Közlekedés, 1989 (79. évfolyam, 2-12. szám)
1989-02-01 / 2. szám
1989. FEBRUÁR KÖZLEKEDÉS Országos titkári értekezlet Derzsi András az átszervezésről és az együttműködésről (Folytatás a 2. oldalról) pedig a 65-35 százalékos arány 55, a 70-30 százalékos arány viszont 215 szavazatot kapott, így többségi alapon ezt a javaslatot fogadták el erre az évre az országos titkári értekezlet résztvevői. Miniszteri tájékoztató A tanácskozás ezt követően Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter tájékoztatójával folytatódott. Mint ismeretes, az Országgyűlés decemberi döntése értelmében a két minisztérium és a Magyar Posta összevonásával, január 2-a óta működik az új tárca. Az új miniszter előadói beszédében hangsúlyozta, hogy most folyik a vitás kérdések lezárása és a feladatok véglegesítése, de a teljes körű átszervezés március 30-ig mindenképpen befejeződik. Az új tárca funkcionális minisztérium lesz, amely erőteljesebben kívánja az ágazati érdekeket képviselni a kormányzati munkában. Az összevonás előnyeit kihasználva, csökkentik a tárcán belüli, de az ágazatonkénti döntési szinteket is. Három ún. blokkra épül az új minisztérium működési mechanizmusa. A termelő-infrastrukturális, közgazdasági és igazgatási blokkot Udvari László államtitkár felügyeli (életrajzát a 8. oldalon közöljük — A szerk.), aki a közlekedési szakma régi ismerője. Az építészeti és építésügyi blokkot a február 24-én kinevezett Baráth Etele államtitkár felügyeli. A harmadik, ún. műszaki fejlesztési blokk viszont mindhárom ágazat műszaki fejlesztésével foglalkozik majd. Folyik a hatáskörök áttekintése és ott, ahol feleslegesnek ítélik az államigazgatási irányítást, mindenképpen megszüntetik. Az év végéig próbaidős az új minisztérium és ennek megfelelően decemberben kerül a Minisztertanács elé az átszervezés tapasztalatait értékelő beszámoló. A tájékoztatót követően Szendrei Péter, a Balaton Volán tiszb-titkára élve a kérdezés lehetőségével, elmondta, hogy az országos titkári értekezlet valamennyi résztvevője örül annak, hogy az új miniszter elfoglaltsága ellenére részt vesz a tanácskozáson. Mert elődje, az akkori közlekedési miniszter a XXXI. kongresszusunkat követően egyetlenegy RSZDSZ-fórumon sem vett részt. Pedig ez a szakma több figyelmet érdemel - összegzett az ajkai titkár. Derzsi András a kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a közismert nyugdíjkorhatár csökkentése ma is napirenden van, de még nem született döntés. Az ugyancsak évek óta napirenden lévő járműpark kérdését az első félévben ismételten áttekinti a tárca vezetése, mert a tömegközlekedésben alapkérdésnek tekinti. Végezetül kinyilvánította együttműködési készségét, amelynek első megnyilvánulása a mostani párbeszéd. Papp Béla a minisztériumi átszervezésről elmondotta, hogy szakszervezetünknek alapvető érdeke a termelő-infrastruktúra bővítésének támogatása, hiszen ez új munkahelyek létesítését jelentheti számunkra. Örömmel nyugtázta, hogy a minisztérium átszervezése ellenére az új minisztérium és szakszervezeti szövetségünk kapcsolati rendszere változatlan marad. A vállalati önállóság növelésével viszont a vállalati szférába kerül át az érdekképviseleti ütközés. A szakma erkölcsi és anyagi megbecsülésének helyreállítása azonban mindannyiunk közös ügye. Az országos titkári értekezlet - egy nappal a tervezettnél korábban - az idei SZOT- beutalók elosztásával és a szakszervezeti tisztségviselők, valamint függetlenített dolgozók üdülési igényeinek elbírálásával zárult. Eszerint a függetlenített tisztségviselők kérelmét és hozzájárulásának mértékét a jövőben saját alapszervezete bírálja el. Az országos titkári értekezlet dokumentumait következő, márciusi számunk