Közgazdasági Értesítő - Vámügyek, 1918 (13. évfolyam, 1. kötet)

tatmi, hét tagból álló, királyi rendelet útján kijelölt becslő bizottság előzetesen beszerzett szakvéleménye után. A pénzügyminiszter a bizottság elé egyéb, a törvény végrehajtására vonatkozó kérdéseket is előterjeszthet. A pénzügyminiszter döntése nem tehető bírói eljárás tárgyává. A törvényben foglalt spiritusz készletek tulajdonosai vagy birtoklói kötelezve vannak arra, hogy a vámigazgatás tisztviselőinek a megállapítás és kiszámítás folyamata alatt alkalmat engedjenek az üzleti könyveikbe, levelezésükbe stb. való betekinthetésre. A tiszt­viselők a büntetőtörvénykönyv 139. szakaszához képest felelősség terhe mellett kötelezve vannak arra, hogy minden illetéktelen előtt titokban tartsák azt, ami ilyen módon tudomásukra jutott. 3­ szakasz. A pótadó azon vámkamaránál fizetendő, amelynek kerületében találtssu­k az adóköteles spirituszkészlet, hacsak a pénzügyminiszter részéről más rendelkezés nem állapíttatnék meg. 300 koronáig terjedő adóösszegek a jelen törvény hatályba­lépése után egy hónapon belül megfizetendők a 300 koronától 3000 koronáig terjedő, vagy ennél is többet kitevő adóösszegek pedig ettől számított három hónapi határidőn belül. Azonban a 3000 koro­nánál többet kitevő adóösszegek tekintetében fel van hatalmazva a pénzügyminiszter arra, hogy bizonyos közelebbi feltételek mellett további halasztást engedélyezhessen. Az az adó, amelyre nézve az állampénztár a spirituszkészletre vonatkozólag, illetve az adós egyéb tulajdonára vonatkozólag a hitel­raktár árakról szóló előírásoknak megfelelőleg előjogokkal bír, a kellő időben történő befizetés hiányában ugyancsak zálogolás útján hajtható be. 4. szakasz. Ha az, aki a jelen törvény által érintett spirituszkészleteknek tulajdonosa, vagy idegen számlára birtoklója, a pótadót nem kívánja megfizetni, úgy az illető attól mentesíthető, amennyiben a jelen tör­vény hatálybalépte után 8 napi határidőn belül ezt a körülményt azon kerület vámkamarájánál, amelyben a készlet fekszik, bejelenti és amennyiben a vámfelügyelet egy, ezután foganatosított vizsgálat alkalmával úgy találja, hogy az 1917. évi március hó 1-ig bejelentett készlet érintetlenül megvan. Ezután a készlet vámpecsét alá helyez­tetik és sem el nem adható, sem el nem osztható, sem ki nem mér­hető, vagy valamely más helyre nem szállítható, hanem a tulajdonos vagy a birtokló felelőssége mellett és az ő számlájára azon berak­­tározási helyen marad meg, ahol volt, mindaddig, amíg a jelen törvény hatályban fennáll, hacsak a pénzügyminiszter által egyéb nem álla­píttatnék meg-A vámpecsétnek megsértése és a fentebb említett, az eladásra, szétosztásra stb. vonatkozó tilalom áthágása 10.000 koronáig terjed­hető pénzbüntetéssel vagy fogsággal büntettetik. Az ügyek nyilvános rendőri ügyek gyanánt tárgyaltatnak.

Next