Közlekedéstudományi Szemle, 1966 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1966 / 1. szám - Nagy Miklós: Operációkutatás a tehergépkocsiközlekdés területén, különös tekintettel a tömegárufuvarozásra

2 KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI SZEMLE aholКит — az „г’’-edik árukibocsátó hely ,,l” - edik áruféleségének mennyisége az „V”-edik napon és „t” időpontban, Tant — az „г”-edik árukibocsátó hely „l”­­edik árufélesége napi kiszolgálta­tási idejének kezdete az „AT”-edik napon, Tus — az „г’’-edik árukibocsátó hely edik árufélesége napi kiszolgálta­tási idejének vége az ,,V”-edik napon, hun­­ az „г’’-edik árukibocsátó hely edik áruféleségének „гг” típusú gép­kocsival történő szállítása esetén a fajlagos felrakási idő óra/tonnában, hu — az „г’’-edik árukibocsátó hely edik árufélesége rakodási helyeinek a száma. Vagyis a fentiek szerint egy bizonyos árukibo­csátó hely többféle árut szolgáltathat ki különböző kiszolgáltatási idővel, valamint — attól függően, hogy milyen típusú gépkocsival történt a szállítás (platós, billenős, darus stb.), továbbá, hogy hogyan van rakodógépekkel ellátva — különböző fajlagos felrakási idővel. Tetszőleges továbbá a rakodóállások száma is. Jelöljük az áruigénylő helyek halmazát ,,B”-vel és legyen bj£B az igénylőhelyek halmazának az eleme, azaz egy konkrét áruigénylő hely. Mint az előbbiekben, rendeljünk minden egyes konkrét áruigénylő helyhez, azaz az áruigénylő helyek hal­mazának minden egyes eleméhez egy-egy szám­ötöst a következők szerint : ρ = 1,2... bj; {BjkstJ 'k}ks, bjjcs· ájkn’j bjk} гг.= 1, 2. . . N = 1, 2... 0 ^ 1 ^ 24 ahol az előbbieknek megfelelően : Tjkst­a­a „/’-edik áruigénylő hely „F’-adik áru­féleségének mennyisége az ,,V”-edik na­pon a időpontban, Tjks­t­a „/’-edik áruigénylő hely „F’-adik áru­félesége napi fogadási idejének kezdete az ,,V”-edik napon, Tjks­t­a „/’-edik áruigénylő hely „F’-adik áru­félesége fogadási idejének vége az „N”­­edik napon, djbin­g a „/’-edik áruigénylő hely „F’-adik áruféleségének „гг” típusú gépkocsival történő szállítása esetén a fajlagos lera­kási idő óra/tonnában, a „/’-edik áruigénylő hely „F’-adik árufélesége rakodási helyeinek a száma. Vagyis a fentiek szerint egy bizonyos áruigénylő helyre többféle áru érkezhet különböző fogadási idő­vel, valamint — attól függően, hogy milyen típusú gépkocsival történik a szállítás (platós, darus, bille­nős stb.), továbbá, hogy hogyan van rakodógépek­kel ellátva — különböző fajlagos lerakási idővel. Tetszőleges továbbá a rakodóállomások száma is. Tekintsük az „A” és a ,,B” halmazok unióját, azaz az A\j­­ halmazt, továbbá ef U и 0 В részhalmazt, amelyet­­definiáljunk az alábbiak szerint : hjk — i = 1, 2. . . ef: {ffk­Uój; l=k; s/­..} j — 1, 2. . . r = 1,2... Vagyis az EUV halmaza ,,ey” részhalmaza tar­talmazza mindazon „a”, ill. „bj" „ ,4”, ill. ,,/?”-beli elemeket, amelyekre l­o­k, azaz az áruféleségek azonosak, továbbá jelentse S/r ” azon „/’’-edik részhalmaz „a” és „bj" eleme közötti távolságot, amely az ,,r”-edik relációban lép fel. Abban az esetben, ha bizonyos áruféleségnek csak egy árukibocsátó és egy áruigénylő helye van, az „ej” részhalmaz csak két elemmel rendelke­zik. Abban az esetben, ha az adott áruféleség több árukibocsátó helyen áll rendelkezésre és azt több áruigénylő helyre kell szállítani, úgy az „ej” rész­halmaz több elemmel rendelkezik és ejf eír£ej, vagyis minden egyes árukibocsátó hely és áru­igénylő hely relációt egy lehetséges szállítási fel­adatnak tekintünk. Amint a fenti megfogalmazás­ból látható, az U ef­ F halmaz nem más, mint a lehetséges fuvarfeladatok halmaza, vagyis az a halmaz, amelyen a fuvarozást kell végezni. Tekintsük továbbá a gépkocsik telephelyeinek „C” halmazát (telephelynek tekintve a kitelepített gépkocsioszlopok időleges tartózkodási helyét is), és legyen cm£C egy konkrét telephely, amelyhez rendeljük hozzá a következő számhármast : гг = 1, 2. . . Cm.­­(k,nn, dmnpS­, 1 mnps) P ~~ 1, 2. . . N= 1, 2... ahol Cmn — az „ггг’’-edik telephelyen állomány­ban levő üzemképes „гг” típusú gépkocsik darabszáma, Imnpx · az „ггг’’-edik telephelyen állomány­ban levő „гг” típusú „p”-edik gép­kocsi napi foglalkoztatási idejének kezdete az „V”-edik napon, imnps­z az „гг”-есйк telephelyen állomány­ban levő „гг” típusú „p”-edik gép­kocsi napi foglalkoztatási idejének vége az „V”-edik napon. Legyen [ami] a telephelyek, valamint az árukibocsátó helyek közötti távolságokat reprezentáló matrix, továbbá [ami] a telephelyek, valamint az árukibocsátó helyek közötti távolságok megtételéhez szükséges időt reprezentáló matrix. Abban az esetben, ha az árukibocsátó helyen el­fogy a szállított áruféleség, vagy pedig az áru­igénylő hely megtelt, az áru­igénylő helyet elbo­csátó helynek kell tekinteni, vagyis a gépkocsinak meg kell keresnie a következő fuvarfeladatot. Legyen tehát a tíz elbocsátó helyek, valamint az árukibocsátó helyek egymás közötti távolságait, azaz az átállási km-eket reprezentáló matrix, továbbá Ш

Next