Közjegyzők Közlönye, 2000 (4/47. évfolyam)

2000 / 1. szám - A TUDOMÁNY TOLLÁBÓL - Györgyi Kálmán: A szervezett bűnözés és a pénzmosás elleni fellépés jogi lehetőségei a Magyar Köztársaságban

Könjjegyzők Közlönye szolgáltatását. A büntetendő részvételi formák, tehát magához a szervezethez kapcsolódtak. A felsorolt cselekmények, a célcselek­mények a következők voltak: emberölés, testi sértés, kényszerítés, személyi szabadság megsértése, emberrablás, terrorcselekmény, kábítószerrel visszaélés, rablás, zsarolás. A bűnszervezetben elkövetés számos bűncselekménynél szere­pelt súlyosabban minősített esetként. A kormány eredeti koncepciója a büntetőjogi védelem előbbre hozatalával és a bűnszervezet kereti között elkövetett bűncselek­mények bizonyítási nehézségeinek a megkerülésével olyan megol­dást kínált, amely más országokban már bevezetésre került. A kor­mány­tervezet koncepcióját azonban az Országgyűlésben nem si­került keresztülvinni. A kriminálpolitikai kurzusváltás lényege az volt, hogy a magához a bűnszervezethez kapcsolódó büntetőjogi fe­lelősséget elvetették és egy olyan koncepció érvényesült, amely a bűnszervezet léte mellett konkrét bűncselekmények elkövetésének a bizonyítását is megkövetelte. A következőkben röviden ismertetem az 1997. évi módosító tör­vény idevágó rendelkezését. A szabályozás alapja az a bűnszervezet fogalma, amely így szólt: a bűnszervezet bűncselekmények folya­matos elkövetésére létrejött - munkamegosztáson alapuló - bűn­­szövetség, amelynek célja a rendszeres haszonszerzés. (E megfo­galmazás 1999­ február 28. napjáig hatályos szöveg volt.) Jól látható, hogy a bűnszervezet fogalma a bűnszövetség fogal­mára épít, annak úgymond a minősített esete. A magyar Btk. már korábban ismerte az üzletszerű elkövetés fo­galmát, amely több tényállásnál szerepelt súlyosabban minősítő körülményként. A Btk. szerint: üzletszerűen az követi el a bűncse­lekményt, aki hasonló bűncselekmények elkövetése révén rend­szeres haszonszerzésre törekszik. Összehasonlítva a magyar jog „bűnszövetség" és „üzletszerű­ség” fogalmait, kis pontatlansággal elmondható, hogy a bűnszerve­zet fogalma a két fogalom összekapcsolása révén jött létre. A bűn­­szervezet törvényi fogalom meghatározása egyrészt a bűnszervezet létrehozása elnevezésű tényállásnál jut jelentőséghez, másrészt azokban az esetekben, ahol a törvény különös részében minősítő körülményként szerepel a bűnszervezetben való elkövetés. A bűn­szervezet létrehozása név alatt a törvény kétfajta tényállást határo­zott meg. Az elsőt az valósítja meg, aki olyan bűnszervezetet irányít, amelynek tagjai emberölést, testi sértést, személyi szabadság meg­sértését, emberrablást, terrorcselekményt, légi jármű hatalomba kerítését, önbíráskodást, kábítószerrel visszaélést, pénzmosást, zsarolást követ el. A második bekezdésben meghatározott tényállás szerint ugyanígy büntetendő az is, aki tiltott pornográf felvételek készítése, üzletszerű kéjelgés elősegítése, kerítés, embercsempé­szés, fegyvercsempészet, pénzhamisítás, lopás, elkövetésére létre­hozott bűnszervezetet irányít, feltéve, hogy a bűnszervezet tagjai személy elleni erőszakos bűncselekményt is elkövettek. Külön ren­deli büntetni a törvény azt, aki az első illetőleg a második bekez­désben meghatározott bűnszervezetet létrehozza és büntetendő az első bekezdésben meghatározott bűnszervezet tagja vagy az ilyen szervezet tevékenységéhez anyagi eszközöket szolgáltató személy. Végül büntethetőséget megszüntető okot határoz meg a törvény. Nem büntethető a bűnszervezet tagja, tehát csak a tag, nem pedig az, aki irányít vagy létrehoz, tehát a tag nem büntethető, ha - mi­előtt a bűnszervezet léte a hatóság tudomására jutott volna - a bűnszervezetet elhagyja, a hatóság előtt felfedi és lehetővé teszi a bűnszervezet más résztvevői kilétének a megállapítását. A kilét