Közérdek, 1896. július-december (8. évfolyam, 30-53. szám)
1896-07-05 / 30. szám
2-ik oldal KÖZÉRDEK.__________Marosvásárhely, 1896. július hó 5-én gazdaság fellendülése által létrejött jóllétben fellendült a tudomány, irodalom, művészet is. Az elsők között vagyunk ma mindenütt. Költők királya csak Petőfi lehet, a zene király csak Liszt a nagyvilágon s az első festő Munkácsink mindenütt. Intézményeink a kor színvonalán állanak törvényeink szabadelvűek és humánusok, a közszabadság védve mindenütt, és az egész dicső hazát és nemzetet, az egyenlőség, testvériség és szabadság éltető napjának sugarai aranyozzák be. Ez a jelen — a megnyugtató biztos jelen, melyre szilárd kézzel — lelkünket a munkába öntve építjük a jövőt. Ti, dicső ősök szellemei ott a munkácsi hegy ormán, tekintsetek szét, igy néz ki ma a hon ezer év hulló vére, könnye, ok nélkül nem hullott reája, szabad, dicső, hatalmas ma a magyarok hazája! És most Tekintetes Törvényhatósági bizottság a kegyelet szárnyain szálljunk a múltba vissza s áldozzunk azok emlékeinek, kik megszerezték, megtartották nékünk ezt az édes otthont, ezt a szép hazát. — Az ülést ezennel megnyitom. Ezen eszmékben, költői fordulatokban gazdag, gyönyörű beszéd, áthatva a hazafias lelkesedés hevétől, nyilvánulva benne tüzes szónoki talentum. Egyes paszszusainál kitörő taps-vihar, viharos éljenzéssel tüntetett a lelkes hallgatóság, az elragadtatás nyilvánult minduntalan. Főispán a díszgyűlést igy megnyitván, következett Bósa Elek alispán felolvasása, a vármegye története. Alapos, mély tartalmú munka ez és bár csak kivonatilag volt ismertetve, közel öt negyed órát vett igénybe. Fel van sorolva benne a vármegyék keletkezése, járások a községek és tisztviselők, a legrégibb időktől mostanáig. A vármegyei rendszer, a székek stb. stb. autonómiája. Egy szóval pompás és hű képet adva e vármegye múltjának. Nagy gonddal és történelmi pontossággal állította össze remekművét a derék alispán, valóban díszes ragyogó tollával, munkaszeretetével a vármegyének és tisztikarának. Utánna Ellep Albert királyi tanácsos, törvényhatósági bizottsági tag emelkedett fel, ünnepi beszédét megtartani. Egy intelligens, választékosan öltözködő, hófehér szakállú, rokonszenves alak emelkedik fel székéről az ő urias, nyugodt temperamentumával. Filep Albert, a ki vármegyénk közigazgatásában oly tevékeny és ügybuzgó faktor, kinek egy szép és dicső mult van a háta megött. Az az örök ifjú szívvel biró férfiú, most ezüstös hosszú szakállal, galambősz fürtökkel a fején, szemében égő tűzzel, hangján a meghatottság őszinte jelentkezésével — kér szót magának. Nem dikciózik ő a hatásvadászat fegyvereivel, nem köti magát a retorika sablonjához. Nem egy nagyképűsködő ünnepi szónok ő, nem azért állott fel beszélni, hogy frázisokkal és parafrázisokkal brillírezzék. Ő, a komoly férfiú, ahazafi, a harczi zajtól megedzett hős, az önérzetes törvényhatósági bizottsági tag hangján szól, szabadon nyilvánuló véleményeivel, megfontolt meggyőződései nyomán nyilatkozik, mint egy tudós, komoly diplomata. Őszintén meg van győződve érvelései igazságában, aztán nem fél merészen, markáns, megkapó vonásokkal bélyegezni a nemzetiségi túlkapásokat. Olyannyira önérzetes, annyira önálló kijelentései alapossága felett, hogy magával ragad, bizalmat kelt érvelései iránt. A komoly szavak között, mint a gazdag kévében a kék búzavirág, úgy