Közgazdasági Szemle – 1941.

március - TANULMÁNYOK - Rohringer Sándor: Hajózás, Vaskapu-szabályozás, Tisza-szabályozás

Hajózás, Vaskapu-szabályozás, Tisza-szabályozás 225 volt. Ebből folyólag a valóban nehéz, műszaki feladatokat úgy költségelőirányzat, mint végrehajtás tekintetében, könnyedén kezelte, sőt a k effe­ct téves nézetet vallotta — melyet Széchenyivel is elhitetett —, hogy a Duna, sőt a Tisza völgyének á­rvíz bajai mind abból erednek, hogy a Vaskapu sziklaszirtjei duzzasztják meg a vizet és e sziklafenekek eltávolítása a Duna és Tisza vízszínét jelentékenyen le fogják szorítani és megszűnnek az árvizek. Széchenyi csakhamar kiábrándult ezekből a légvárakból annál is inkább, mert Beszédes helyébe Vásárhelyi Pál, a ki­váló hozzáértő vízimérnök lett tanácsadója. Bámulatos az a szervezői készség és kitartás, mellyel a különböző politikai jel­legű akadályok diplomáciai tehetséget, igénylő elhárításán fára­dozott és azokkal megküzdött. Lelkes munkájának méltó elis­merése volt — mely őt magát is meglepte — az a bizalom, hogy József nádor az 1830. évben az aldunai munkálatok vezetésével kir. biztosi minőségben megbízta. E felelősségteljes megbízatás­ban erős támasza volt Vásárhelyi, aki a dunai meder felvétele­ket (mappatio) vezette és munkájával már a vaskapui szirtes szakaszhoz jutott el, midőn Széchenyihez beosztást kapott. Vásárhelyi most­ folytatta felvételeit, feltárta a szirtes szakasz minden veszélyét, miként Majláth mondja: „Vásárhelyi kutatá­sai fellebbe­ítették azt a fátyolt, amely az ijesztően dühöngő habok mellett évezredeken át lebegettA felvételek elkészülté­vel jöttek tisztába azzal, hogy mik a nehézségek. Ezt ismerve Széchenyi Vásárhelyivel együtt 1833. évben Angolországba utazott, hogy ott a víz alatti szikla­repesztést, a búvármunkát, a betonépítést, kotróhajókat és a sekély és sebes vízben biz­tosan járó hajókat tanulmányozza. Tette pedig ezt az utat olyankor, amikor az önfeláldozás volt, mert a vaskapus mun­kák, a dunai hajózás és a Lánchíd építése is lefoglalták egész munkaerejét. Angolországban nem a laikus, hanem mondhatni a mérnök szemével tekintett meg mindent, beszállott a búvár­harangba, tanulmányozta a vízalatti építést, a sziklarepeszté­seket, a kotró- és kőemelő-gépeket, a legújabb hajószerkezetet és visszatértében a dunai hajózás számára egy új szerkezetű gőzhajót is megrendelt. Az 1835. évben érkezett meg Pozsonyba az, Angolországban rendelt és Vidra névre keresztelt kotrógép, a búvárharang és a kőemelő gép. Ugyanazon év január 10. napján a pozsonyi dié­tán ismerteti az aldunai munkálatokat és a hajózás érdekében tett intézkedéseket, jelentését nagy tetszéssel fogadták úgy az országbíró Cziráky gróf, mint József nádor, akik meleg elisme­résben részesítik. Pénz és szakértelem jelenlétében a munkák Vásárhelyi veze­tésével jó mederben haladnak. Széchenyi a zuhata­goknak ked­vezőtlen hajózási vízállásoknál való elkerülése érdekében a

Next