Közlekedés, 1980 (70. évfolyam, 1-12. szám)

1980-01-01 / 1. szám

2 (Folytatás az 1. oldalról) Kosné, Garacs György, Vigh János, Urban János, dr. Veroszta Imre, Bakkó László, Opris Jánosné, Eperjesi Ferenc, dr. Hegedűs Ágoston, Federovits Györgyné, Kriston István és Oláh Károly a múlt évi eredmények vázlatos felsorakoztatása mellett a hogyanról, a szakszervezet gazdálkodást segítő módszereiről is beszéltek. Közülük többen közkinccsé téve mozgalmi tapasztalataikat és a Szakszervezeti munkában kialakuló, az eredményesebb gazdálkodást segítő módszereket ismertetve gazdagították a vitát. Javaslatokkal élve segítették az állásfoglalás tervezet lényegretörő megfogalmazását annak érdekében, hogy szakszervezetünk vezető testülete a legcélravezetőbb, hatékony módszerekkel segíthesse a nehezedő gazdasági körülmények közepette a vállalati tervek, ezzel a népgazdasági célok ideji valóraváltását.. Nehogy embertelenségbe csapjon a magasabb szintű követelménytámasztás Az új módszerek keresésének közös vonása volt, az ,,együtt a dolgozókkal", az üzemi demokrácia erősítése, a demokratikus fórumok tartalmas működtetése melletti állásfoglalás. A Volán 1. sz. Vállalat saját tennivalóinak megfogalmazása mellett — hogy e fegyelem egyidejű erősítésével, nevelő munkával, oly módon is védeni kell a társadalmi tulajdont, hogy meglevő eszközeiket, gépjárműveiket és üzemépületeiket óvni, kímélni, és karbantartani kell —, Vigh János felszólalásában attól is óva intett, nehogy a fegyelem megkövetelése, a magasabb szintű követelménytámasztás embertelenségbe csapjon át. Urbán János a szakmunkásképzés és továbbképzés fokozásának fontosságát hangsúlyozta az AFIT-vállalatoknál, mint a szolgáltatás színvonala növelésének, ezáltal az eredményesebb Vállalati munkának előfeltételét. Hasonlóan szólt OprisJánosné is, aki a MA!ART-nál mind jelentősebb rétegét érintő második szakmára szóló képzésről beszélt. Nagy hangsúlyt kapott a gazdasági vezetők ésszerű intézkedéseinek megvédése a szakszervezet által. A teljesítménykövetelmény növelése, a differenciált bérezés, a fokozott takarékossági intézkedések nem népszerűek. Ezekről szólt dr. Veroszta Imre is, hozzátéve, a helyes intézkedéseket tevő vezetők megvédésében nagyobb feladatai lesznek a minisztériumnak is. A fegyelmezett összefogás a további siker záloga, hangoztatta Opris Jánosné. A szakszervezetnek ebben a tervezéstől a végrehajtásig a gazdasági vezetőkkel való jó kapcsolata elengedhetetlen. Nagyobb léptekkel kell előrehaladni a tudományos munkaszervezés elterjesztésében Dr. Hegedűs Ágoston elmondta, a központi vezetőség eredményesebb munkát végezhetne, ha megtagadná azokat a súlyponti kérdéseket — például a létszám- és bérgazdálkodást, az alkatrészellátást —, amelyek gátjai a dinamikusabb gazdálkodási eredménynövelésnek. Utalt az írásos előterjesztésnek arra a megállapítására, hogy miközben tavaly a teljesítmények 1 százalékkal alatta maradtak az elvártnak, a bérek 7,8 százalékkal meghaladták a tervezettet. Határozottan álljt kell mondani az eszközkihasználás romlásának. További nagy tartalékok vannak a pótkocsis szállítás növelésében, a MÁV-val való kapcsolat szorosabbá tételében. Felszólalásában erősítette az állásfoglalásnak azt a megállapítását, miszerint nagyobb léptekkel kell előrehaladni a tudományos munkaszervezés eredményeinek elterjesztésében, hasznosításában. Állítsuk helyre a munka becsületét, hangoztatta Oláh Károly, és adjunk több segítséget a gazdasági középvezetőknek az aktuális gazdasági, politikai feladatokra való felkészüléshez. Többen — Balogh Jánosné és Kriston István — az alapszervezeti munka fejlődésében, a bizalmiak munkájának javulásában jelölték meg a múlt évi kedvező eredményeket. Elismerően szóltak a gazdasági vezetés és a szakszervezet jó kapcsolatáról, a demokratikus fórumrendszerek mind tartalmasabb működéséről. Segítsen a KPAA az alkatrészellátás javításában A vitában részt vett Sólyom Ferenc, a SZOT titkára is, aki az előterjesztéssel egybehangzóan megállapította, hogy az ágazat vállalatai a kedvezőtlenül ható tendenciák ellenére a szállítási igényeket kielégítették. Mérséklődött a munkaerőhiány, csökkent a fluktuáció, javult az üzletpolitikai munka, teljesítették, némely vállalatnál túlteljesítették a szociális terveket. Szólt a hiányosságokról is. Arról, hogy nem érvényesült kellően a munkaerőgazdálkodás és a követelményekhez szabott bérpolitikai és még lassú az eszközkihasználás javulása. Felhívta a KPM figyelmét a rakodásgépesítés fokozásának fontosságára, hogy intézkedjen az alkatrészellátás javítására. Reálisnak tartja az idei terveket a SZOT titkára. Erőink fokozott összefogásával, jobb munkával azok teljesíthetők. 