Közlekedés, 1948 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1948-10-15 / 8. szám

2 KÖZLEKEDÉS ■—mulțimea if^stA----- -nimm i nlll■lllll Ami a vasf­üggöny mögött történik... Írta: Saint-Genest '(Megjelent a fran­cia gép­járművezetők szakszervezeti hivatalos lapjában, Budapestre érkeztünk március 12-én 23 órakor. Másnap 9.30 órakor a delegációnk résztvett a Szövetség ülésén. Barátaink azonnal a segítsé­günkre siettek, majd grafikonok és fényképek segítségével bemutatták a szállítóeszközök felszabadulás utáni lerombolt állapotát. Majd bemutat­­ták a jelenlegi állapotot és — a munkatervre hivatkozva — be­számoltak jövő terveikről. (A vil­lamos, autóbusz, trolleybusz,­ teher­szállítás, légiközlekedés és taxik problémái lettek megvizsgálva.) Ez­után az értekezés után a különböző szakmai szervezetek vezetőivel meg­tekintettük a várost. Március 14-e, vasárnap a hivatalos fogadások ré­szére volt fenntartva. 11 órakor a köztársasági elnök, délután pedig a parlament elnöke fogadott. Másnap ünnepelték a magyar forradalom százéves évfordulóját. Budapest né­pe Petőfinek és Kossuthnak, a for­radalom nemzeti hőseinek szobrai megkoszorúzása után egy monstze­­gyű­lésre jöttek össze, ahol meghall­gatták a köztársasági elnök, Szoc. Párt és a Kom. Párt főtitkárainak beszédét. Tíz órakor a Parlament összes tagjai és a diplomáciai testület tag­jai ünnepi ülésre gyűltek össze. Este a Parlamentben ünnepi vacsorán vettünk részt. A francia kormány nem fogadta el a meghívást, de CGT képviselte a francia munkásosztályt. A centenáris ünnepségek után a magyar szakszervezeti szövetség ve­zetői kijelölték azokat a szaktársa­kat, akik be­nnü­nket a különböző üzemekben, gyárakban, hivatalokban és bányákban kalauzolnak. A fran­cia delegáció mély betekintést, nyert a fontosabb ipari ágakba. A szállí­tási szakszervezetek megkapták az összes szükséges­ felvilágosítást a munkaviszony, biztonság, higiéna és fizetések tárgyában. Megállapíthat­tuk, hogy a magyarok nagy sikere­ket értek már el, különösen a neve­tés terén. A villamos remízekben, az autóbusz- és taxi-garázsokban, repülőtereken nincs olyan vállalat, melyik ne rendelkezne könyvtárral, vagy különböző, a munkások ren­delkezésére álló intézménnyel. Budapesten 1200 taxi van forga­lomban. A Szürketaxi társaságnak 300 kocsim, a Kéktaxi szövetkezet­nek 900 kocsija van. Az első alkal­mazottakkal dolgozik, a második magában foglalja a kistulajdonoso­kat is. Munkaidő szabályozva van, heti 48 óra. Az alkalmazott sofförök 2­40 fo­rintot kapnak óránként, plusz fakul­tatív borravaló. Társadalombiztosí­tásban részesülnek, de a terheket a munkaadó vállalja. Az orvosi vizsga, lat­os kezelés díjtalan. Rendelkezé­sükre áll többek k­özött egy nagy­forgalmú beszerzési szövetkezet. Formaruhát, cipőt és sapkát díj­talanul kapnak, és télire bundával látják el a sofföröket. A kantinban egy ebéd 50 fillérbe kerül. A vállalat továbbá 3 üdülővel ren­delkezik: egy a Balatonnál, kettő a Duna partján. A sofförök átlagos heti fizetése 220 forint, a kocsimosóké 120 forint. Az összbevételhez viszonyítva 1948 februárjában a fizetések a követke­zőképpen alakultak: Taxisofförök: 21,85%, karbantartó személyzet: 11%, tisztviselők: 4.92%, összesen: 43.17%. Részt vettünk egy üzemi értekezle­ten március 18-án­, csütörtökön, amelyen a fenti vállalat 500 szak­társa, soffőrök, mechanikusok, tiszt­viselők és kocsimosók gyűltek össze és amelyen bizalmukat fejezték ki az igazgatóságnak. Március 19-én az éjszaka dolgozó szaktársak értekezletén vettem részt. Végül március 26-án a kéktaxi­­vezetők