Közérdek, 1895. július-december (7. évfolyam, 28-57. szám)
1895-07-07 / 28. szám
zilálni a hun és avar rokon népek maradványait. S mindezeket az orosz tudósok kutatásaival összevetve, Moszkva és Szent- Pétervár múzeumaiban s könyvtáraiban kiegészítve, szép eredménnyel reméljük viszszatérhetni a sokáig nélkülözött drága hazába. Fogadják ismételve hálás köszönetünket és hazafias üdvözletünket. Kelt Derbent alatt a „III. Sándor czár“ nevét viselő hajón, 1885 junius 25-én. Zichy Jenő, dr. Szádeczky Lajos, egyetemi tanár. 2-ik oldal. KÖZÉRDEK Marosvásárhely, 1895 julius hó 7-én A marosvásárhelyi községi polgári iskola vizsgálatai. A helyi polgári iskola vizsgálatai múlt hó 21—27 napjaiban tartattak meg a közönség folytonos élénk érdeklődése mellett. A növendékek, mint rendesen az elmúlt iskolai évben is, minden tantárgyban kellő, sőt részben szép haladást tanúsítottak csakis a harmadik osztály növendékei felöl nem nyilatkozhatunk kedvezően, mert ez osztály soraiból alig egy nehány vált ki, mint olyan, kinél kívánt haladás volt észlelhető; — annál nagyobb szorgalmat és haladást tanúsítottak az első osztálybeli tanulók, kik minden tantárgyból igen értelmes feleleteket adtak. Átalában mindenki meggyőződhetett arról, hogy a tanári kar teljes odaadással igyekezett megfelelni hivatásának, mit a vizsgáló bizottság, élén dr Bernády György iskolaszéki elnökkel, az évzáró ünnepély alkalmával kifejezésre is juttatott. Kellő sikert mutattak fel továbbá a növendékek a franczia nyelvben, valamint a tornázásban és énekben. Átalában úgy az elöljáróság, mint a közönség arról győződött meg, hogy Nagy Lajos tanárban ez intézet ép oly szorgalmas, mint ügybuzgó és tapintatos igazgatót bsr, kinek vezetése üdvös hatással van az iskola fejlődésére. Az I—IV osztálybeli tanulók vizsgálatait 26 és 27-én a Il. IV. V. és VI. osztálybeli magántanulók írás és szóbeli vizsgálataikövették, mely két napon összesen 18-an állottak vizsgára, kik közül 17-en sikeresen vizsgáztak, egy pedig 2 hóra visszavettetett. E magán vizsgálatokon többnyire Deák Lajos tanfelügyelő kir. tanácsos elnökölt, ki különben a közvizsgák alatt többször is meglátogatta az intézetet, mint vizsgabiztosak pedig dicséretes kitartással Adriány Adolf suth. lelkész és Mandelbaum Áron főrabbik vettek részt. Mint az intézet fejlődésére nézve örvendetes eseményt kell fölemlítenünk, hogy ez évben az intézet egy ötödik rendes tanerővel gyarapodott, s ez által a kezdettől fogva üresedésben állott természettudományi tanszék is be lett töltve. Ugyanez alkalomból az intézet egy jól felszerelt vegy- és természettani szertárral lett gyarapítva, melynek beállítása körül dr. Bernády György iskolaszéki elnök, kiváló tevékenységet fejtett ki, nem különben elismerés illeti Barabás Endre szaktanárt is, ki a rendezés munkáját egész ügyszeretettel és buzgalommal teljesítette. Egy sajnálatos körülmény azonban némileg zsibasztólag hatott az intézetre, a mennyiben egyik tanára majdnem egész éven át súlyos betegsége miatt akadályozva volt a tanításban s igy az ő tantárgyai tanítását tanártársainak kellett elvállalniuk. Hogy az intézet humanisztikus irányban is tevékenységet fejtett ki, az a város áldozatra kész közönségét dicséri, ugyanis az intézet az év folyamán negyven szegény tanulót részesített ingyenes taneszközökben, kiket ezen felül az iskolaszék a tandíj fizetésének kötelezettsége alól is felmentett. Az év folyamán úgy a tanári, mint az ifjúsági könyvtár is örvendetesen gyarapodott, melyek rendezése körül Barabás Endre és Agyagási Vidor tanárok dicséretes buzgalmat fejtettek ki. Mint eddig, a lefolyt évben is a városi Tanács és a községi iskolaszék s ennek élén dr. Bernády György iskolaszéki elnök az intézet érdekében dicséretreméltó tevékenységet fejtettek ki s minden lehetőt elk. A marosvásárhelyi állami fa- és