megállapítása az úgy lehetséges, hogy elmondja, kik a tagok. A bűnszervezet fogalma számos bűncselekménynél nyert meghatá­rozást súlyosabban minősítő körülményként. Ilyen bűncselekmé­nyek a következők: az üzletszerű kéjelgés elősegítése, a kerítés, embercsempészet, a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaélés, a lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaélés, a kábítószer­rel való visszaélés, a pénzmosás, a deviza-bűncselekmény, az adó­csalás, a csempészet, a lopás, a csalás, a rablás és az orgazdaság. A hazai jogirodalom ezt a szabályozást nem fogadta kitörő lelke­sedéssel. A törvényt kétes sikerű kompromisszumnak nevezték, ar­ról írtak, hogy „nem biztos, hogy hatékonyabb keretek alakultak ki”, arról, hogy „a világra segített intézmény életben tartása nem ígérke­zik egyszerű feladatnak”, utaltak az indokolatlanul bonyolult szabá­lyozásra. Különösen bírálták azt a megoldást, amely a bűnszervezet mindkét változatánál legalább egy, a listán szereplő bűncselekmény valóságos elkövetését (és ennek a bizonyítását) követeli meg, és még a barátságosnak szánt bírálat is úgy szólt, hogy reméli a szerző, hogy a szabályozás nem eredményez „alkalmazhatatlanságot”. A gyakorlat az alkalmazás első teljes évében mértéktartó derű­látásra ad okot. 1998-ban a hatóságok tudomására hat olyan eset jutott, amelyben az eljárást bűnszervezet létrehozása, illetve irányí­tása miatt rendelték el. Ennél jóval jelentősebb volt a gyakorlatban az az esetkör, amelyben a bűnszervezet tagjaként elkövetés a bűn­­cselekmény minősítő körülménye, eddig kb. 500 ilyen bűncselek­mény miatt indult eljárás, többnyire bűnszervezet tagjaként elkö­vetett embercsempészés miatt. Noha a bűnszervezet létrehozásának a tényállása kapcsán szá­mottevő gyakorlat nem alakult ki, a törvényhozó a Btk. következő 1998. évi módosítása alkalmával szükségét érezte a bűnszervezet fogalma újból történő leírásának, a módosított bűnszervezet foga­lom az így hangzik: ez bűncselekmények rendszeres elkövetése ré­vén, haszonszerzés végett létrejött olyan­ bűnszövetség, amely fel­adatmegosztáson, alá- fölérendeltségi rendszeren és személyi kap­csolatokon nyugvó szerepvállaláson alapul. A hivatalos indokolás a törvényjavaslat kapcsán arról beszélt, hogy a bűnszervezet fogalma milyen jelentős az ilyen bűncselekmények bizonyíthatósága szem­pontjából, továbbá arról, hogy a módosítás a korábbiak mellett to­vábbi ismérveket vesz fel. A bűnszervezet fogalmának a bevezetésével összefüggésben mó­dosultak a Btk.-nak a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezései és úgy tűnik, hogy az ezzel kapcsolatos törvényhozói változtatások nem tekinthetők a kérdés végleges megoldásának, kiváltképp akkor, ha tudjuk, hogy most az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat máris újabb további módosítást tervez a vagyonelkobzás kapcsán. Engedjék meg, hogy ennek a részleteivel itt most ne foglalkozzam. A büntető-eljárási törvény módosítása Amivel viszont foglalkozni szeretnék az a büntető-eljárási törvény 1998. évi módosítása, ennek kapcsán részben a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépés érdekében kerültek be a tanúvédelem­re vonatkozó új rendelkezések, amelyek az adatok zárt kezelését, a tanúk szembesítésének a mellőzését, a különösen védett tanúnak nyilvánítást szabályozzák. Új rendelkezés teszi lehetővé a büntetőeljárásban résztvevő sze­mélyek személyi védelmének az elrendelését. Az említett módosítás kapcsán került bevezetésre a fedett nyo­mozó intézménye, az olyan nyomozóé, aki e minőségét a nyomo­zás során leplezi. A fedett nyomozó bizonyos körben büntetlensé­get élvez, azaz vele szemben a nyomozást meg kell tagadni vagy meg kell szüntetni. A korábban már említett, tavaly nyáron született kormányhatározat alapján, amely a szervezett bűnözés elleni jogal­ .

Next