Közgazdasági Szemle – 1898.

I. Értekezések - Néhány szó közegészségi állapotainkról és teendőinkről. – Dr. Vizaknai Antaltól

NÉHÁNY SZÓ KÖZEGÉSZSÉGI ÁL­LAPOTAINKRÓL ÉS TEENDŐINKRŐL.­e­ letkezhetett az a feltevés és megnyugvás, hogy közegészségi viszonyaink most már elég rendezettek. Nem lesz tehát felesleges kissé behatóbban és pozitív adatokra támaszkodva megvizsgálni, hogy­­ez a feltevés és megnyugvás lesr-e elegendő alappal, hogy az egy évtized előtti állapotokhoz képest tényleg történt-e haladás és mily mérvű s hogy­­ha igen, a javulás más államok hasonló viszonyainak alakulásához képest kielégítőnek mondható-e, ha pedig nem, mily intézkedések volnának szükségesek, hogy állapotaink­nak gyorsabb menetben való és fokozottabb javulását mozdít­suk elő ? A közegészségügy jelentősége közszempontból különösen két irányban nyilvánul. Először az­által, hogy az egészség lévén az ember testi és lelki épségének s ennek folytán rend­szerint bárminemű, a közgazdaság és a kultúra szempontjából számottevő működtetésének nélkülözhetetlen alapja, mind­az, a­mi a közegészségügy előmozdítására hat, egyszersmind a nemzet kultúrájának és gazdasági fejlődéséinek is előbbvite­lére szolgál. A közegészség képezi továbbá alapját a nemzet természetes szaporodásának, a­melynek kedvező alakulása egyrészt a kevésbbé sűrű népességű országokban, a minő Magyarország is, a közgazdaságra való visszahatása által, t. i. az intenzívebb gazdálkodás és az ipari fejlettség személyi feltételeinek megteremtése által bír jelentőséggel, másrészt a nemzet összes létszámának gyarapítása által más államokkal szemben az állam politikai súlyának növekedését moz­dítja elő. Valamely ország közegészségi állapotainak ismérvei kö­zött legbiztosabbnak a halálozási arányszám tekinthető, mint a­mely a különböző, az egészségre kedvező és kedvezőtlen tényezőknek mintegy azok mérlegét kifejező végeredménye, kapcsolatban a szaporodási arányszámmal, a­mely magából a halálozási arányszámból vonható következtetéseinket némileg módosítja, a­mennyiben a születések mérvének a halálozásokra való befolyását is kifejezésre juttatja, önként értetvén, hogy magas születési arány mellett, miután a kisded­kor halandó­sága legnagyobb, magasabb halálozási arányszám is indokolt lehet. Magyarországon a halálozási arány az 1881—85-ös évek átlagában ezer lakosra számítva 33*3 volt; az­óta ez az arány

Next