Közlekedés, 1970 (60. évfolyam, 1-24. szám)
1970-07-10 / 13. szám
2 Az árvízvédelemben részt vevő dolgozók kérdéseire válaszolunk Munkaügyi, bérezési tudnivalók A „Közlekedés” szerkesztőségéhez számos kérdés érkezett az árvízvédelmi munkában részt vevő dolgozóktól a munkabér elszámolásával kapcsolatban. Az alábbiakban ezek közül válaszolunk néhány közérdekűre. Rendelkezések, utasítások Szita György előadó kérdezi szerkesztőségünktől, hogy az árvízzel kapcsolatos munkajogi kérdéseket rendező jogszabályok szövegét hol tekinthetné meg? A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete valamennyi vállalati szakszervezeti bizottsághoz eljuttatta az erre vonatkozó jogszabályokat Ezek az alábbiak: — 15/1957 (IV. 3) P. M. számú rendelet, az árvíz- és belvízvédekezésnél, valamint a helyi vízkár-elhárításnál foglalkoztatottak járandóságairól; — az Országos Vízügyi Főigazgatóság Főigazgatójának H/1959. V. E. 6./OVF számú utasítása, az árvíz- és belvízvédekezésnél, valamint a helyi kárelhárításnál foglalkoztatottak járandóságairól szóló 15/1957. (IV. 3.) P. IM. sz. rendelet végrehajtásáról; — a 3050-5/1970 számú MüM—PM—SZOT együttes közlemény az árvíz elleni védekezéssel kapcsolatban felmerülő munka díjazásáról, a kiesett munkaidő elszámolásáról és a felajánlott munkarend szerintit meghaladó teljesítményért járó bérek elszámolásáról; — a 320/1968 PM—MüM— SZOT számú közlemény a részesedési alappal kapcsolatos átmeneti és egyes elszámolási kérdésekről, 6. pontja. Ezek részletesen szabályozzák az összes felmerülő kérdéseket. Ezek alapján nyugodtan forduljon az illetékes szakszervezeti bizottsághoz, ahol megtekintheti az említett rendelkezéseket, és szóbeli felvilágosítást is kaphat. Túlórák és pótlékok elszámolása Hegedűs Tibor rakodómunkás érdeklődött, hogy jár-e valamilyen díjazás azokra a napokra, amikor a saját házát mentette. Az érvényben levő rendelkezések szerint, ha a dolgozó a tanács vb által adott igazolással bizonyítja, hogy az árvízveszély következtében a saját ingatlanát menti, akkor az átlagkeresete éppen úgy megilleti, mint ha — a védekezési munkára beosztották vagy igénybe vették volna; — a munkahelyén, illetőleg a vállalat telephelyén vett volna részt a — vállalat intézkedésére — védekezési munkában. Cukor András szerelő tájékozódni kíván a védekezési munka alatt teljesített túlórák, készenlét és a biztonsági pótlék elszámolásának szabályairól. A szokásos napi munkaidőn — a heti munkaidő egyhatod részén — túli igénybevétel esetén — a védekezési munkáért a tényleges munkateljesítés idejére, de 10 naponként legfeljebb 40 órára, — harmadfokú készültség esetén kivételesen 80 órára — átlagkereset fizetendő, — az ügyeleti készenléti szolgálat óránként 5 forinttal díjazandó. A védekezésben részt vevő dolgozót az átlagbérének 30%át kitevő biztonsági pótlék illeti meg arra az időre, amikor Jön az építőanyag összefogott az ország az árvízkárok helyreállítására, az árvízkárosultak megsegítésére, otthonaik rendbehozására vagy újjáépítésére. Érkezik a segítőség az ország minden részéből és külföldről is. A szocialista országok és a környező kapitalista államok különböző építőanyagokkal járulnak hozzá az árvízsújtotta települések újjáépítéséhez. Képeinken bemutatjuk a legtöbbet szenvedett Szabolcs-Szatmár megyei községek