Közlöny, 1848. augusztus (53-83. szám)
1848-08-24 / 76. szám
383 katonasághoz. Ennél fogva tehát vélekedésem oda megy ki, hogy azon 4000 embert, kiket Erdély kiállított, be kell számítanunk azon számba , melly ezen keletkezendő törvény alapján ki fog állitatni. Továbbá bátor vagyok még egy körülményt megemlíteni, t. i. azt, hogy az erdélyi katonaság 8 évre állitatott ki, ’s már most, ha azon elv, mellyel önök fel fognak állítani (Többen : ez későbbre való!) Engedelmet kérek , Szamos-Ujvár követe az előbb szinte erről szólt, s nem méltóztattak közbe szólani: tehát azt tartom , én is elmondhatom nézeteimet. (Zaj.) Bátor vagyok tehát e' tárgybani pótlékjavaslatomat beadni. (Javaslatát átadja az elnökségnek).. Ludvig. A' bányászoknak a' katonáskodás kötelessége alóli felmentése iránt, Kubinyi barátommal egy véleményben nem lehetek. Tagadhatlan ugyan , hogy a’ katona sohasem megy olly bizonyosan a’ halál elébe mint a’ bányász ; mert ha olly szerencsés, hogy a’ mélységbe le nem zuhan, vagy hogy kőszikla által össze nem zuzatik, vagy a' fojtólég által le nem tektetik, már maga a’ bányászati foglalkozás az élet rövidítésével jár. Azért a’ rómaiak a bányákat rabszolgák által miveltették, az orosz is halálra ítélt bűnösök által mivelteti bányáit; de azért ha a bányászokat a katonáskodási kötelessége alól felmenteni akarnók , ez által sem rajtok nem segítenénk, sem az ipar érdekében nem cselekednénk; mert a’ 19 éves bányász teljességgel nem bírhat azon képességgel, hogy a’ bányászatra nézve nagy hasznot tehetne. És ha a' bányászokat ki kellene vennünk, akkor annál inkább ki kellene venni azon erőművészeket, kik szinte a' bányászat körül foglalkoznak ; ki kellene venni a’ bányászati academicusokat, 's ki kellene vennünk átalában minden technicusokat, kik a' bányászat körül fáradoznak. 'S igy ha későbbi évekre terjesztetnék ki a’ katongáílitás, akkor igenis rá állanék, hogy a’ bányászokra nézve kivétel tétessék; de miután a' törvény határozottam mondja , hogy csak a' 19 évtől fogva kötelesek az ifjak katonáskodni, ennek következtében azt hiszem a kivétel el is maradhat. Baternay: Most, midőn a’ hazát vész fenyegeti, kivételt, ’s kiváltságot követelni a’ köz érdekében nem helyes ; még is, épen a’ közjó érdekében kötelességemnek érzem a’ bányászok mellett szót emelni, kikkel csak a' legnagyobb önfeláldozás által eszközölhető haszonra nézve semmi más iparos osztály a’ versenyt ki nem állhatja. Ez igenis igy van; mert egyedül a kizárólag csak a’ bányászoknak köszönhetjük, hogy e’ szép , és egyetértésen kívül minden jóval megáldott hazában , annyi arany és ezüstpénzt bírhatunk. Hivatalos statistikai adatokkal van bebizonyítva, hogy az egész osztrák birodalomból, Magyarországot is ide értve, minden 2% év leforgása alatt passiv kereskedése miatt, a’ létező minden conventionalis pénz az utolsó fillérig kitakaritatnék, ha ezen deficitet a' bányászat helyre nem pótolná. 'S ezért nem gyériteni, hanem a’ lehetőségig szaporítani kell a' bányászokat; mert azt hiszem, ha nélkülözhetünk is bizonyos időben mindennemű kellékeket, sőt a’ házi eszközök is pótoltathatnak, de pénz nélkül a’ mai világban mit sem tehetünk, sőt a’ hazát sem fogjuk megmenthetni. Alázatos véleményem tehát oda járul, hogy az eddig fenálló törvények értelmében a’ bányászok a’ katonáskodás alól mentessenek fel. Kövessük elődeink példáját: kik a’ bányászokat mindenféle kiváltsággal édesgették az országba , hogy eme terhes ’s életveszéllyel járó, de az országra nézve hasznos foglalatosságot űzzék.S midőn ebbeli meggyőződésemet kimondom, azt hiszem, nemcsak a’ bányászatnak, hanem a’ hazának is teszek szolgálatot. Ajánlom e’ tárgyat nagy fontosságához képest, a’ tiszt, ház minél nagyobb figyelmébe. Halász Bódi: Én ugy látom , hogy a’ kivételek két elvre vannak hasirozva. Nevezetesen arra, hogy ki hasznos szolgálatot tesz, 's arrá, hogy ki a’család fentartására szükséges ,vétessék, ki. 