Közlekedéstudományi Szemle, 1968 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1968 / 7. szám - Rév Pál: Első légipostajáratunk 50. évfordulójára
324 minisztériuma rendelkezett. Függő viszonyunkkal magyarázható, hogy a létesítendő légvonalakkal elsősorban Bécs érdekeit kívánták figyelembe venni. Az adott viszonyok között a Monarchiában — a háború éveiben — légijárat csak katonai vezetés alatt, katonai repülőgépekkel és személyzettel indulhatott. A közös hadügyminisztérium 1917 november 24-én tervezetet adott ki a légiforgalom megszervezésének egységes szabályozására. A tervezetet Steiner-Stäger hadügyminiszter aláírásával megküldték, mind az osztrák, mind a magyar miniszterelnöknek, a belügy-, igazságügy-, kereskedelmi és honvédelmi miniszternek, valamint a közös külügyminiszternek és pénzügyminiszternek, véleményezés, állásfoglalás végett. A tervezet három részre tagozódik: 1. Ausztria—Magyarországon létesítendő légiforgalom alapelveire, 2. a külföldi államokkal létesítendő légiforgalom szabályozására, 3. a légirendészet megszervezésére, működésének szabályozására,5 A tervezet megjelenése után a légiforgalom megteremtésére irányuló megoldások mind szélesebb körben vetődtek fel, állandó napirenden levő témaként szerepeltek. A légi közlekedés előkészítése, bevezetése szükségessé tette sok vitás, esetleg később felmerülő jogi kérdés tisztázását. Budapesten 1918. január 28—30. között tartották meg az első légiforgalmi konferenciát. Az értekezleten a Monarchia legjelesebb szakemberei, valamint a központi hatalmak egyes országainak küldöttei vettek részt, hogy megbeszéljék az előkészítő munkálatokat az egységes légi jog megalkotására. A tervezet kibocsátásától kezdve megoszlottak a vélemények arról, hogy a létesítendő légivonalak polgári vagy katonai vezetés alatt működjenek-e? A szervezést előkészítő jogi és hatásköri viták a végtelenségig elhúzódtak volna — minden határozathozatal nélkül — ha az események nem kényszerítették volna a hadügyminisztert a meddő viták helyett a gyors cselekvésre. A Breszt-Litovszkban megkötött fegyverszünet, majd békediktátum, amely Ukrajnát kiszolgáltatta a központi hatalmaknak — halaszthatatlanná tette a leigázott országgal, a Monarchia,,éléskamrájával” — aminek a „győzők” elképzelték — a gyors, biztos összeköttetést. Már a fegyverszüneti, majd béketárgyalások idején felmerült annak szükségessége, hogy a Kievben tárgyalást folytató bizottság és Bécs között légiúton, futárszolgálattal kell megteremteni a hírközlést.1 * A légiposta tervezetét a hadügyminiszter intenciójának megfelelően a ,,Kommando der К. и. К. Luftfahrtruppen" (Cs. és Kir. légierők parancsnoksága) kebelén belül készítettek elő. A parancsnokság az állományában tartozó dr. Hideghéti Bitter a Miklós tartalékos hadnagyot bízta meg a Monarchia első légipostavonala tervének kidolgozásával. Bittera hadnagy jelentésében a Bécs—Kiev között létesítendő repülőpostajárat vonalának útirányát a l КО I TI fű? <ler< а vor. HífWOtt d*« ofe 1 g ö П Ko ~& г i •. & . iiwa&tint*?- 1 >-1 t« * . * - r*?t » í ß Bll В &P IS f mit fetlöß »IMtüi' und siviUc Betörd«« ib^r ei*e «Hä* z uf ehrende l я f £ у <* r* \ j ?< : • a g WI \ N «* EU J Д > *S8T~'i *'" A i К & V e ub ft. 8 d I« i n f'-¥<5reitend er N*tur г.; führen» ließ, am 18.Иагг 1918* А I I 8 AZ 0 L í i К 1 HX!3*0HÉtI BITTERA ltmoe dr. tart. C&dii»gy r««*ér*. jogosítva VB *. fatti «•«p*neeno*c»gr.ev'etban, a budapesti ketoaal *я .Ignri hatódd?o**»tagí*gídí«rv**«» do rapi.lójarat *р1е*е.на albtlllltt jatíagü taoaca*:o*aeo*4í folytatni. Wien, 1Э18, »ercítua ho 18.N \ I i \ 1. ábra. lr. Hideghéti Bittera Miklós tart. hadnagy részére 1918. március 18-án kiállított igazolvány, amely szerint repülőjárat szervezése ügyében a budapesti hatóságokkal tárgyalást folytathat 5 Közlekedési Múzeum archívuma, 514/okm. k. u. K. 6 Közlekedési Múzeum archívuma, 515/okm. Österreichischer Aero Club feljegyzése, valamint az Aero VI. évf. 3. sz. 1918. febr. 10. és febr. 25. számai. 7 Közlekedési Múzeum archívuma, 510/okm. Kommando der k. u. a. Luftfahrtruppen” Jelentés Nr. 1908/ 8 Közlekedési Múzeum archívuma, 510/okm. Bittera 13/2. KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI SZEMLE