fémipari szakiskola az 1894—95. évben. Azon kiválóan üdvös hatásánál fogva, melyet a helyi állami fa- és fémipari szakiskola iparos osztályunkra gyakorol, méltónak tartjuk az intézet egy évi mozzanatait, melyek egyszersmind annak örvendetes fejlődési processusát is jelezik, röviden körvonalazni. Mindenekelőtt jól esik tapasztalnunk, hogy ez intézet iparosaink körében mind nagyobb hódítást tesz, mi egyfelől a tanulók számának növekedéséből, másfelől azon körülményből konstatálható, hogy a helyi iparos mesterek és segédek közül is összesen 14-en jártak be az intézetbe a gépkezeléstan és elektrotechnika hallgatására. Azonban még mindig sajnálattal vagyunk kénytelenek tapasztalni, hogy az intézetbe belépők nem bírnak a kívánt előképzettséggel, állott ez főleg azon tanulókra nézve, kik a helyi gyermekjáték gyárból léptek az első osztályba. — Nincs is kilátásunk arra, hogy ez állapoton lényegesebb javulás álljon be mindaddig, míg az intézet rendszeresen üzemben tartott műhelyekkel felszerelve nem lesz, hol a tanulók rendszeresebb előképzettséget szerezhetnek. Igaz ugyan, hogy a kereskedelemügyi miniszter az intézetnek, műhelyekkel való felszerelését engedélyezte, de a műhelyek beállítását ez idő szerint lehetetlené teszi a bérhelyiség szűk volta, miért is egy állandó iskolahelyiség építése a legégetőbb szükséggé vált. Úgy tudjuk, hogy az iskolahelyiség építésének kötelezettségét a város közönsége vállalta magára, s most már csak annak teljesítését várjuk. Nagyon kívánatos volna, habár nagyobb áldozatok árán is, tenné lehetővé a városi Tanács, hogy az intézet helyisége lehetőleg a központhoz közelebb eső s a vízáradásoknak ki nem tett helyen emeltessék föl. Mint az intézet nevezetesebb mozzanatait kell kiemelnünk, hogy az intézet 1896. szept. l-étől kezdve négy évfolyamra lett beosztva, s hogy a fémipari szak egy új tanerőt nyert. Az intézet tanári kara az iparosok képzése czéljából a lefolyt évben is tartott nyilvános előadást. Így Schwartz Jakab igazgató „A gépészet befolyásáról a különböző iparágak fejlődésére“. Gyulai D. Kálmán „A vizi kőzetek képződéséről“. Lakatos S. „A magyar írásról“. Nemes Ödön Japánról és Páll Károly a métermérték-rendszerről és a külföldi pénznemekről értekeztek. Az évzáró vizsgák alatt, melyek m. hó 28-án és e hó 2-án tartattak meg, arról győződtünk meg, hogy az intézet tanári testülete hivatásának magaslatán áll, mivel a tanulók, kiknek száma 76-tot tett, úgy elméleti, mint gyakorlati téren szép haladást tanúsítottak. Különösen kiemeljük az ipari tárgyak előállításában, korrekt és ízléses kivitelében kifejtett tevékenységüket. Ez ipari tárgyak és rajzok három teremben vannak közszemlére kitéve s mi a közönség azon részének, mely e dús kiállítást még nem látta, megtekintésre melegen ajánljuk. Az asztalos, esztergályos, műfaragászati czikkek, valamint a mintázatok, fémipari czikkek, agyagipari tárgyak egész sorával tálálkozunk itt e kiállításon, melyeket korrekt kivitel, müszlés és czélarányosság jellemeznek , s a mi fő: minden szakon haladást tapasztaltunk. Az év folyamán tanúsított szorgalom és előmenetelért jutalmat nyertek: Hincs Gyula III. évf. Molnár József III. évf. Solymosi Gyula és Tőkés Gábor I. évf. Vajda Dénes, Zsidó Géza, Szabó Lajos, Veress László, III. évf. Lázer Béla, Klosz B., Geibinger F. II. évf. Csernik K ., Csete S., Lénárt J., Péterfi Andor és Vojtás Sándor I. évf. tanulók — mindnyájan pénzjutalmat— ezeken kívül többen könyvjutalomban is részesültek Az évzáró vizsgán, minthogy azon a miniszteri biztos nem lehetett jelen, Tauszik B. Hugó felügyelőbizotts. elnök elnökölt, ki az igazgató évi jelentésének meghallgatása után köszönetet mondott mindazon tényezőknek, kik az ipariskola körül tevékenységet fejtettek ki, s végül az ifjúsághoz, nevezetesen azokhoz, kik az intézetből