jelennek meg költői hasonlatai és nagy költőktől vett találó idézetei. Úgy hangzanak el njakán a lendületes verssorok, mint zivatar után a pacsirta enyelgő dala . .. A nemzet szomorú napjaira mikor rátér, hangja elfogul, remegnek ajkai. Beszédéből kiérzik szivének szabálytalan lüktetése, szemében egy könnycsepp jelenik meg. Hangját elfojtja a honfiúi bánat, a keserves visszaemlékezés felhője ott ül mindnyájunk homlokán. Aztán mikor a nemzetével kibékült király arczképe felé fordul és áldást mond reá, kitörő ujongás, frenetikus lázas lelkesültség hullámai rezegtetik meg a régi székház falait. Úgy tombol ott mindenki, úgy tapsolnak a gyöngéd női kezek, úgy harsognak a férfiúi, lelkesült hangok .. . Sajnáljuk, hogy ezt a remek beszédet lapunk hasábjain meg nem örökíthetjük, de mi e kis lapnak szűk határa, annak a tartalmas, nagy beszédnek a befogadására. Szerencsére akadt egy lelkes férfiú Beák Lajos kir. tanácsos tanfelügyelő személyében, kinek indítványára elhatároztatott, hogy a főispán szép megnyitója, az alispán derekas munkája és Filep Albert pompás ünnepi beszéde, díszes alakban kinyomattassék és a bizottsági tagoknak valamint a községeknek megküldessék. Hajdú Elek főjegyző felolvassa az általa szerkesztett hódoló felirat szövegét, mely úgy pompás styljánál, valamint kenetteljes hangjánál fogva általános helyeslésre talált. Berzenczey István bizottsági tag indítványozza, hogy a magyar festőművészetnek is lendület adassák, egy 600 méteres körképen örökíttessék meg a hódoló díszfelvonulás. E tervhez és az előállítási költségek fedezéséhez való hozzájárulásra keressenének fel a vármegyék. A szép indítvány elfogadtatik. Toldalági László gróf bizottsági tag írásban indítványozza, hogy a tisztviselők nyugdíj évei ez évben azoknak, a kik 1879-ben már, a vármegye szolgálatában állottak négy évet, a kiket az 1895-ik évi tisztujitás hivatalában ért három évet, és a mostani új tisztviselők két évet számítsanak. Szintén elfogadtatik. Ezután a gyűlésről felvett jegyzőkönyvet felolvassa Hajdú Elek főjegyző, mire a díszgyűlést főispán hazafias érzelmektől áthatott beszédével bezárja. Általános nagy érdeklődéssel, impozáns módon, igazi magyaros jelleggel folyt le a millennáris ünnep a vármegyeházán. P. Gy. érvényesülő pályakört szertelen előítéleteink zárnak el. Jó, gyakorlatias pályát választani nehéz és sok szülőnek feje fáj miatta. S mivel e gondok a szülőre szakadtak, sok közüle és mondjuk meg, nem minden alap nélkül az iskolát vádolja. A vád az, hogy az elemi és középiskola versenyeznek egymással a gyermek agyának megterhelésével. Kilenc, tíz éves fiuk nehéz filosófiai definícziókkal, politikai földrajzzal, pragmatikus históriával és még számos elmélettel foglalkoznak. Aki a száraz theóriákkal nem tud megbirkózni, az előtt bezárul a tudomány csarnoka. Az iskola a szülőket, ezek viszont az iskolát vádolják. S egyik sem látja meg a maga hibáját Az apa egész nap töri, zúzza magát a kenyérért, ő nem ér rá gyermeke nevelésére, az anya folytonosan a gyermekekkel van, vele szemben makacsabbak, követelőbbek. Az apa azt hiszi, hogy atyai kötelességeinek megfelelt, ha fiáért a tandíjat megfizeti, a könyveket megveszi, de ez az apai kötelességnek csak félig való teljesítése: résen kell lenni s a tanulás körül ellen kell őrizni a gyermeket. Igazat kell adnunk a tanárnak, tanítónak, aki az öntudatos gondolkozásra