Közlekedéstudományi Szemle, 1988 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 10. szám - Szirmay Gábor: A budapesti Duna-hidak időszakos felújításának geodéziai előkészítő munkái
közlekedéstudományi szemle mozdulásokat, melyek a számításban maximumnak adódtak, geodéziai és közvetlen mérésekkel is igazolni kellett. Ezek a következők voltak: — saruk vízszintes mozgása; — pillérek vízszintes és magassági mozgása; — acélszerkezet magassági mozgása. A geodéziai méréseket 1983-ban kezdtük el, és végeztük 1985-ig különböző hőmérsékleti viszonyok között, 42 alkalommal. A mérési időpontok közötti hőmérséklet-különbség tartomány ,41,7 °C volt A hőmérsékletméréseknél a szerkezet alsó és felső öv hőmérsékletét, valamint a levegő hőmérsékletét mértük. 3.1.2. A saruk vízszintes mozgásának vizsgálata A hídfők és a budai mederpilléren lévő görgős saruk vízszintes mozgását vizsgáltuk a kifolyási és befolyási oldalakon, összesen 6 helyen. A saru talplemezére egy 5 milliméteres beosztású skálát ragasztottunk, a saruk mozgó részére pedig egy fémből készített indexet, amely a skálára mutatott. A jelek elhelyezésekor feljegyzett indexálláshoz viszonyítva regisztráltuk a mozgásokat. A saruk mozgása egyértelműen a hőmérséklet lineáris függvénye. Tekintettel arra, hogy a hőmérsékletet több helyen mértük, megvizsgáltuk, hogy a mért mozgások melyik hőmérséklet-eredménnyel vannak legszorosabb függvénykapcsolatban. A korrelációs érték vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy a sarok mozgása az alsó öv hőmérsékletváltozásával van legszorosabb függvénykapcsolatban. A skálákról leolvasott értékeket különböző okokra visszavezethető hibák terhelik: leolvasási nehézség, híd pillanatnyi terhelése, forgalom okozta mozgás stb. A hőmérsékleti és skálaleolvasási értékeket egy derékszögű koordinátarendszerben ábrázolva pontsort kapunk, amelyeknek feltételezett „középvonala” a regressziós egyenes, amely a vizsgált mozgás és a hőmérséklet valószínű öszszefüggését mutatja. A regressziós egyenes alapján minden konkrét hőmérsékleti adathoz kiszámítottuk a hibátlan skálaleolvasás becsült értékét. 3.1.3. Pillérek vízszintes mozgása Feltételezhető volt, hogy a hídszerkezet és a pillérek függőleges értelmű kényszermozgásainak vízszintes összetevői is vannak. A középső szerkezet gátolt dilatációs mozgása nem csak a hídpálya és a pillérek függőleges mozgásában megy végbe, hanem a pillérek vízszintes, hídtengelyirányú mozgásában is. Mérésekkel ki- 2. ábra (fotó), Budapesti Petőfi-híd