kikerültek, lelkesítő hazafias beszédeit intézett és a jelenvoltak éljenzései között az iskolai évet berekesztettnek nyilvánította. Az intézet, amint várni lehetett, a milleniumi kiállításon való részvételre is jelentkezett s azon a rajzokon kívül 67 drb. ipari tárgygyal fog szerepelni, mely czélból a kereskedelemügyi miniszter az intézet részére 8 □ mtr faltért, 6 [ mtr szabadtért és 40 mtr asztaltért, a kiállítás költségeire pedig 800 irtot engedélyezett. Mindezen mozzanatokat örömmel regisztráltuk s csak elismeréssel emlékezhetünk meg Schwartz Jakab gépészmérnök igazgatóról, ki ez intézet élén állva, annak ügyeit teljes buzgalommal és szakértelemmel vezeti ! Homno v ettek a polgári iskola felvirágoztatására, az elért szép siker tehát elsősorban őket illeti, nincs is kétségünk az iránt, hogy ez intézet továbbfejlesztésére a jövőben is közre fognak működni s mielőbb lehetővé teszik, hogy ez intézet újabb és megfelelőbb állandó helyiséget nyerjen. Végül megemlítendőnek tartjuk, hogy az intézet 135 növendéke közül a kivállóbbak részint az Orbán Balázs-féle, részint a város által tett alapítványból és az iskolai alapból, valamint Kerekes Sámuel és Reichardsperg József kereskedő ajándékaiból — pénz- és könyvjutalmazásokban részesültek, ami kétségtelenül csak buzdító hatással volt a növendékekre. Óhajtjuk is, hogy ezen jóravaló, a városi polgárság közművelődési érdekeivel összeforrt intézet minél áldásosabban tovább virágozzék és szolgáljon az ifjú nemzedék hathatós művelődési gyúpontjául! Homo. KÖZGAZDASÁG, A trieszti általános biztositótársaság (Assicurazioni Generali) ). év május hó 11-én tartott 63-ik közgyűlésen terjesztették be az 1894. évi mérleget. A zárszámadási jelentésből látjuk, hogy a társaság életbiztosítás dijtartaléka 1894. évi deczember hó 31-én 43.200.401 frt 59 krra emelkedett, mig a kár- és nyeremény részesülési tartalékok czimén 1.083.976 frt 46 kr. vezettetett uj számlára elő 1894. deczember 31-én az érvényben volt életbiztosítási tőke összegek 169.929. 625 frt 03 krra emelkedtek; az életbiztosítási ágban az év folyamán bevett dijak 7.074.156 frt 18 krt tettek. A tűz- és szállítmány-biztosítási ágakban a dij és illeték bevétel 9.819.270 frt 01 kr. volt, amiből 2.778.822 frt 46 kr. mint dij tartalék és 602.905 frt. 69 kr. mint kártartalék lett minden tehertől menten jövő évre átvitelezve. Az 1894. deczember hó 31-én érvényben volt biztosításokért a jövő években esedékessé váló dijkötelezvények összege 30 541.700 frt. 64 krra emelkedett. Károkért az 1894-ik évben 9. 737.614 frt. 48 krt fizetett ki. Ehhez hozzáadva az előbbi években teljesített kárfizetéseket, a társaság alapítása óta károk fejében 272.139.320 frt 99 krnyi igen tekintélyes összeget fizetett ki. Ebből a kártérítési összegből hazánkra 51.009.119 frt. 80 kr. esik, melyet a társaság 158.254 káresetben fizetett. Az értékpapírok árfolyam ingadozása fedezetére alakított tartalék 1.190.544 frt 33 krról 1.091.467 frt 11 krral gyarapittatott, úgy, hogy az 1894. deczember 31-én 2.282.011 frt. 44 krt tett ki daczára annak, hogy a kisorsolás alá eső és a névértékükön beváltható értékpapírok csakis névértékükön vetettek fel a mérlegbe, míg a nyereség tartalék alapszabályszerű mérvében, a részvénytőke fele összegében, vagyis 2.625.000 írttal változatlanul fentartatott. A társaság biztosíték alapjai az idei átutalások folytán 54.990 003 frt 34 krról 58.071.673 frt. 84 krra emelkedtek és a következőképen vannak elhelyezve. 1. ingatlanok és jelzálog követelések .................................7,866,069 frt 48 kr. 2. Életbiztosítás kötvényekre adott kölcsönök.................. 4,388,122 frt 25 kr. 8. Letéteményezett állampapírokra adott kölcsönök . 52,314 frt 51 kr. 4. Értékpapírok.................. 39,020,240 frt 59 kr. 5. Tárcza váltók.................. 