fejleszt és ha hosszú megfigyelés után tehetséghiányt tapasztal, még kellő időben más pályára utasít. A baj azonban a cziczomás anya, a söröző férj és a paedagogiában járatlan, esetleg Darwinismussal telített tanárban van, az ilyen szülők, az ilyen tanár neveli a mai léha társadalmat. Ha mindenki, szülők és iskola, teljesítenék kötelességeiket, akkor a mostani rendszer mellett sem lenne baj. Nem a rendszer rész, de a mód, melylyel végrehajtják. Ámbátor egy kis tananyag redukcziónak immár be kellenék következnie. Hallgassunk végig egy érettségi vizsgálatot. Szinte bámuljuk az ifjú agyat Ennek anyaga, amit az érettségin követelnek, bátran lehetne az egyetem tananyaga. Három, illetőleg öt nyelv grammatikája, stilisztika, poétika, és retorika, a pragmatikus világtörténelem mindezek filosófiai magaslaton követelve. Ez sok! Ezért dőlnek ki tanulóink a középiskola derekán, ezért a bukott diákok Asyluma a kereskedő meg az iparos pálya. Lássuk már be, hogy Magyarországnak egyelőre nem nagy tudósokra, hanem intelligens, tanult széles látkörű, európai műveltséggel bíró kereskedőkre és iparosokra van elsősorban szüksége. Majd ha ilyen osztályunk lesz, akkor az ország gazdag lesz és zavartalanul fejlődhetik a tudomány. De más hibája van a középiskolai túlterhelésnek a 17 —18 éves fiatal emberek szellemi csömört kapnak s innét sokasodnak meg az ősjogonczok, és orvosnövendékek, a pályatévesztettek. Valóban itt az ideje, hogy az irányadó körök behatóbban elmélkednének közoktatásunk állapota fölött. Nem elégednének meg a külső felszínnel, hanem a mélyére, gyökerére hatolnának a tanügy összes kérdéseinek. Hiszen a haza jövő nemzedékéről, szeretett gyermekeinkről van szó, vagy gyámoltjaikat az internátusba felvétetni óhajtják, ebbeli kérésüket f. évi július 15-ig az igazgatósághoz nyújtsák be, czímük és lakásuk pontos megjelölésével. A kérelemhez melléklendők: a) A legutóbb kelt iskolai bizonyítvány; b) testi épséget igazoló orvosi bizonyítvány; c) jogérvényes kötelezvény arról, hogy a szülők, gyámok vagy helyetteseik az ellátási díjakat a kiszabott időben előre megfizetik, ruházatról, gyógytári s más, a tanulókat illető évközi kiadások fedezéséről gondoskodnak. 3. Az internátusi díjak félévi részletekben előre fizetendők; indokolt kérésre az igazgatóság a minisztérium jóváhagyásával, az évnegyeden részletekben való fizetést is engedélyezheti. 4. Azon szülők, vagy gyámok, kik mérsékeltebb díjak mellett óhajtják gyermekeiket, illetve gyámoltjaikat fölvétetni, legújabb keletű s az illetékes lelkész által is láttamozott vagyoni kimutatással is tartoznak kérésüket támogatni. 5. A fölvett növendékek élelmezést, lakást, fűtési világítást kapnak és a megfelelő felügyeletben részesülnek. Az élelmezés a következő: reggeli (tej kenyérrel), ebéd (három tál étel, csütörtökön és vasárnap négy tál), vacsora (egy tál étel, rendesen sült). Ezeken kívül délelőtt 10 órakor és délután 4 órakor egy-egy szelet kenyeret kapnak. 6 A tanítással járó költségeket, mint tandíj , a szükséges taneszközök beszerzését a szülők vagy gyámok tartoznak hordozni. 