gyűlésén vettem részt. Kü­lönböző hozzászólások után, megle­petésünkre, Tardy alezredes, az Igaz­gatásrendészeti Osztály vezetője szólalt fel, felszólítván a szaktársa­­kat, tegyék meg észrevételeiket a közlekedés, valamint a rendőrség tagjaival szemben. Mindenesetre mi ettől még nagyon messze vagyunk. Én kapom végül szót, elmondot­tam a párisi taxisofförök problémáit. Kifejtettem, hogy a munkásosztály megoszlása a kapitalisták érdekeit szolgálja. Megbélyegeztem a francia kormánynak és az államhatalomnak vonalvezetését, megmagyaráztam, hogy a mi követeléseink miért nem teljesülhetnek. Ellentétben azzal, ami Franciaor­szágban történik, a kormány és a magyar vezető személyiségek a munkásosztály segítségére sietnek, tárgyalnak a munkásokkal. A két rendszer közötti alapvető különbség, hogy ott (Magyarországon) érezni a fejlődés elősegítését, míg nálunk a meg nem egyezés hátsó gondolata uralkodik. Elégedetlenséget szítanak és azt fokozzák,. A szak­szervezeti mozgalmat és annak harcosait disz­­kreditálják. Mindent harcba vetnek, hogy szalgasorsra juttassák a mun­kásosztályt. Felszólítom taxisofför szaktársai­mat, hogy figyeljék mi történik a tőlünk nem is olyan messze levő or­szágban. A magyar szaktársak nem, ismerik a holnap bizonytalanságát. Ha át is éltek egy periódust, amelyik nehezebb volt, min a miénk, most újjáéledtek és minden okuk meg van a reményre. Mi meg kell, hogy szabaduljunk végülis attól a rendszertől, amelyiy­ek ideje lejárt, de amelyik még mielőtt eltűnne, annyi nyomorúságot hoz hazánkra. Bolgár élm­nkások látogatása a Közlekedési Alkalmazottak Szakszervezetében •­­ A Magyar Közlekedési Alkal­mazottak Szakszervezete a szer­­vezési köréhez tartozó dolgozók szakmai és általános továbbkép­zése érdekében programjára tűzte a dolgozók külföldi tanul­­mányútjának megvalósítását és a külföldi dolgozóknak hasonló cél­ból történő vendégül látását. Az első csereakció augusztus hónapban került lebonyolításra. 16 magyar közlekedési alkalma­zott ment ki Bulgáriába és 16 bolgár közlekedési alkalmazottat látott vendégül a magyar szak­­szervezet. A bolgár vendégek magyaror­szági tartózkodása két részre osz­lott. Az első két hetet a közle­kedési alkalmazottak balatonszép­­laki üdülőjében töltötték, a má­sodik két hetet pedig a BSzK Rt. ütemében szakmai ismeretük bő­vítésére használták fel. Majd pe­dig szeptember 9-én és 10-én a Szakszervezet egy körútra vitte a bolgár vendégeket és bemutatta Magyarország egyik legnagyobb ipartelepét, a Diósgyőri Vasgyá­rat és azokat az üdülőket, ame­lyekben a magyar demokrácia eredménye folytán ma munkások pihenik ki fáradalmaikat. Nagy figyelemmel kísérték a m­agyar termelés menetét és őszinte örömmel szemlélték a ma­gyar újjáépítés eredményét. El­mondották, hogy nekik még nagy út van hátra ezen a téren, mert a belgár­ cári uralom mindig elő­térbe helyezte a saját érdekét és elhanyagolta a nemzet erősítését- Nehéziparuk nincs. — De meg fogjuk valósítani na­gyon rövid idő alatt, hogy a mi népünk is élvezhesse azokat az eredményeket, melyeket a technika fejlődése következtében ma már minden dolgozónak élveznie kell e"ne — mondották a bolgár közle­kedési alkalmazottak, mintha azok a s­aját eredmé­nyeink volnának. Tudjuk, hogy a népi demokratikus or­szágok összefogása hozza, meg a várt eredményeket és biztosíthatja a fasizmus, im­perializmus ellen folytatott közös harc sikerét. — Úgy éreztük magunkat, mint otthon — mondotta Stilian elvtárs későbbi beszélgetés során —, Ma­gyarországon a dolgozók, a kar­­társak magatartása feledtette ve­lünk, hogy idegenben