284,735 frt 02 kr. 6. Folyószámlák (Adósok a hitelezők követeléseinek levonásával) .......................... 1, 244,297 frt 10 kr. 7. Készpénz az intézet pénztáraiban és bankoknál . . 1,520,894 frt 59 kr. 8. A részvényesek biztosított adóslevelei.......................... 3,675,000 frt 1 kr. 0. .. 58,071,673 frt 48 kr. Ezekből több mint 15 millió magyar értékekre esik. 4 Bányászatunk, Reánk erdélyrészi lakosokra egy nagy nemzetgazdászati kötelesség teljesítése vár s ezen kötelességünk a többek között az, hogy megtegyünk minden lehetőt bányaiparunk fejlesztésére. De minthogy ehhez is tőkepénz kell, ami nálunk vajmi csekély áll rendelkezésre, abba kell igyekeznünk, hogy külföldi tőkét nyerjünk, az amerikai és ausztrália bányaipart angol tőke teremtette meg, ez adott neki életet; az afrikait holland, belga s német vállalkozók fejlesztik, hozzánk is idegen tőke kell és ezért fogunk élni. Huszonöt éve van, hogy fáradozni kezdettem az idegen tőkének — aranybányászatunk fejlesztéséhez — megnyerésére s megnyugvással mondhatom, hogy habár a fáradozásaimban személyes hasznom nem is volt, de az az eredmény mégis lett belőle, hogy aranybánya vidékünkön ma, tízszer annyi arany termeltetik mint 25 évvel ezelőtt, pedig a 250—300 hazai aranybánya társulat csak 1 5 külföldivel szaporodott, hanem ezek aztán elég tőkével és modern eszközökkel dolgoznak. Huszonöt év előtt az aranytermelés nálunk lehetett évenként körülbelül 2 —3 métermázsa, ma pedig 26-30 méter, mintegy kétmillió korona értékkel. Íme tehát hazánkban, a földgyomrában elrejtett kincsből évenkint most már 1—2 millió korona értéket emelünk ki s ezt a külföldi társulatoknak köszönhetjük. Megjegyezzük még, hogy a külföldi társulatok értékének legfeljebb 5—8 százaléka vitetik ki, míg 92—95 százaléka közöttünk marad, mi elég bizonyítéka annak, hogy mily áldás ránk nézve az a külföldi tőke, mely bányaiparba lesz nálunk befektetve. Rajta legyünk tehát, hogy minél több helyet tárjunk fel a bányászatnak s minél több alkalmat nyújtsunk ezen a téren a külföldi tőkének hazánkba behozatalára. Amit eddig évek során át mostanig majdnem sisiphusi fáradsággal értem el, remélem, hogy annak fölkutatása, ez után sokkal könnyeben fog menni! Működési terem eddig első Alsófehér, Tordaaranyos és Hunyad vármegye volt; most átteszem munkateremet a székelyföldre s rövid időn oly eredményeket remélek elérni, amelyekre elégedetten tekinthetnek majd mindazok, akik velem kezet fogva dolgoznak czélunk mintákat beküldeni mert én minden díj nélkül nem csak felvilágosítást adok a beküldöttek értékéről és használhatóságáról, de már odáig haladtam, hogy külföldi tőke áll bármekkora nagyságban rendelkezésre, mely a területeket megveszi vagy a felfedezőkkel társaságban saját pénzével dolgoztatja. Úgy hiszem sapienti satis amit itt elmondottam s most az olvasó közönségen áll, hogy velem mielőbb érintkezésbe tegye magát. Kosárvári Rács Károly bányaigazgató „Abrudbánya Verespatak“ czimű lap szerkesztője. Az elért 818.536 frt 92 krnyi tiszta nyereményből a társaság osztalékos résvényeinket 120 frtot aranyban vagyis 300 frankot fizet. A közgyűlés az eszközölt uj választásoknál az igazgatótanács magyar tagjait Hegedűs Sándort és dr. Jókai Mórt egyhangúlag ismét megválasztotta. A görgényszentimrei m. kir. erdőőri szakiskoláról. Az idén szeptember végével huszonnégy növendék fogja elhagyni a görgényi m. kir. erdőőri szakiskolát. Azért vagyok bátor ezt a tisztelt erdőbirtokos urak tudomására hozni, hogy ha szakképzett erdőőrre, vagy kissebb erdőbirtoknál önálló erdőkezelőre van szükségük szíveskedjenek a szakiskola igazgatóságához fordulni. Valamint tavaly, úgy az idén is a szakiskolából távozó növendékek igen jó anyagot képeznek. Szorgalmasak, fegyelmezettek, kötelesség és becsület tudók. Az előírt elméleti tanulmányokon felül gyakorlati ki-