mellékletében teljes terjedelemben közöljük. Fotó: Tóth Béla Kiss Pál Derzsi András 3 Programnyilatkozat szakszervezetünk célkitűzéseiről és mozgalompolitikai elveiről A Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége (továbbiakban: KSZSZ) a közlekedésben és annak tevékenységéhez kapcsolódó vállalatok és intézmények munkavállalói érdekeinek védelmére létrehozott önálló és független szakszervezet. Céljainak megvalósítására, erejének fokozására — szuverenitása megtartásával — csatlakozik a Szakszervezetek Demokratikus Országos Szövetségéhez. Alapvető célkitűzése: — a szervezkedési körébe tartozó dolgozók munkaviszonyához, munkavégzéséhez, élet- és munkakörülményeihez kapcsolódó érdekek képviselete, védelme, érvényre juttatása, ezekben a társadalmi igazságosság érvényesítése, a tagjai társadalmi elismertségének helyreállítása, hogy a végzett munkájuknak megfelelő helyet foglalják el a népgazdaság más ágazatai sorában és a végzett munkájuk értékének megfelelő díjazásban részesüljenek. — elősegíteni, hogy tagsága egészét, vagy egyes rétegeit érintő szociális intézkedések minél teljesebben a szociálpolitika elveinek megfelelően valósuljanak meg. — a szakszervezeti tagság társadalmi közérzetét korunk és országunk fejlettségének megfelelő, elvárható szintre emelése erősítse az emberi értékek megbecsülését, az általános és szakmai tudás gyarapításának igényét, — kialakítsa és erősítse az egymás közötti szolidaritást, — védje és bővítse a KSZSZ közös és oszthatatlan vagyonát, ennek megfelelően gazdálkodjon a tagdíjbevételekkel. A szövetséget az alap- és középszervek tagozatokba tömörülve — mely tagozatok tagszervezetté válhatnak — alkotják. A KSZSZ tagozatai a tagság önszerveződése útján a vállalati, intézményi önálló szervezetekből jönnek létre, alulról történő építkezéssel. A szerveződés alapja, hogy a szövetség tagjai önkéntes egyezségre lépnek közös és sajátos céljaik megvalósítására, érdekeik hatékonyabb védelmére, az egység és az ebben rejlő erő biztosítására. A szövetség nyitott. Tagja lehet és önkéntesen csatlakozhat hozzá minden olyan szakszervezeti szervezet és dolgozó, amely, illetve, aki a szövetség céljaival azonosul, szervezeti rendjét, a működésére vonatkozó szabályokat elfogadja, aktívan közreműködik céljai megvalósításában, valamint kölcsönös elhatározás alapján eldöntött mértékű anyagi hozzájárulással támogatja. A szövetség szervezetei önállóak, önállóságuk a tagság érdekvédelme kérdéseiben teljes, tőlük jog- és hatáskört felettes szervek, testületek el nem vonhatnak. Az önállóság kinyilvánítása magába foglalja az érintett testületek, tisztségviselők felelősségét is. A fontos érdekvédelmi kérdések megoldása érdekében végső esetben szükséges a szervezet egy részének, vagy egészének egységét és cselekvő támogatását kinyilvánítani. Ilyen esetekben a tagság érdekeit megjelenítő választott képviselők, tisztségviselők teljes egyetértésre jutnak a cél meghatározásában, a megvalósításhoz szükséges magatartásban, módszerben, elfogadják és azt tudatosan támogatják. Egyes esetekben a döntésben érdektelen, vagy ellenérdekelt szervezetek saját érdekeik pillanatnyi háttérbe szorításával támogatják más szervezetek érdekérvényesítő törekvéseit, azaz szolidárisak vele. A tagsági akarat kifejezésére, az ellenőrzés közvetlen megvalósítása érdekében a vezető testületek összetételében a képviseleti elv az általános. A szövetség működése minden szinten és minden tevékenységében nyílt. A szándékok, a cselekvések nyilvánosságot kapnak, ellenőrizhetőek és biztosítva van a véleménynyilvánítás, a beleszólás joga és lehetősége. A KSZSZ az érdekérvényesítésben a maximális esélyegyenlőségre törekszik. A KSZSZ kinyilvánítja