újjáépítésének egyegy kezdeti mozzanatát, az építőanyagok érkezését, fogadását. A hullámpalát, a betongerendákat, a téglát, s a kavicsot, homokot többségében a közhasználatú autóközlekedési vállalatok dolgozói továbbítják a felhasználási helyre. Mátészalkán a TJZEP ideiglenes telepére először 700 vagon építőanyag érkezett. A kép előterében látható hullámpalát a Szovjetunió küldte Naponta több vagon építőanyagot — kül- és belföldi szállítmányt — fogadnak Mátészalka állomáson. (MTI fotó : Kovács Sándor felv.) KÖZLEKEDÉS Vállalati óvoda A miskolci 3. sz. AKÖV-nél 112 nő vette igénybe a gyermekgondozási segélyt. A három év lejártával új gond adódik: a gyermekek további elhelyezése. Az édesanyák, a szülők azonban nincsenek magukra hagyatva ezzel a problémával, segítségükre siet vállalatuk. A tervek szerint a központi telep közelében 100 személyes óvodát építenek. Az új gyermekintézményhez megfelelő szociális helyiségek is tartoznak. A 3-6 éves gyermekek óvodai elhelyezésének megoldása a dolgozókról, kivált a dolgozó anyákról való gondoskodás szép példája Miskolcon. k harmadfokú készültséget rendelnek el és a dolgozó a védővonalakon végzett tényleges védekezési munkát Baranyi György gépkocsivezető azt szeretné tudni, hogy a gépkocsivezetők elszámolására az általános szabályok vonatkoznak-e, vagy valamilyen eltérő rendelkezés van-e részükre. Gépkocsivezetők díjazása A gépkocsivezetőkre az általános előírások vonatkoznak. A jogszabályokban bekövetkezett változások az új Munka Törvénykönyv alapján a 7/1959 (V. E. 6.) OVF utasítás gépkocsivezetőkre vonatkozó szabályait (a 9. és 10. pont) hatályon kívül helyezték. Az átlagkereset megállapításánál a gépkocsivezetőkre is a 7/1967 (X. 8.) MüM számú rendelet 10. §-a vonatkozik. Ez előírja — többek között —, hogy az egy órára járó átlagkeresetbe beszámító díjazás összegét osztani kell az adott időszak alatt munkában töltött órák, illetve a fizetett, de munkában nem töltött órák számával, de a munkaórák számításánál a túlmunka és a készenléti idő tartalmát figyelmen kívül kell hagyni. A kiküldetésben levő gépkocsivezetőket napidíj illeti meg. A menetrend szerint közlekedő autóbuszok vezetőire előírt korlátozás (napidíj csak 72 óra után jár) természetesen nem vonatkozik az árvízvédelmi munkához, kiürítéshez küldött autóbuszvezetőkre. Sz. S. Laczkó Angélát — a miskolci 3. sz. AKÖV műszaki műhelybizottságának főbizalmiját — kevesen ismerik vezetéknevéről. Egyszerűen Angéla ő idősebb, fiatalabb munkatársainak egyaránt, akiknek mint főbizalmi ügyes-bajos dolgait is intézi. Mintegy 450, vegyes munkaterületen dolgozó választott megbízottait, a 30—33 bizalmit fogja öszsze, és irányítja munkájukat. A bizottság gazdasági felelősi munkáját is végzi. Hat évvel ezelőtt még Angélia is mint bizalmi vállalta a szakszervezeti tisztségviselők sok törődést, türelmet és felelősséget igénylő munkáját. Szerénysége, ügybuzgalma és folytonos segíteni akarása tette munkatársai előtt megbecsültté. Gazdasági munkáját is pontosan, megbízhatóan végzi Felettesei, amikor többször jutalmazták s amikor a kollektíva kiváló dolgozó kitüntetésben részesítette, gazdasági munkája mellé a mérleg serpenyőjébe azt a pluszt is odatették, amelyet mint szakszervezeti társadalmi tisztségviselő végez. K. F 1970. július Itt. Ki tud