Közérdekű Levelek, 1929 (7. évfolyam, 129-130. levél)
1929-04-01 / 129. levél
elkommunizált és 1913-ban 5480 millió aranyrubelre becsült gyárak értéke a berendezések leromlása következtében 1926-ig 40%-kal csökkent. A gőzkazánoknak több mint fele már több mint 25 éve áll üzemben. Ezeknek 30%-ánál az állapotok egyenesen aggasztóak. 1913-ban 142 nagyolvasztó volt üzemben, 1926/27-ben már csak 66. „Az uralkodó viszonyok mellett nem lesz módunkban a termelést fokozni, ellenkezőleg, további csökkenésre kell elkészülnünk. Ebben az évben hét nagyolvasztót, a jövő évben további hetet kell beszüntetnünk. A Cserjinsky-művek Martin-kemencéi a szolgálatot már minden pillanatban felmondhatják“. — Mondja a hivatalos jelentés. „A burzsujoktól elvett tőkét már elhasználtuk. Nekünk most újat kellene teremteni“, — mondja Cserjinsky. 4 ÜZEMI BALESETEK. A gyárak elkommunizálása óta a balesetek száma állandóan emelkedik. Oka: részben a berendezések leromlása, részben a gyárvezetők nemtörődömsége. 1908— 11-ben ezer munkásra átlagban 40,8 baleset esett. 1925/26-ban az összes üzemeknél átlagban 129-ra, a fémiparban 200-ra, a faiparban 237-re és a fűrésztelepeken 251-re emelkedett. — Állapítja meg a Viestnik Truda. „A szovjet uralom ezzel az eredményével az összes államok élére került.“ 5. TERMELÉSI KÖLTSÉG. A múlt levelemben közöltem, hogy az oroszországi munkások keresete jóval kisebb, mint a háború előtt volt. Aki ebből azt következtetné, hogy annak arányában a gyári termelvények is olcsóbbak lettek, az nagyon tévedne. A valóság az, hogy ma az oroszországi iparcikk majdnem kétszer annyiba kerül, mint azelőtt. 1913-hoz viszonyítva, ha az akkori termelési árakat száznak veszszük, 1927. júniusában a termelési ár volt a legfelsőbb gazdasági tanács hivatalos jegyzése szerint: a tápszerüzemekben — —211 szövő-fonóiparban — — 173 bőriparban — — — — 202 villanyiparban — — — 165 papírgyárakban — — — 170 fémiparban— — — — 170 vegyiiparban — — — 173 szénbányákban — — — 144 Vannak aztán kivételek is, így például: „a Szergievói és — 67 —