készségét kapcsolatok kialakítására és tartására minden olyan szervezettel, intézménnyel, személlyel, amely, illetve aki segítséget nyújt a tagsága érdekeinek feltárásához, a munkavállalói érdekek hatékonyabb érvényesítéséhez. Irányukban kölcsönös megállapodás alapján kötelezettségeket vállal. A KSZSZ kapcsolati rendszerét a tagság érdekeinek érvényesítése, a működéshez szükséges információk intézményes biztosítása és környezeti befolyásának növekedése által meghatározottan működteti. Kapcsolati rendszerében csak az egyenjogú partneri viszony, az önálló és független véleményalakítás, véleménynyilvánítás lehetőségét, a kölcsönös tolerancia igényét veszi alapul. Kapcsolataiban erős, felkészült és alkuképes pozícióra törekszik, önálló véleményalkotásához és annak képviseletéhez szükséges információkat elsősorban a munkakapcsolati és a nyilvános információkra építi, amelyeket saját belső információival és elemzésével gazdagít, tesz teljesebbé. A hivatalos információk átvételére és a tagság véleményét tükröző információk kölcsönös cseréjére a partnerszerveivel — szükség szerint — megállapodik. Kapcsolati rendszerében továbbra is igényli és hasznosítani kívánja azokat a szakértői egyeztetéseket, véleménycseréket, amelyeket a korábbi szakágazati munkabizottságok tettek lehetővé. Ezeket az érdekegyeztetés előzetes formáinak és a teljesebb érdekfeltárás lehetőségének tekinti. Társadalmi kapcsolataiban a szövetség érdekei figyelembevételével, azok szélesítésére törekszik, a társadalom és a gazdaság fejlődését célzó és szolgáló más politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervekkel és szervezetekkel. E kapcsolataiban a folyamatosság és az akcióra való együttműködés formái szükségszerűen vannak jelen. A KSZSZ külső kapcsolati rendszerében meghatározó módszer a személyes képviselet és munkakapcsolat. A KSZSZ státusának deklarálására, valamint szerveződésére, a tagság feltételeire alapszabályt alkot. A szervezeti felépítést, valamint annak jog- és hatásköreit a szövetség szervezeti és működési szabályzata rögzíti. Mit akar a közlekedési szakszervezet? Támogatjuk azokat a törekvéseket, amelyek a legkisebb áldozatvállalással vezetnek ki a társadalmi, gazdasági válságból. Átérezve felelősségünket az életkörülmények további romlásának megállításában: — Tiltakozunk a kormány egyoldalú árpolitikája ellen! — Követeljük az esélyegyenlőség elvén alapuló szociálpolitikát! — Követeljük a törvényes munkaidő alatt keresett jövedelemből tisztességes megélhetés biztosítását! Követeljük az infláció terheinek bér- és szociálpolitikai intézkedésekkel történő ellensúlyozását! — Követeljük a szolidaritási sztrájk engedélyezését! Szakmánkat érintően követeljük: a 40 órás munkahét azonnali és teljes körű bevezetését is. Szükségesnek tartjuk: — a közlekedésben dolgozók jövedelmi helyzetének javítását, a közszolgáltatás területén és a révészek számára a kedvezményezett bérfejlesztés lehetőségét, — a mértéktelen túlfoglalkoztatás csökkentését, — a gépjárművezetők által kényszerűen vállalt túlórák pótlékolt elszámolását, — a gépjárművezetők forgalmi juttatásának valamenynyi megyeszékhelyre való kiterjesztését, — a személyi jövedelemadó mértékeinek csökkentését, a forgalmi juttatás és túlórapótlék adómentességét, az autójavító ipar működési feltételeinek javítását, — a közlekedésigazgatásban (felügyelet, ATI, vizsgabizottság) dolgozók bérezésének felülvizsgálatát. Ismételten kezdeményezzük és támogatjuk: — az autóbuszvezetők és a folyami fedélzeti dolgozók nyugdíjkorkedvezményének elismerését, — a gépjárművezetők vezetési idejének csökkentését. A Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége Országos Titkári Értekezlete