Közjegyzők Közlönye, 2000 (4/47. évfolyam)
2000 / 1. szám - A TUDOMÁNY TOLLÁBÓL - Györgyi Kálmán: A szervezett bűnözés és a pénzmosás elleni fellépés jogi lehetőségei a Magyar Köztársaságban
Könjjegyzők Közlönye szolgáltatását. A büntetendő részvételi formák, tehát magához a szervezethez kapcsolódtak. A felsorolt cselekmények, a célcselekmények a következők voltak: emberölés, testi sértés, kényszerítés, személyi szabadság megsértése, emberrablás, terrorcselekmény, kábítószerrel visszaélés, rablás, zsarolás. A bűnszervezetben elkövetés számos bűncselekménynél szerepelt súlyosabban minősített esetként. A kormány eredeti koncepciója a büntetőjogi védelem előbbre hozatalával és a bűnszervezet kereti között elkövetett bűncselekmények bizonyítási nehézségeinek a megkerülésével olyan megoldást kínált, amely más országokban már bevezetésre került. A kormánytervezet koncepcióját azonban az Országgyűlésben nem sikerült keresztülvinni. A kriminálpolitikai kurzusváltás lényege az volt, hogy a magához a bűnszervezethez kapcsolódó büntetőjogi felelősséget elvetették és egy olyan koncepció érvényesült, amely a bűnszervezet léte mellett konkrét bűncselekmények elkövetésének a bizonyítását is megkövetelte. A következőkben röviden ismertetem az 1997. évi módosító törvény idevágó rendelkezését. A szabályozás alapja az a bűnszervezet fogalma, amely így szólt: a bűnszervezet bűncselekmények folyamatos elkövetésére létrejött - munkamegosztáson alapuló - bűnszövetség, amelynek célja a rendszeres haszonszerzés. (E megfogalmazás 1999 február 28. napjáig hatályos szöveg volt.) Jól látható, hogy a bűnszervezet fogalma a bűnszövetség fogalmára épít, annak úgymond a minősített esete. A magyar Btk. már korábban ismerte az üzletszerű elkövetés fogalmát, amely több tényállásnál szerepelt súlyosabban minősítő körülményként. A Btk. szerint: üzletszerűen az követi el a bűncselekményt, aki hasonló bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. Összehasonlítva a magyar jog „bűnszövetség" és „üzletszerűség” fogalmait, kis pontatlansággal elmondható, hogy a bűnszervezet fogalma a két fogalom összekapcsolása révén jött létre. A bűnszervezet törvényi fogalom meghatározása egyrészt a bűnszervezet létrehozása elnevezésű tényállásnál jut jelentőséghez, másrészt azokban az esetekben, ahol a törvény különös részében minősítő körülményként szerepel a bűnszervezetben való elkövetés. A bűnszervezet létrehozása név alatt a törvény kétfajta tényállást határozott meg. Az elsőt az valósítja meg, aki olyan bűnszervezetet irányít, amelynek tagjai emberölést, testi sértést, személyi szabadság megsértését, emberrablást, terrorcselekményt, légi jármű hatalomba kerítését, önbíráskodást, kábítószerrel visszaélést, pénzmosást, zsarolást követ el. A második bekezdésben meghatározott tényállás szerint ugyanígy büntetendő az is, aki tiltott pornográf felvételek készítése, üzletszerű kéjelgés elősegítése, kerítés, embercsempészés, fegyvercsempészet, pénzhamisítás, lopás, elkövetésére létrehozott bűnszervezetet irányít, feltéve, hogy a bűnszervezet tagjai személy elleni erőszakos bűncselekményt is elkövettek. Külön rendeli büntetni a törvény azt, aki az első illetőleg a második bekezdésben meghatározott bűnszervezetet létrehozza és büntetendő az első bekezdésben meghatározott bűnszervezet tagja vagy az ilyen szervezet tevékenységéhez anyagi eszközöket szolgáltató személy. Végül büntethetőséget megszüntető okot határoz meg a törvény. Nem büntethető a bűnszervezet tagja, tehát csak a tag, nem pedig az, aki irányít vagy létrehoz, tehát a tag nem büntethető, ha - mielőtt a bűnszervezet léte a hatóság tudomására jutott volna - a bűnszervezetet elhagyja, a hatóság előtt felfedi és lehetővé teszi a bűnszervezet más résztvevői kilétének a megállapítását. A kilét