Közlekedéstudományi Szemle, 1966 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1966 / 1. szám - Nagy Miklós: Operációkutatás a tehergépkocsiközlekdés területén, különös tekintettel a tömegárufuvarozásra
2 KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI SZEMLE aholКит — az „г’’-edik árukibocsátó hely ,,l” - edik áruféleségének mennyisége az „V”-edik napon és „t” időpontban, Tant — az „г”-edik árukibocsátó hely „l”edik árufélesége napi kiszolgáltatási idejének kezdete az „AT”-edik napon, Tus — az „г’’-edik árukibocsátó hely edik árufélesége napi kiszolgáltatási idejének vége az ,,V”-edik napon, hun az „г’’-edik árukibocsátó hely edik áruféleségének „гг” típusú gépkocsival történő szállítása esetén a fajlagos felrakási idő óra/tonnában, hu — az „г’’-edik árukibocsátó hely edik árufélesége rakodási helyeinek a száma. Vagyis a fentiek szerint egy bizonyos árukibocsátó hely többféle árut szolgáltathat ki különböző kiszolgáltatási idővel, valamint — attól függően, hogy milyen típusú gépkocsival történt a szállítás (platós, billenős, darus stb.), továbbá, hogy hogyan van rakodógépekkel ellátva — különböző fajlagos felrakási idővel. Tetszőleges továbbá a rakodóállások száma is. Jelöljük az áruigénylő helyek halmazát ,,B”-vel és legyen bj£B az igénylőhelyek halmazának az eleme, azaz egy konkrét áruigénylő hely. Mint az előbbiekben, rendeljünk minden egyes konkrét áruigénylő helyhez, azaz az áruigénylő helyek halmazának minden egyes eleméhez egy-egy számötöst a következők szerint : ρ = 1,2... bj; {BjkstJ 'k}ks, bjjcs· ájkn’j bjk} гг.= 1, 2. . . N = 1, 2... 0 ^ 1 ^ 24 ahol az előbbieknek megfelelően : Tjkstaa „/’-edik áruigénylő hely „F’-adik áruféleségének mennyisége az ,,V”-edik napon a időpontban, Tjksta „/’-edik áruigénylő hely „F’-adik árufélesége napi fogadási idejének kezdete az ,,V”-edik napon, Tjksta „/’-edik áruigénylő hely „F’-adik árufélesége fogadási idejének vége az „N”edik napon, djbing a „/’-edik áruigénylő hely „F’-adik áruféleségének „гг” típusú gépkocsival történő szállítása esetén a fajlagos lerakási idő óra/tonnában, a „/’-edik áruigénylő hely „F’-adik árufélesége rakodási helyeinek a száma. Vagyis a fentiek szerint egy bizonyos áruigénylő helyre többféle áru érkezhet különböző fogadási idővel, valamint — attól függően, hogy milyen típusú gépkocsival történik a szállítás (platós, darus, billenős stb.), továbbá, hogy hogyan van rakodógépekkel ellátva — különböző fajlagos lerakási idővel. Tetszőleges továbbá a rakodóállomások száma is. Tekintsük az „A” és a ,,B” halmazok unióját, azaz az A\j halmazt, továbbá ef U и 0 В részhalmazt, amelyetdefiniáljunk az alábbiak szerint : hjk — i = 1, 2. . . ef: {ffkUój; l=k; s/..} j — 1, 2. . . r = 1,2... Vagyis az EUV halmaza ,,ey” részhalmaza tartalmazza mindazon „a”, ill. „bj" „ ,4”, ill. ,,/?”-beli elemeket, amelyekre lok, azaz az áruféleségek azonosak, továbbá jelentse S/r ” azon „/’’-edik részhalmaz „a” és „bj" eleme közötti távolságot, amely az ,,r”-edik relációban lép fel. Abban az esetben, ha bizonyos áruféleségnek csak egy árukibocsátó és egy áruigénylő helye van, az „ej” részhalmaz csak két elemmel rendelkezik. Abban az esetben, ha az adott áruféleség több árukibocsátó helyen áll rendelkezésre és azt több áruigénylő helyre kell szállítani, úgy az „ej” részhalmaz több elemmel rendelkezik és ejf eír£ej, vagyis minden egyes árukibocsátó hely és áruigénylő hely relációt egy lehetséges szállítási feladatnak tekintünk. Amint a fenti megfogalmazásból látható, az U ef F halmaz nem más, mint a lehetséges fuvarfeladatok halmaza, vagyis az a halmaz, amelyen a fuvarozást kell végezni. Tekintsük továbbá a gépkocsik telephelyeinek „C” halmazát (telephelynek tekintve a kitelepített gépkocsioszlopok időleges tartózkodási helyét is), és legyen cm£C egy konkrét telephely, amelyhez rendeljük hozzá a következő számhármast : гг = 1, 2. . . Cm.(k,nn, dmnpS, 1 mnps) P ~~ 1, 2. . . N= 1, 2... ahol Cmn — az „ггг’’-edik telephelyen állományban levő üzemképes „гг” típusú gépkocsik darabszáma, Imnpx · az „ггг’’-edik telephelyen állományban levő „гг” típusú „p”-edik gépkocsi napi foglalkoztatási idejének kezdete az „V”-edik napon, imnpsz az „гг”-есйк telephelyen állományban levő „гг” típusú „p”-edik gépkocsi napi foglalkoztatási idejének vége az „V”-edik napon. Legyen [ami] a telephelyek, valamint az árukibocsátó helyek közötti távolságokat reprezentáló matrix, továbbá [ami] a telephelyek, valamint az árukibocsátó helyek közötti távolságok megtételéhez szükséges időt reprezentáló matrix. Abban az esetben, ha az árukibocsátó helyen elfogy a szállított áruféleség, vagy pedig az áruigénylő hely megtelt, az áruigénylő helyet elbocsátó helynek kell tekinteni, vagyis a gépkocsinak meg kell keresnie a következő fuvarfeladatot. Legyen tehát a tíz elbocsátó helyek, valamint az árukibocsátó helyek egymás közötti távolságait, azaz az átállási km-eket reprezentáló matrix, továbbá Ш