v­agyunk. — Láttuk azt a rendszert, ahogy a magyar dolgozók a közlekedés javításán munkálkodnak és elhatá­roztuk, hogy dolgozóinkat hosz­­szabb időre el fogjuk küldeni Ma­gyarországra szaktudásuk fejlesz­tése végett. Ez irányban folytatott tanácskozásaink Nánai György elvtárssal eredménnyel is járt. — Elviszem magammal Bulgá­riába az itteni tapasztalataimat. Mi örömmel elmondunk mindent, amit láttunk. Beszámolunk azokról az eredményekről, amit a magyar villamosalkalmazottak elértek. «­ Azt üzenem a magyar dolgozóknak, hogy ha min­dig ilyen erővel dolgoznak, mint ma — amiben nem is kételkedem, mert az élen Rá­kosi elvtárs áll —, rövid időn belül megvalósíthatják a szo­cializmust. Azzal búcsúztak el a bolgár vendégek, hogy a magyar gazda­sági helyzet, a magyar ipar ma­gasabb színvonalon áll, mint a bol­gár, de nagy akarattal és határ­talan lelkesedéssel — és erre a lel­kesedésre, erre az öntudatra vol­tak a bolgárok a legbüszkébbek — ami a bolgár dolgozókat fűti, be fogják hozni azt a hátrányt, amely a kizsákmányoló kapitalista elemek hazafiatlan, népellenes po­litikájából származik. M. G. Gally a tetőn, a magyar él­munkásoknál A lillafüredi és a gallyatetői munkásüdülő megtekintése alkal­mával percek alatt bensőséges ba­rátság alakult ki a bolgár és ma­gyar élmunkások között. A bolgár vendégek örömüket fejezték ki, hogy a magyar dolgozók birtokba vették hazájuk e gyönyörű helyeit, a magyar élmunkások pedig olyan szeretettel foglalkoztak a bolgár vendégekkel, hogy azután a fél óra után, amit ott töltöttek, olyan bú­csúzkodás következett, mintha éveken keresztül egymás mellett egymásért dolgoztak volna. Szinte demonstrálta ez a jelenet, hogy a világ dolgozóinak nagy csa­ládja egy,­­ bármilyen határok közé zárják is jelenleg. Érezhető volt Gallyatetőn, hogy az ország­határ a népi demokratikus nem­zetek között ma szinte csak jelké­pesen áll. Egyek lettek, ködös cél­ért: a békéért és a jólétért harcol és dolgozik ezeknek a népeknek minden dolgozója. Szeptember 14-én, az ünnepélyes búcsúvacsorán , Földvári Aladár elvtárs, a Közlekedési Alkalmazot­tak Szakszervezetének főtitkára beszédében megemlékezett a két nép közös sorsáról. Hangsúlyozta, hogy azok a nehézségek, melyek ma mind a két nép előtt állanak, csak időszaki nehézséget okoznak. — Ennek a két népnek biztosítva van a boldog jövő kibontakozása, mert olyan vezetőik vannak, mint Rákosi és Dimitrov elvtársak, akik személyükben is biztosítékai a békés építő munkát folytató békepolitik­ának. —'■ Abban a reményben búcsú­zom a szófiai elvtársaktól, hogy az itt szerzett tapasztalatok, va­lamint a Bulgáriában tartózkodó magyar kartársaink tapasztalatai és élményei előmozdítják a bolgár­magyar együttműködést, a szo­cializmushoz való eljutást és a béke biztosítását mindenféle impe­rialista törekvéssel szemben. Ltilian Popov, a bolgár Szak­­szervezeti Tanács megbízottja vá­laszában elismeréssel emlékezett meg a magyar termelés fejleszté­sében elért eredményekről. — A magyar nép eredmé­nyeinek éppen úgy örülünk. Szakszervezeti- és pártiskola­­avatás Csömörön Bolgár vendégek a vasutas szakszervezetben Október 9-én nagyszámú bolgár szállítómunkást látott vendégül a vasutas szakszervezet, akik Cseh­szlovákiából hazamenet látogatást tettek magyar kartársaiknál. Bul­gáriában a szállítómunkások jelző alatt valamennyi rokonszakmát képviselő szakmai szervezet kö­­zös szakszervezetben fejti ki­­ működését. Vasutasok, gépjármű­­vezetők, a városi villamosvasutak al­kalmazottai, hajósok, repülők egy nagy szervezetbe tömörültek. Veze­tőjük, Tódor NIKOLOV elvtárs, a