megállapítása az úgy lehetséges, hogy elmondja, kik a tagok. A bűnszervezet fogalma számos bűncselekménynél nyert meghatározást súlyosabban minősítő körülményként. Ilyen bűncselekmények a következők: az üzletszerű kéjelgés elősegítése, a kerítés, embercsempészet, a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaélés, a lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaélés, a kábítószerrel való visszaélés, a pénzmosás, a deviza-bűncselekmény, az adócsalás, a csempészet, a lopás, a csalás, a rablás és az orgazdaság. A hazai jogirodalom ezt a szabályozást nem fogadta kitörő lelkesedéssel. A törvényt kétes sikerű kompromisszumnak nevezték, arról írtak, hogy „nem biztos, hogy hatékonyabb keretek alakultak ki”, arról, hogy „a világra segített intézmény életben tartása nem ígérkezik egyszerű feladatnak”, utaltak az indokolatlanul bonyolult szabályozásra. Különösen bírálták azt a megoldást, amely a bűnszervezet mindkét változatánál legalább egy, a listán szereplő bűncselekmény valóságos elkövetését (és ennek a bizonyítását) követeli meg, és még a barátságosnak szánt bírálat is úgy szólt, hogy reméli a szerző, hogy a szabályozás nem eredményez „alkalmazhatatlanságot”. A gyakorlat az alkalmazás első teljes évében mértéktartó derűlátásra ad okot. 1998-ban a hatóságok tudomására hat olyan eset jutott, amelyben az eljárást bűnszervezet létrehozása, illetve irányítása miatt rendelték el. Ennél jóval jelentősebb volt a gyakorlatban az az esetkör, amelyben a bűnszervezet tagjaként elkövetés a bűncselekmény minősítő körülménye, eddig kb. 500 ilyen bűncselekmény miatt indult eljárás, többnyire bűnszervezet tagjaként elkövetett embercsempészés miatt. Noha a bűnszervezet létrehozásának a tényállása kapcsán számottevő gyakorlat nem alakult ki, a törvényhozó a Btk. következő 1998. évi módosítása alkalmával szükségét érezte a bűnszervezet fogalma újból történő leírásának, a módosított bűnszervezet fogalom az így hangzik: ez bűncselekmények rendszeres elkövetése révén, haszonszerzés végett létrejött olyan bűnszövetség, amely feladatmegosztáson, alá- fölérendeltségi rendszeren és személyi kapcsolatokon nyugvó szerepvállaláson alapul. A hivatalos indokolás a törvényjavaslat kapcsán arról beszélt, hogy a bűnszervezet fogalma milyen jelentős az ilyen bűncselekmények bizonyíthatósága szempontjából, továbbá arról, hogy a módosítás a korábbiak mellett további ismérveket vesz fel. A bűnszervezet fogalmának a bevezetésével összefüggésben módosultak a Btk.-nak a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezései és úgy tűnik, hogy az ezzel kapcsolatos törvényhozói változtatások nem tekinthetők a kérdés végleges megoldásának, kiváltképp akkor, ha tudjuk, hogy most az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat máris újabb további módosítást tervez a vagyonelkobzás kapcsán. Engedjék meg, hogy ennek a részleteivel itt most ne foglalkozzam. A büntető-eljárási törvény módosítása Amivel viszont foglalkozni szeretnék az a büntető-eljárási törvény 1998. évi módosítása, ennek kapcsán részben a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépés érdekében kerültek be a tanúvédelemre vonatkozó új rendelkezések, amelyek az adatok zárt kezelését, a tanúk szembesítésének a mellőzését, a különösen védett tanúnak nyilvánítást szabályozzák. Új rendelkezés teszi lehetővé a büntetőeljárásban résztvevő személyek személyi védelmének az elrendelését. Az említett módosítás kapcsán került bevezetésre a fedett nyomozó intézménye, az olyan nyomozóé, aki e minőségét a nyomozás során leplezi. A fedett nyomozó bizonyos körben büntetlenséget élvez, azaz vele szemben a nyomozást meg kell tagadni vagy meg kell szüntetni. A korábban már említett, tavaly nyáron született kormányhatározat alapján, amely a szervezett bűnözés elleni jogal .