Közlekedéstudományi Szemle, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 9. szám - Gáll Imre: Az Erzsébet-híd szerepe Budapest közlekedésében
A közúti járműforgalom számbavétele és az elérhető megtakarítások A közúti járműforgalmat — mint arra már utaltunk — a rendőrség által évszakonként végzett forgalomszámlálások alapján vonhatjuk vizsgálat alá. Az adatokat a 10. táblázat tünteti fel. Az Erzsébet-híd várható forgalmára az alábbi megfontolással elég jó közelítéssel következtethetünk : A járművek száma megállapítható abból a tényből, hogy az Erzsébet-híd a teljes dunai átkelőforgalomból annak idején — tízéves átlagban — 18,5%-kal részesedett. Ez a részesedési arány tartalmazta annak a tényezőnek forgalomnövelő hatását, hogy a Lánchídon a fogatolt járművek forgalma a 20-as évek óta el volt tiltva, tehát az Erzsébet-hídon több fogatolt jármű közlekedett. (A fogatolt járművek a közúti forgalomnak 14%-át képviselték.) Minthogy a fogatolt járműveket legnagyobb részben ma már a tehergépkocsi váltotta fel, a forgalom alakulása elsősorban azon múlik, hogy a teherforgalmat az Erzsébet-híd újjáépítése után hol és mi módon korlátozzuk. Jelenleg a teherforgalom — az éjszakai órák kivételével — a Lánchídon teljesen el van tiltva, a Szabadság-hídon nincs korlátozva. Ha feltételezzük, hogy az Erzsébet-híd újjáépítése után a teherforgalom korlátozása továbbra is csak a Lánchídra fog szorítkozni, úgy az Erzsébet-híd részesedési arányát a régivel azonosnak lehetne felvenni. Ha tehát a részesedési arányt a régi 18,5%-kal szemben 16%-ra vesszük fel, akkor óvatosan járunk el és figyelembe vesszük annak a forgalomosztódásnak a hatásait is, amelyet a főváros külső területeinek lendületes fejlődése és az új hidak (Sztálin-híd, Petőfi-híd) megépítése idézett elő. Az 1954. évi dunai összforgalom 43 995 jármű, ennek 16%-a 7040 jármű. Személygépkocsiknál............................................. Motorkerékpároknál ............................................. Autóbuszoknál................................................. Teherjárműveknél................................................ Különféle járműveknél együtt .............. Kereken ..................................................... A közúti forgalomban jelentkező utaskilométer-csökkenésből származó időnyereség — a nagyobb utazási sebességek folytán — viszonylag igen csekély érték, ezért annak számbavételét mellőzzük. A gyalogosforgalom számbavétele A dunai hidakon átkelő gyalogosokra vonatkozóan az újabb forgalomszámlálások tartalmaznak adatokat. Az Erzsébet-hídra vonatkozóan ilyen adattal nem rendelkezünk. Az átkelő gyalogosok várható számára azonban a Petőfi-pontonhíd gyalogosforgalmának adataiból következtethetünk. Amikor már mind a Szabadság-híd, mind a Lánchíd át volt adva a forgalomnak, a Petőfipontonhídon 4400 gyalogos haladt át naponta. Feltételezhetjük tehát, hogy az Erzsébet-híd gyalogosforgalma napi 4—5000 közötti érték lesz. A járművek által befutott út hosszában bekövetkező változásra csak a személygépjárműveknél lehet a következtetést alátámasztani, mégpedig azzal a megfontolással, hogy az úticélpontok nagyjában ugyanúgy helyezkednek el, mint a közforgalmú járművek idasainak úticélpontjai. Ennélfogva az utasok által megtett út hosszában bekövetkező változásnak az utasok számához való viszonya azonos lesz, akár közforgalmú járművel, akár személygépjárművel (gépkocsival, motorkerékpárral) teszi meg útját az utas. Ennek a viszonyszámnak (utasonkénti útrövidülés 0,375 km) az alkalmazása révén megállapíthatók a gépkocsi-utaskilométerekben jelentkező megtakarítások, valamint a gépjárművek kocsikilométer-megtakarítása is. A tehergépjárműveknél elérhető úthosszmegtakarítást már csak becsléssel lehet megállapítani, errevonatkozóan számszerű következtetést a meglevő adatok nem tesznek lehetővé. A megtakarítás mértéke azonban lényegesen kisebb, mint a személyforgalomnál, mert a teherforgalom úticélpontjainak egyike az esetek túlnyomó többségében (teherpályaudvar, dunai rakodó) úgy helyezkedik el, hogy a másik úticélpontot még abban az esetben is kerülőút nélkül lehet elérni a többi hídon át, ha az az Erzsébet-híd túloldali hídfőjének közelében van. Az úthossz-megtakarításnak a személyforgalomra megállapított viszonyszámát ezért a teherforgalomnál önkényesen 0,375- ről 0,100-ra csökkentjük. Eszerint a várható járműkilométer-megtakarítás értéke az alábbiak szerint adódik : A dunai hidak 1954. évi járműforgalmának 16%-a 7040 jármű, melyből a járműfajták jelenlegi százalékos megoszlását alapul véve, a járműkilométer-megtakarítások értéke . Ezt a számértéket azonban hiba lenne abszolút számként felfogni. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a hídon gyalog leginkább csak az megy át, aki ráér vagy sétálni akar, vagy siet ugyan, de a csúcsforgalomban nem fért fel a villamosra. Olyan gyalogos, akinél az Erzsébet-híd megépítése révén idő- és útmegtakarítás jelentkezik, vajmi kevés van. Számukat a napi gyalogosforgalom 5%-ára tehetjük (napi 200 gyalogos). Az ebbe a csoportba sorolható gyalogosok zöme a hídfők közvetlen környékén leli egyik úticélpontját. Ezért a távolságrövidülés mértékét az Erzsébet-híd két hídfője közötti távolságnak, valamint a Szabadság-hídon, vagy a Lánchídon való átgyaloglás kerülőútjának összevetése révén kell tekintetbe venni. A gyaloglási út hosszában jelentkező megtakarítás ezért 1,9 km, a menetkülönbözet fél óra. Napi 200 gyalogosra így 100 óra időmegtakarítás jut. . . 50% = 3520 a 0,375 1320 jkm . . 10% = 704 a 0,375 264 jkm . . Fentebb külön számbavéve . . 30% . 2112 a 0,100 211 jkm ............................................................... 1795 jkm ............................................................... 1800 jkm