1980 nem lesz könnyű éve a szakmának sem, és ugyanez mondható az utána következő évekre is. A szakszervezet legfontosabb tennivalója felkészíteni a tagságot a feladatok fogadására, teljesítésére. Felhívta a figyelmet arra, hogy a népgazdaság mérsékeltebb ütemű fejlődése és a hatékonyabb gazdálkodás következtében számolni kell létszámfelesleg keletkezésével. Ezért mind nagyobb szerepe lesz a dolgozók több irányú képzettségének, a második szakma megszerzésének. A megfelelő emberi, a megfelelő helyreállításban nagy feladataik vannak a szakszervezeteknek. E témánál a SZOT titkára hangsúlyozta a demokratizmus,érvényesítésének, az emberséges magatartásnak a fontosságát. A vitában résztvevők több mint fele javaslattal élt Moldován Gyula főtitkár azzal kezdte felszólalását, hogy megállapította, a téma fontosságának megfelelő nagy aktivitás jellemezte a vitát, s hogy a hozzászólóknak több mint a fele javaslattal élt a munka jobbítása érdekében. Az állásfoglalás-tervezetet illetően elmondta, helyes, hogy a hozzászólók kritikus bírálatokkal, javaslatokkal segítenek egyértelműen megfogalmazni a gazdaságsegítő szakszervezeti tennivalókat. Utalt arra, hogy a párt Központi Bizottsága 1979. dec. 6-i határozatára, a népgazdasági terv gazdaságpolitikai elveire épülő gazdasági terveinkben foglaltak teljesítésében melyek a feladataink. Hogy miben kívánunk előbbre lépni, egyértelmű és világos. A központi vezetőségnek most az a feladata, a hogyanban határozzon, s azt fejezze ki az állásfoglalás. Javasolta, hogy a szakszervezeti szervek az állásfoglalás alapján dolgozzák ki saját tennivalójukat, s azok végrehajtását az év folyamán rendszeresen ellenőrizzék. Halaszthatatlan teendőként fogalmazta meg a főtitkár az eredményesebb munkamegosztást, a szervezettebb, tartalmasabb együttműködést a KPM-mel. Mind a tervezésben, mind a cselekvésben az együttműködés javítására van szükség. Szakszervezeti szerveinknek fokozni szükséges a gazdaságsegítő munkát. Szakszervezetünknek a tervezésben, a döntések meghozatalában, a végrehajtásban, a cselekvésben való mélyebb részvételre van lehetősége és szüksége is a jövőben. Megerősítette mindazokat, akik a bürokratikus hivatalnokszellem, a közömbösség ellen emeltek szót. Itt hívta fel a figyelemmét arra, hogy a vezetők helyes, jövőbeni fejlődésünket szolgáló intézkedéseit a szakszervezeti tisztségviselőknek magyarázniuk kell, s ha szükséges, a vezetőket meg kell védeniük. — A szakszervezeti munka nem tűri a tehetetlenséget, a sablonokat, a reszortszemléletet — hangsúlyozta a főtitkár, majd óva intette a központi vezetőséget a tavalyi hiba megismétlésétől, amikor megfogalmazta a teljesítménykövetelmény-rendszer bővítését, a differenciált bérezés fontosságát, de ezek végrehajtását nem kérte számon következetesen. A bérezésről szólva kiemelte, halaszthatatlan feladat annak pontos megfogalmazása, hogy szakmánkban mi az a teljesítmény, amely fölött differenciáltan magasabb bér illeti meg a dolgozót. A követelményszint meghatározása, alkalmazása és pontos betartása az előbbre lépés előfeltétele. A teljesítéshez a következőkben Kóróczi Gyuláné bv-titkár szóbeli kiegészítést fűzött az üzemegységi, vállalati, intézményi, középszervi, szakszervezeti szervek felépítése módosításáról előterjesztett állásfoglalás-tervezethez. Ezzel együtt tárgyalta a kv-ülés a SZOT választási határozatának a szakszervezetünk területén való alkalmazásáról szóló előterjesztést. A kv titkára bevezetőjében arról szólt, a szervezeti módosítással a tagság és a vezetők kapcsolata mélyül, megszűnnek az átfedések és a szervezett dolgozókat érintő minden kérdésben egyszerűbb lesz az információáramlás. A szakszervezeti szervek újjáválasztásával kapcsolatos elméleti, szervezeti kérdésekkel lapunk múlt év decemberi számában Moldován Gyula főtitkár vezércikkében részletesen foglalkozok. Kuróczi