szakszervezet elnöke, elmondotta, hogy rendkívül jó benyon­ás­okkal mennek haza és a népi demokráciák államaiban eltöltött rövid idő elég volt ahhoz, hogy méginkább megerő­södve az egyetlen követendő úton, a marxi-lenini-sztálini úton haladva Bulgáriában tovább építsék a népi demokráciák szövetségét. A bolgár vendégek társasgépko­­csin megtekintették a főváros neve­zetességeit, majd az esti órákban visszatértek hazájukba. OKTÓBER 3-ÁN NAGYSIKERŰ KULT­U­R NAPOT TARTOTTAK DEBRECENBEN. A kitűnő műsor­ral egybekötött kulturnapra 2000 vasutas dolgozó jelent meg és őszinte megelégedésüket fejezték ki úgy a rendezők, a különféle együttesek, mint a szakszervezet jó munkájáért. 1948 október 15. A BSzKRT dolgozói vasárnap, ok­tóber 4-én szakszervezeti és párt­­­iskolát avattak Csömörön. A nagy­­budapesti pártközpont képviseletében Veres József elvtárs, a Szállítómun­­kások Szakszervezetének titkára; Tóth Miklós, a Gépjárm­űvezetők Szakszervezetének titkára; Donáth Imre, Tóth Mihály, a Közlekedési Alkalmazottak Szakszervezetének volt főtitkára — jelent meg. A megnyitóbeszédet Bojtor György, a BSSÉRt MDP pártszervezet elnöke tartotta. — A mult kapitalista rendszer nyo­mása él a lelkekben és ezt kell okta­tással megszüntetni, tanulással új kollektív embereket nevelni, — mon­­dotta Bojtor elvtárs megnyitó beszé­dében. Keresztes Sándor elvtárs, a BSzKRt MDP titkára, beszédében Hámán Kató — akiről az iskolát elnevez­ték, — életét ismertette. Földvári Aladár elv­társ, a Köz­lekedési Szakszervezet főtitkára el­mondotta, hogy a szakszervezet min­­dig nagy súlyt helyezett az okta­tásra, az illegalitásban is szeminá­riumokat tartott, hogy neveljék a szakszervezet tagjait. Lenin mon­dotta: A szakszervezetek legyenek a szocializmus előiskolái. Rámutat­tott arra, hogy mennyire fontos a Szakszervezet, pártiskola közös együttműködése és tanulása, mert mindkettőnek egy a célja, a mielőbb megvalósított szocializmus. Az iskola részéről Klapács elv­­áró iskolavezető megköszönte a BSzKRT Igazgatóságának az anyagi áldoza­tokat és a rohammunkások áldoza­tos munkáját emelte ki. Az ünnepen­g után a BSzKRt Balesetelhárító és Színjátszó cso­portja szórakoztatta a vendégeket, a kb. 2000 BSzKRt dolgozót és Csö­mör lakosait. Egy BSzKRt műhelyértekezlet eredménye. A BSzKRt Pesti főműhelyében mély hely­értekezletet tartottak a dolgo­zók. Nem mindennapi körülmények előzték meg az összehívást. Ugyanis egy beszélgetés kiszélesedése tette ezt szükségessé. Hogy is történt? A főműhely egyik legjobb munkása, Bolvári Sándor esztergályos szóba­­hozta Sümegi Gergely él munkásunk előtt, a párt és a szakszervezet fel­hívását az önköltség csökkentésére. Ebédidő­­alatt történt a dolog, így sokan bekapcsolódtak a beszélgetés­be. Dönteni nem tudtak rövid idő alatt, ezért elhatározták a műhely­értekezlet megtartását. A műhelyértekezleten azután sok igen nívós és emelkedett hangú hoz­zászólás után megszületett az ered­mény. Egy egész sor munkadarab normaidejét javasolták 10—30%-ig terj­edő leszűkítésre! A BSzKRt Pesti főműhely dolgo­zói meggyőző módon adták tanú jer­­ét öntudatos áldozatvállaló maga­tartásuknak. Bátorkodunk felhívni a figyelmét a reakciónak erre a „tünetre“' • • • valahogy mégsem úgy van a dolog, ahogy azt a reakció állítja a munka­versenyekkel kapcsolatban. A dolgozók érvelnek e mellett —• kézzelfoghatólag.. ■ ■ Misik László- Gépjárművezetők figyelmébe! A rendőrorvosi vizsga helye és ideje a következőképpen változott­. Veres Pálné­ utca 24. Minden nap 9—12-ig. Éljen Sztálin, a nemzetközi munkásmozgalom bölcs vezetője!

Next