7. A fölvett tanulók a belépéskor a következő felszereléseket tartoznak hozni: a) egy-egy nyári és téli időszakra való tisztességes ruházatot, téli köpenyt vagy kabátot és főrevalót; b) legalább két pár czipőt; c) egy fölszerelést és pedig egy párnát, egy téli paplant gombokkal; két paplanlepedőt gomblyukkal; két alsólepedőt és két párnahéjjat; d) fehérneműt, hat fehér inget, hat lábravalót, három hálóinget, hat zsebkendőt, hat pár harisnyát, 4 türölköző kendőt, továbbá, ruha-, fog- és czipőkeféket. A fehérneműekre azon szám lesz hímzendő, legalább is 2 cm. nagyságban s föltűnő helyen, mely szám alatt a fölvételről szóló értesítés kiadatott. 8. Az internátusba fölvett növendékek kötelesek mindenben az internátusi szabályzatok szerint eljárni Azon tanulók, kik rész magaviseletét s folytonos szorgalomhiányt tanúsítanak, az internatusból kizáratnak. Székely-Udvarhelyt, 1896. junius havában. Az igazgatóság. Szünidőben. Megújul egy ugorkaérés táján, az iskola ajtóinak bezárásával a szülők kétoldalú sopánkodása. Egyik nehéz szülői gond a pályaválasztás. A latainer pálya nemcsak nehezen elérhető, de nincsen tövisek nélkül. Egy-egy az életben gyorsan TANÜGY. A székelyudvarhelyi kir. állami főreáliskola internatusa. Szám 170. 1. A székelyudvarhelyi kir. állami főreáliskolával kapcsolatos internátusba az 1896—97. tanévre 65 tanuló vétetik föl, a kik közül 30 egész dijat azaz 400 koronát, 10 tanuló 300 koronát, 10 tanuló 200 koronát és 15 tanuló 150 koronát tartozik fizetni. E helyekre ezennel pályázat hirdettetik. 2. Azon szülők vagy gyámok, kik fiaikat, IRODALOM. A Pallas Nagy Lexikona XI. kötetének öt utolsó befejező füzete (161 —165) is megjelent; külső és belső tartalom, meg kiállitás tekintetében e füzetek is méltó versenytársai a hasonló német nyelvű vállalatoknak A 16 L. füzet két nagy mellékleten a Lokomotivok különböző fajait és belső szerkezetét hozza; cikkei közt nevezetes a Lyrai költészet (Négyesy L) és a Ló, mely utóbbit, a tárgy természetének megfelelően többen írták. A 162. füzet két mellékletén London város tervrajza és a Belső London színes képe van feltüntetve; a reá vonatkozó ismertetés (Brózik) szintén e füzetben van. Nevezetes e füzetben a Lokomobil (Lázár) és a Lokomotiv (Varga Pál), mind a kettőt kiváló szakértelemmel és alapossággal írták meg; a Longobardok története, Mangold tollából, szintén igen becses tanulmány. A 163. füzet három mellékletben bőven magyarázza és mutatja be a lövegek különféle alakjait; a szöveget hozzá négyen (Ferenczy, Gardos, Schwanda, K. Pauer) írták, s czikkükben minden megvan, ami a tárgyra fontos és érdekes. A 164. füzet elején e Lövőfegyverek mellékletei vannak, melyhez a czikket (K. Pauer) a megelőző füzet közölte ebben két jeles életrajzon (Machiavelli és Madách) kívül Madagaszkár leírása (Brózik) és története (Mangold) fontos, mely kimerítő képet ad a szigetről a múltban és jelenben. A 165. füzet két mellékletén a különböző a Madárlábik és Madárcsőrök ábráit kapjuk ; a czikket hozzá (Madarak) Vángel J. írta. Fontos és alapos czikket közöl e füzet a Mágnesséről (Mialovich) s mind arról, mi e nevezetes természeti tüneménynyel összefügg. E füzettel befejezést nyert a XI. kötet, mely a Közép-Magyar közé eső lexikális anyagot magyarázza, a szövegben 134 ábrával, külön mellékletül 32 képpel, ezek közt 5 színnyomattal, 4 térképpel és 3 városi tervrajzzal. Eleven élet tapasztalható most minden téren. A nagy nemzeti ünnep hullámzásba hozta az egész magyar társadalmat. A nemzetközi világra szóló kongresszusok pedig a művelt külföld figyelmét irányítják reánk. Nemsokára megérkeznek az európai parlalamentek küldöttei is, hogy a magyar fővá.