Közjegyzők Közlönye, 2009 (13/56. évfolyam)
2009 / 1. szám - A TUDOMÁNY TOLLÁBÓL - Leszkoven László: A "keretbiztosítéki" készfizető kezességről
2009. február, 1. szám ozását a hitelezőnek megfizetni. A kezes tehát nem önálló adós (nem egyetemleges kötelezett és nem adóstárs a szerződésben), az általa vállalt helytállási kötelezettség idegen kötelezettségért áll fenn, ha fizetést teljesít, nem a saját tartozását egyenlíti ki. A kezességi szerződés a hitelező és a kezes között jön létre. Bár a kezes idegen tartozásért áll helyt, e kötelezettségvállalás szempontjából a kezesség mégis önálló kötelem (önálló szerződés) alkatát ölti, hiszen a kezességi szerződésnek az adós nem alanya, e megállapodásban az adós nem szerződő fél. A kezesség az adós alapügyleti kötelezett konszenzusát, bármilyen ígéretét nem igényli és nem feltételezi. A kezességvállalással és annak hitelező általi elfogadásával a hitelező és az adós közötti szerződéses jogviszony mégis némiképpen megváltozik: a szerződések (hiteles kölcsönszerződések stb.) ugyan háromalanyúvá nem válnak, a kötelmi jogviszony azonban vitán felül többalanyú lesz. Ennek kihatása lesz a felek jogi kapcsolatára, amire még később utalni fogunk. A kezesség egy - az alapügylethez kapcsolódó - mellékkötelezettség. Jogi sorsában nem önálló, hanem ahhoz a szerződéshez (tartozást keletkeztető jogviszonyhoz) tartozik, amelyből az alapkötelezettség fakad. Célja az alapügylet megerősítése, a hitelezői érdek - a követelés megtérülése, behajthatósága stb. - biztosítása. A kezesség járulékos mellékkötelezettség. Ez a lényegre szorítkozva azt jelenti, hogy feltételezi az adós főkötelezettségét, létezésében, érvényességében és összegszerűségében ahhoz igazodik. A főkötelezettség megszűnésével - ha csak jogszabály másként nem rendelkezik - a kezesség is megszűnik. A kezes helyzete nem válhat terhesebbé, mint amilyen a kötelezettség elvállalásakor volt. Végül, de nem utolsósorban a kezesség nem önálló kötelezettségvállalás abban az értelemben sem, hogy a kezes teljesítési kötelezettsége nem saját tartozáskiegyenlítésére irányul. Ez a témánk szempontjából igen lényeges megállapítás (bár látszólag magától értetődik). Gyakran hallani, hogy a készfizető kezes az adóssal egyetemlegesen felel. Ez a megközelítés szemléletes, de nem teljesen igaz. Az egyetemleges kötelezetti helyzet és a készfizető kezes helytállási kötelezettsége közötti számos eltérés közül itt csupán arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az egyetemleges adóstársak valamennyien saját, a jogosult irányában egységesen fennálló (ebből a szempontból, vagyis a szolgáltatás közvetlen tárgyát tekintve tehát oszthatatlan tartozásukat egyenlítik ki és azért felelnek. A kezes azonban nem adóstárs, a szóban forgó tartozás nem a sajátja, hanem számára idegen adósság. Ez akkor is így van, ha a kezes lazább vagy szorosabb érdekeltségi vagy egyéb kapcsolatban áll az adóssal (többségi tulajdonos, többségi szavazati joggal bír, vezető tisztségviselő stb.). Nem vitatjuk, hogy az érdekeltségnek lehet olyan súlya, mely a jogi helyzet megítélésekor figyelembejöhet, ám ez a kezességvállalás jogi tartalma szempontjából figyelmen kívül marad. Ráadásul a kezesség elvállalásakor fennálló érdekeltségi kapcsolat nem mindig marad fenn a hitelező és az adós közötti jogviszony teljes lezárásáig, márpedig példának okáért a részesedés átruházása, az ügyvezetői székből való visszahívás az érdekeltséget megszünteti ugyan, a kezességet azonban nem. A kezesi megállapodás blanketta-jellege Azt, hogy a fenti kikötések érvényességi tesztje miként alakul, döntően befolyásolja az, hogy a Ptk. 205/A. § (1) bekezdés szerinti általános szerződési feltételnek minősül-e. A vizsgálódás tárgyává tett kikötés - a kezesi helytállási kötelezettség terjedelmének vitatott meghatározása - nem esik a Ptk. 209. § (4) bekezdésében megfogalmazott kivétel alá. A hivatkozott jogszabályhely kimondja, hogy a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók - egyebek mellett - a főszolgáltatást megállapító szerződési kikötésekre. Ezt a kivételt azonban értelemszerűen megszorítóan kell értelmezni. A kezességi szerződésben a kezes főszolgáltatása az adós tartozásáért való helytállási kötelezettség vállalása, mely önmagában nem lehet tisztességtelen, ilyen felvetés nem is merül fel. A főszolgáltatás - vagyis a kezesi helytállás - konkrét terjedelmének, a biztosított kötelezettségek körülírása már nem tartozik szigorúan a törvényi kivétel alá, ezért a tanulmány tárgyává tett kikötés vizsgálatának jogi akadálya nincs. Az általános szerződési feltételként való megítélés nem elnevezés kérdése (általános szerződési feltétel, blanketta megállapodás, üzletszabályzat, hirdetmény, általános feltételek stb.), közömbös a megjelenési forma (rögzítésének módja, az egyedi szerződéshez kapcsolva, azzal egybeszerkesztve vagy attól elkülönítve, elválasztva jelenik-e meg), és főként nem döntő szempont a terjedelem (rövidebb vagy hosszabb, néhány oldaltól akár félszáz oldalig). Éppen ezért általános szerződési feltételnek minősülnek azok a néhány oldal terjedelmű szerződések is, melyekre nézve a Ptk. 205/A. § (1) bekezdése által meghatározott fogalmi elemek megvalósulnak. Ez konkrétan azt jelenti, hogy általános szerződési feltételnek minősül