többet Leninről? — Székesfehérváron A jubileumi évforduló jegyében indult az 1969—70-es szakszervezeti kulturális és oktatási évad a székesfehérvári 14. sz. AKÖV-nél. A területen működő 186 szocialista brigád a termelési vállalásokon felül olyan kulturális vállalásokat is tett, melyek a felnőtt iskolarendszerű és szakmai önképzés mellett a brigádtagok általános tájékozottsága, politikai műveltsége növelését is segítették. Az oktatási évad folyamán a vállalati szakszervezeti bizottság szervezésében a jubileumok témáit is magába foglaló 8 munkásakadémiai ismeretterjesztő előadássorozat és 15 szakszervezeti politikai tanfolyam működött. A biztosított felkészülési lehetőség, a társadalmi és gazdasági szervek buzdítása, a brigádok aktív versenyszelleme tette lehetővé, hogy még a tavasszal megrendezhettük a felszabadulási szellemi vetélkedőt, amelyen 45 brigád vett részt és országos szinten is jól megállta a helyét. Júniusban a vállalati szakszervezeti bizottság rendezésében újabb vetélkedősorozatot rendeztünk „Ki tud többet Leninről?” címmel. Ezen a vetélkedőn 37 szocialista brigád Lenin életével, munkásságával foglalkozott, a magyar munkásmozgalommal kapcsolatos történelmi, kulturális és művészeti témakörök alapján mérte össze tudását, szellemi felkészültségét. A verseny menetét a 12 találatos centenáriumi totó kitöltése tette változatossá, izgalmassá. A vállalati döntőbe 12 brigád jutott be. A végső helyeezési sorrend így alakult: 1. a szocialista címet ötszörösen elnyert „Bélse” brigád 242 ponttal, 2. a ..Barátság brigád (230 pont), 3. a dunaújvárosi „Volán’’ brigád (203 pont) és 4. a „Villanyszerelő” brigád (201 pont). A versenyben részt vevő brigádokat a szakszervezeti bizottság és a KISZ a megfelelő kategória szerint értékes vásárlási utalványokkal és tárgyjutalmakkal díjazta. Somogyi Mihály vszl-tittkár Az ősszel folytatja politikai tanulmányait A FŐVÁROSI AUTÓTAXI VÁLLALAT élő lexikonjának is lehetne nevezni Csizmadia Gábort, a vállalati szakszervezeti tanács tagját, a 15. sz. KISZ forgalmi csoport vezetőjét. Ő maga is egyik forgalmi gépkocsivezetője annak a vállalatnak, melyről oly sokat tud, melyet eredményeivel, a még itt-ott megmutatkozó gyengeségeivel együtt elfogad, sőt magáénak érez. Fiatalember, s koránál ió kevesebbnek tűnik. Ha nem mondja, nem hinném el, hogy 36 éves. Tizenkét éve jött a taxihoz — korábban is a szakmában dolgozott —, 1957 óta szakszervezeti, 1965 óta párttag. Nem ő, mások mondják és a tények bizonyítják, hogy állandóan sok társadalmi munkát végez, s amit elvállal, azt eredményesen el is végzi. A vállalati szakszervezeti tanácson kívül tagja a vállalati KISZ- bizottságnak, korábban több mint négy éven keresztül alapszervi KISZ-titkárként is dolgozott, s közben nemcsak mások, saját képzésével is törődött. A különböző KISZ- és pártszemináriumok után elvégezte a Marxizmus-leninizmus Esti Középfokú Iskolát, az elmúlt hetekben készült a Marxizmus-leninizmus Esti Egyetem harmadik évfolyamának a vizsgáira, s jogos büszkeséggel mondja, hogy a következő évtől politikai gazdaságtan szakon eddigi eredményei alapján felvételi vizsga nélkül folytatja tanulmányait a marxista-leninista egyetem szakosítóján. ÉRDEKLŐDÉSEMRE meglepő részletességgel magyarázza, hogy jelenleg a politikai, társadalmi és gazdasági