Magyar-Szovjet Közgazdasági Szemle – 1951.

1. szám - M. Rubinstein: A burzsoá közgazdaságtudomány lenini leleplezése

RUBINSTEIN: A BURZSOÁ KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNY LENINI LELEPLEZÉSE tátta ki az imperialista függőségből és előhírnöke az imperializmus elkerülhe­tetlen pusztulásának. Sztálin elvtárs rámutatott arra, hogy Lenin ,,a marxizmus történetében elsőként dolgozta ki a pártról szóló tanítást — a pártról, mint a proletariátus vezető szervezetéről, mint a proletariátus kezében lévő döntő fegyverről, amely nélkül lehetetlen győzni a proletárdiktatúráért vívott harcban".­ Lenin, Sztálin elvtárssal együtt fölnevelte, és féltő gonddal erősítette az újtípusú forradalmi pártot, a bolsevikok hatalmas, legyőzhetetlen pártját. Lenin és Sztálin tanítása ma — a sok államban vezető erővé vált — kom­munista és munkáspártok tevékenységének az alapja. Sztálin elvtárs nagyszerű meghatározása szerint Lenin a forradalom láng­elméje volt. „Lenin a forradalomra született. A forradalmi robbanásoknak valóságos lángelméje volt, és a forradalmi vezetésnek legnagyobb mestere... Forradalmi fordulatok napján valósággal kivirult, látnokká vált, megjósolta az osztályok mozgását és a forradalom menetének cik-cakját, amelyeket úgy ismert, mint a tenyerét."­ Lenin megfejtette az események belső értelmét és forradalmi jövőbelátásai később egészen pontosan beteljesedtek. Lenin élete, mint Sztálin élete is, elválaszthatatlan a bolsevik párt dicső történetétől. Lenin új, magasabb típusú vezető volt. Ő hozta létre és nevelte föl az új típusú pártot, amelyben — az ő szavai szerint — megtestesül korunk értelme, becsülete és lelkiismerete. Sztálin mondotta Leninről, hogy „nem egy­szerűen egyik a vezetők közül, hanem magasabb típusú vezető, kőszáli sast aki a harcban nem ismer félelmet, és bátran vezeti a pártot előre az orosz forradalmi mozgalom földerítetlen útjain."­ Lenin rendkívül meggyőzően mutatta meg, hogy korunk tudománya mély­ségesen pártos szellemű, hogy az osztálytársadalmak tudománya feltétlenül a harcoló osztályok érdekeit tükrözi. Ahogyan a politika terén a pártok is csak két táborba csoportosulnak, ugyanúgy a kapitalizmusban a tudomány is a két alapvető osztály szerint oszlik meg. Lenin „Materializmus és empiriokriticizmus" című halhatatlan művében megbélyegzi a „megvetésre méltó filozófiai középpártot", amely minden egyes kérdésben összezavarja a materialista és idealista irányt, a „békülékeny sarla­talánkodást", mely megkísérli, hogy megkerülje a filozófiának e két főirányát és hazug „pártonkívüliségével" kérkedik. Ezt a tételt Lenin a politikai gazdaság­tanra vonatkozóan is többször kifejtette. A polgári közgazdákról azt írta, hogy ,,a politikai gazdaságtan egyetlenegy professzorának sem szabad elhinnünk egyetlenegy szót sem, mihelyt a politikai gazdaságtan általános elméletéről van szó, bármilyen értékes munkákat képes is adni a tényekkel foglalkozó speciális kutatások terén. Mert a politikai gazdaságtan a modern társadalom­ban éppen o­lyan párttudomány, mint az ismeretelmélet."­ A burzsoá közgazdaságtan és filozófia képviselőivel kapcsolatban Lenin rámutatott arra, hogy „a gazdaságtan professzorai nagyjában és egészében csak a tőkésosztály tudós segédei, a filozófia-professzorok pedig a teológusok tudós segédei."­ Ezzel kapcsolatban Lenin azt írta, hogy a marxistáknak az a felada­t * Az SzK(b)P története. 64. lap. Szikra, 1950. * Sztálin Művei. 6. kötet. 61. lap. (Oroszul.) Idézve: Lenin. Válogatott Mű­vek. I. kötet. 38. lap. Szikra 1949. * I. m. 32. lap. * Lenin. Materializmus és empiriokriticizmus 350—351. lap. Szikra 1949. * I. m. 351. lap.

Next