Gyuláné kv-titkár a választások politikai jelentőségének méltatása után felhívta a figyelmet a gondos káderkiválasztásra, hogy áprilisban, a bizalmiszükséges minden feltétel biztosítása pedig a vezetők, a mi feladatunk. Végül elismerését fejezte ki a közlekedési és szállítási dolgozóknak a múlt évben elért eredményekért, és hangot adott abbeli meggyőződésének, hogy a tavalyihoz hasonló egyetakarással, és még annál is jobb munkával, az idei tervek is teljesíthetők. Klézl Róbert miniszterhelyettes és Arató Árpád kv-titkár összefoglalója után a központi vezetőség elfogadta az írásos előterjesztést, valamint az állásfoglalást, választással kezdődő tisztújítás során a legrátermettebb, a dolgozók bizalmát élvező embereket válasszanak minden tisztségbe. A szervezeti változással tisztség nélkül maradó, politikai hűségből, rátermettségből jól vizsgázott, nagy mozgalmi tapasztalattal bíró tisztségviselőkre hívta fel a figyelmet. Rájuk a mozgalomnak ezután is szüksége lesz, hangoztatta. Ehhez a napirendhez szintén többen hozzászóltak. Pásztor György, Dobál Bálint, Bánfai József, Mónus Gábor és Kővári Rezső részben kérdéseket intéztek az előadóhoz, részben indokolták és megerősítették a szervezeti változások időszerűségét. A választások politikai előkészítésének fontosságát hangsúlyozta felszólalásában Sólyom Ferenc SZOT- titkár. Az idei első központi vezetőségi ülés a költségvetés elfogadásával, a két központi vezetőségi ülés között végzett munkáról szóló tájékoztató jóváhagyásával ért véget.. Felsorakoztatni a mozgalmi munka kínálta gazdag lehetőségeket A központi vezetőség egyetért az 1981. évi terv gazdaságpolitikai céljaival és felhívja a szakszervezeti szervek figyelmét, hogy a dolgozók széles körű bevonásával, a mozgalmi munka sajátos eszközeivel segítsék elő azok megvalósítását, — mondja ki az állásfoglalás. Részletezve a legfőbb célkitűzéseket: a hatékonyság növelése, az eszközkihasználás javítása, a munkaerő- és bérgazdálkodás javítása, az üzem- és egyéb anyagokkal való takarékosság továbbfejlesztését, a központi vezetőség hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a terv gazdaságpolitikai célkitűzései csak akkor valósulhatnak meg, ha a munkások, műszaki és gazdasági vezetők azt megértik, magukénak vallják és támogatják. Ezért szükségesnek tartja, hogy a szakszervezeti szervek agitációs, felvilágosító, nevelő munkájukkal segítsék elő, hogy a népgazdaság, valamint a közlekedés és szállítás terveiben megjelölt alapvető célokat és feladatokat a dolgozók mindenütt megismerjék, helyesen értelmezzék, és megvalósításukért felelősen munkálkodjanak. Felhívja a szakszervezeti szervek figyelmét, hogy a vállalat belső tartalékainak jobb kihasználását, a gazdaság hatékonyságának növelését segítsék, hogy fokozottabban támaszkodjanak a szocialista brigádokra, az alkotó kollektívák kezdeményezéseire. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny kötelezettségvállalásokat irányítsák azokra a vállalati és ágazati célkitűzésekre, amelyek elősegítik a tervekben meghatározott fő célok elérését. A szakszervezeti bizottságok, a szakszervezeti aktivisták a verseny irányításának és szervezésének politikai felelősei, ezért legfőbb kötelességük gondoskodni arról, hogy a verseny termelést segítő és embert formáló hatása minél magasabb szinten érvényesüljön. , A vállalati belső erőforrások felszínre hozásában nagy szerepe van az anyagi ösztönzésnek. A differenciált bérezés érvényesítése a munkahelyi gazdasági és szakszervezeti vezetők felelősségteljes kötelessége. Az átlagosnál jobb munka részesüljön nagyobb anyagi és erkölcsi elismerésben. Az átlagos munkáért sem jutalom, sem prémium nem jár, szögezi le az állásfoglalás. Végezetül a január 8-i központi vezetőségi ülésen elfogadott állásfoglalás a munkaversenyről, a kongresszusi felszabadulási verseny eredményeinek kamatoztatásáról szólva megállapítja: a kibontakozott kongresszusi és felszabadulási munkaverseny lendületének növelésével, a dolgozók széles körű bevonásával el lehet és el kell érni, hogy a nehezebb körülmények között is teljesüljenek kitűzött céljaink. Sólyom Ferenc Opris Jánosné dr. Veroszta Imre Haksa László Garacs György Fedelovits Györgyné liubán János dr. Hegedűs Ágoston KÖZLEKEDÉS 1980. január