vezetés megbízásából egy KISZ- csoport élén a vállalat monográfiai felmérésén dolgozik. Tulajdonképpen a felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére a szakszervezetünk elnöksége által még az elmúlt évben meghirdetett szellemi vetélkedőre való előkészület során fogtunk az alapos felkészülés érdekében önszorgalomból e munkához, a vége azonban az lett, hogy most már nem hagyhatjuk abba. Már eddig is rengeteg munka van benne, de a látható eredmények arra mutatnak, hogy megéri. Arra a kérdésre, hogy menynyi időt igényel a vállalat múltjának feldolgozása, Csizmadia elvtárs mosolyogva mondja, hogy sokat, nagyon sokat, majd így folytatja: „ 1969 októberében kezdtük az anyagokat gyűjteni és szeretnénk, ha az év végére valamit már le tudnánk tenni az asztalra. A legnagyobb baj az — mondja —, hogy 1956-ban az ellenforradalom alatt itt is elégettek mindent. Egyesek „így harcoltak a hibák ellen”, s most csak a levéltárakra, az archívumokra tudunk támaszkodni. Jelenleg körülbelül egymázsányi anyag válogatásán dolgozunk. Én magam októbertől fogva heti 10—12 órát, s szabadságomból is már ráment két hét. De ismétlem — erősítgeti —, hogy megéri, mert nagyon szép múltja van a mi vállalatunknak, s a jövő építése érdekében azt is illik, szükséges ismerni. Amikor a beszélgetés során elérkeztünk e ponthoz — nagy szenvedéllyel — fejből sorolja a kutatás eredményeit. Innen tudtam meg egyebek között azt, hogy éppen júniusban múlt 57 éve annak, hogy 1913- ban a vállalat „MARTA” név alatt — Magyar Automobil Közlekedési RT — kibocsátotta az első 25 kocsit. Ezután volt még egy emlékezetes június a vállalat életében: 1945. június 8-án ment ki a felszabadulás után az első nyolc taxi, ez is a postához leveleket gyűjteni. Bizony nemcsak időben, hanem eredményekben is messze kerültünk az említett időpontoktól. DE CSIZMADIA ELVTÁRS nemcsak a múlttal, hanem a jelennel és a jövővel is nagy szenvedéllyel foglalkozik, ötventagú forgalmi csoportnak a vezetője, s a csoport jellemzője amellett, hogy tagjai foglalkozásra nézve gépkocsivezetők, még az, hogy fiatalok — egytől egyig KISZ korosztálybeli —, szakszervezeti vonatkozásban a szervezettség 100 százalékos. A csoport ötven tagja közül 26 brigádban dolgozik, 8 tisztségviselő, tizen párttagok, nyolcan a marxista-leninista esti középiskolára, négyen esti egyetemre járnak, tizenegyen vesznek részt technikumi vagy főiskolai szinten az állami oktatásban, 26-an tagjai a könyvtárnak, rendszeres olvasók. Csizmadia elvtárs tudatosan arra törekszik, ezt nem is tagadja, — kár is lenne —, hogy a vezetésére bízottak közül egyre többen mind politikai, mind szakmai szempontból alkalmasá váljanak nagyobb feladatok elvégzésére is. Azt már Ördög Károly, az szb munkaügyi és közgazdasági bizottságának a vezetője mondja, hogy Csizmadia elvtársat éppen most kérték fel a szakszervezeti bizottság részéről egy igen jelentős feladat irányítására. VEZETÉSÉVEL 11 tagú bizottság alakult, mely feladatul kapta az új VMSZ kidolgozását. A terv szerint december 3-án kerül szakszervezeti tanácsülés elé a vállalat új munkavédelmi szabályzata. Csizmadia elvtárs eddigi munkája biztosíték arra, hogy az általa vezetett munkacsoport e területen is elsősorban a vállalati kollektíva hasznára eredményes munkát fog végezni. Rudits József