Közgazdasági Értesítő, 1929. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1929-01-03 / 1. szám
2 KÖZGAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ 1929. január 3 jén erősen emelkedett s a világszerte kiélesedett versenyben, amikor minden ország termelni és eladni akar, kétségtelen, hogy a magyar kiviteli törekvéseknek is új módszereket, új eszközöket kell találnia és kihasználnia. Az e célt szolgáló külkereskedelmi intézetre fontos feladat fog hárulni minden valószínűség szerint az exporthitelbiztosítás sok körültekintést igénylő megszervezésével is. A külkereskedelmi intézet nemcsak az ipari termelőt, de az exportüzletekkel foglalkozó kereskedőt is hathatós támogatásban kívánja részesíteni s a vezető bankokkal való összeköttetés révén a hitelt kereső exportőr — legyen az gyáros, avagy kereskedő — kétségkívül erős támaszt fog nyerni a kiviteli üzletek lebonyolításánál, az állami irányítás és felügyelet mellett működő magyar külkereskedelmi intézetben. Személyi és szervezeti ügyek. A magyar királyi kereskedelemügyi miniszter, Mladoniczky Tibort, a budapesti magyar királyi állami mechanikai és elektromosipari szakiskolán alkalmazott kisegítő művezetőt, az állami iparoktatási személyzet létszámában, a XI. fizetési osztály 3-ik fokozatába, ideiglenes minőségű oktató segédművezetővé kinevezte. (126.332/1928.) A m. kir. kereskedelemügyi miniszter, Ács Károly, a szolnoki m. kir. áll. fa- és fémipari szakiskolán alkalmazott kisegítő művezetőt, az állami iparoktatás létszámában, a XI. fizetési osztály 3-ik fokozatába, ideiglenes minőségű oktató segédművezetővé kinevezte. (119.788/1928.) A. m. kir. kereskedelemügyi miniszter, Oroszváry Lászlót, a szolnoki m. kir. állami fa- és fémipari szakiskolán alkalmazott kisegítő művezetőt, az állami iparoktatás létszámában, a XI. fizetési osztály 3-ik fokozatába, ideiglenes minőségű oktató segédművezetővé kinevezte. (124.207/1928.) A magyar királyi kereskedelemügyi miniszter Frank Györgyöt, a nagykanizsai m. kir. áll. fémipari szakiskola tanárát, állásában véglegesitette. (123?^^ 1928.) ’ ' A magyar királyi kereskedelemügyi miniszter Cziff&Birkit Emma szabadalmi bírósági kisegítő szolgát ide,igletős m miinőségü II. osztályú altisztté kinevezte. (125.239/1128.),, A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a m. kir. állami iparoktatási személyzet létszámában ifj. Schleisz Miksa, Konok Péter, Gyenes Sándor és Boronkay György ideiglenes minőségű tanárokat, vitéz Jászai István ideiglenes minőségű oktató segédművezetőt és Leitgeb Lajosné ideiglenes minőségű kisegítő szolgát jelen állásukban véglegesítette. (120.313/928.) „SAINT Facementhabarcszömitő nedves falak szigetelésére gyártja Posnansky és Strelitz aszfalt-, fenéllemez- és kátrányvegyitermék gyár BUDAPEST V., LIPÓT-KÖRÚT 27. Telefon: T. 228—29 és T. 282-85 Belkereskedelem és ipar. A salgótarjáni vilamostelep és a Salgótarján— szolnoki távvezeték. A közelmúltban helyezték üzembe az ország egyik legnagyobb jelentőségű villamos berendezését, a Salgótarján—szolnoki távvezetéket. Az üzembehelyezés ünnepélyessége méltán vetekszik e nagyszabású munkálat nemzetgazdasági jelentőségével, a távvezeték kiépítése ugyanis az első elhatározó lépés volt az országos energiagazdálkodás helyes irányában. A távvezeték, amelyet a Salgótarjáni Kőszénbánya R.-T. létesített, a salgótarjáni szénmedencén létesült villamostelep áramát szállítja le a Nagy- Magyar-Alföldre s előreláthatólag igen nagy fejlődésre tarthat számot. A salgótarjáni villamostelepet, továbbá az üzembehelyezett távvezetéket és tartozékait alább ismertetjük. 1. A salgótarjáni vilamostelep. ,A villamos erőmű Salgótarján várostól kb. 3 km távolságra, a salgótarjáni szénmedence bányászatának egyik legfontosabb gócpontjában fekszik. A villamos erőmű a szénmedence nagy területre elnyúló bányáiból egyaránt jól megközelithető s igy a legsilányabb minőségű s a szállítási költséget el nem bíró hulladékszenek csaknem az egész bányakörzetből közvetlenül a villamos erőműben nyerhetnek felhasználást. Ez a körülmény elsősorban nemzetgazdasági szempontból bír jelentőséggel, mert olyan energiakészletek felhasználását jelenti, amelyek különben helyi felhasználás lehetősége nélkül, teljesen elvesznének. A villamos erőmű tulajdonképen az egyes bányák kisebb erőtelepeinek központosításából keletkezett, majd lassanként az országnak a legnagyobb távvezetékhálózattal bíró villamostelepévé fejlődött ki. Gazdaságosságát nemcsak a fuvardíjmentes, olcsó szénnel való ellátásnak, továbbá a legmodernebb tüzelő és gépi berendezésének köszönheti, hanem elsősorban annak, hogy a bányaüzemek és az azokkal kapcsolatos ipartelepek energiaellátása oly nagy alapterhelést biztosít, hogy a bekapcsolt városok és községek gyenge kihasználással bíró, leginkább világítási áramszükséglete is ökonomikusan előállítható. . Az erőmű beépített gépteljesítménye 20.000 lóerő, amely a következő gépegységekre oszlik: 1 drb 10.500 KVA., 1 drb 5.500 KVA. és 2 drb egyenként 2.000 KVA. teljesítményű, gőzturbinával kapcsolt turbógenerátor. A gőzturbinák közül a 10.500 KVA. teljesítményű 22 atm., a többi turbinák 12 atm. üzemnyomású, Láng-gyártmányu Zoelly-rendszerű turbinák. A generátorok Ganz vill. gyártmányú kétpólusú turbók, 3.000 percenkénti fordulatszámmal, 50 másodpercenkénti periódusú, 11.000 Volt üzemfeszültségű forgóáram előállítására. A telep visszahűtött vízzel dolgozik, a visszahűtést 2 drb összesen óránként 5.000 m3 teljesítményű hűtőtorony végzi, mindkettő üzemzavar nélkül kiiktatható részekkel van szerkesztve. A hűtőtornyok teljesítőképessége 80-szoros hűtővízmennyiséggel számítva körülbelül 10.000 Kw. terhelésnek felel meg. A hűtőtornyokhoz szükséges pótvizet, valamint a kazántápvizet a Zagyva-pataknak völgyzáró gáttal