'S hír ezen elvből indulva vétettek ki a’ papok és tanítók? nem látom át, miért nem megyünk tovább, s miért nem vesszük ki a bányászokat és a hivatalnokokat is, kiknél hasznosabb szolgálatot az országban senki sem tesz ? Pártolom tehát Kubinyi teremsz indítványát, mert ámbár igaz , hogy alig van 19—20 éves pap , vagy tanító; de ha feltesszük hogy lehet, akkor fel kell tenni, hogy 10—20 éves bányász és hivatalnok is lehet. Kívánnám tehát, hogy megváltoztatván , vagyis pótoltatván az első pont, a bányászok ’s hivatalnokok is vétetnének ki. — Mi a’ c) pontot illeti, nem akarok felelni azokra, miket Szász Károly a’ 19—30 évről mondott, mert azt gondolom , hogy a’ kikre kivétel van azokat ismét be nem foglalhatjuk, már pedig természetes , hogy a’ 30 évesek közt sok családapa fog lenni ezek pedig ki vannak véve, hanem csak azt mondom, hogy az idő előtti házasságokat ne idézzük elő, ’s ha tiltólag nem is rendelkezünk, miszerint például 22 éves korig ne legyen szabad házasodni, úgy legalább azt szeretném , hogy mondanék ki, miszerint a’ 22 éves korunkig senki családapának nem tekintetik. Mert tapasztaltam a nemzetőrségi törvény végrehajtásánál, a’ mellyben ki van mondva hogy a’ ki meg van bélyegezve, nem lehet nemzetőr, volt egész falu , hol azt mondották, lopni fognak mindnyájan, csakhogy nemzetőrök lenni ne tartozanak. ’S igy ha csak általában azt mondjuk, hogy a’ családapák nem tartozznak katonáskodni, úgy a’ kora házasságok igen gyakoriak lesznek, mi a’ statusnak bizonnyára nincsen érdekében. A c) pontra nézve tehát indítványozom, hogy ez után: ,,a’ család fentartására mulhatlanul szükséges családfő tétessék: »azonban senki 22 éves kora előtt családfőnek nem tekintetik.“ Mert ha ez benne lesz, 's valaki mégis megházasodik ám lássa ő, azért katonáskodni is tartozik; minthogy, ha megházasodik is, a’ kivételekhez nem fog számitatni. Palóczi László: A’ bányászoknak ajánlott kivételét; pártolnám de attól félek, miként majd annyira meg fognak szaporodni, hogy a bányában , egymástól, utoljára dolgozni sem fognak tudni. Pártolnám, a’ másodikat is , de mintha már hallanám nagy érdemű hadügyminiszer protestatioját, hogy a’ bányászokat ki ne hagyjuk, mert szakértőkre van szüksége. Bár csak most is Szt. Tamásnál volnának ’s felvettetnék a’ ráczokat. Az erdélyi helyettesekre, csak azt mondom, hamarább megegyezném követ urak előadásában, ha azt kívánnák hogy az hagyassék ki, ki helyettesnek állott, mert ez áldozta fel életét, ki pedig helyettest állított, csak néhány forintját áldozta ezt azért nem venném ki. Egyébiránt senki kérdésbe nem veszi — én legkevesbbé — hogy a’ hazát vérük ontásával is védni kell fiainak. Jól tudom, hogy a’ törvényhozásnak teljes joga van arról rendelkezni, mind a’ mellett vannak olly kényes természetű viszonyok, olly különös körülmények, mellyekre még a’ törvényhozásnak is figyelnie kell, melyekhez csak óvatosan lehet nyúlni, sőt némellykor hozzá nyúlni tilos is. Illyen az egyetlen fiukra való engedelem megtagadás. Igen fájdalmas, soha be nem gyógyuló sebeket ejt ez a' szülék szivén, olly sebeket, mellyek a’ haza, alkotmány, és törvények iránti ragaszkodást, vonzódást, tiszteletet, és bizodalmat, nem melegítik, s emelik, hanem inkább hűtik. Miből áll az állomány? Áll részletes egyes családokból. 'S miből állnak a' családok? Atyákból, anyákból és gyermekekből. A' szülőknek gyermekeik iránti szeretetét maga a’ természet szentelte meg. Nem kell ennek tisztaságát, törvényességét indokolni, mert a' természet szentelte meg. Ki azt kérdi: mért szeretik a' szülők gyermekeiket, vagy még inkább, ki azt mondja, hogy ezen természeti viszonyra semmi figyelemmel nem kell lenni, az vagy valami felségesebb lény, mint egy puszta ember, vagy nem atya. A’ mennyiben tudom, még eddig minden törvényhozás, s minden ország kivette az egyetlen fiukat. Egyenlő a természet szava mindenhol, egyenlő volt régen, egyenlő most is. Ez már Horatiusban meg van, ki a’ háborúkat úgy nevezte: „bella quae a matribus detestantur.“ Még jobban tette ki Renougard, ki merész volt Napóleonnak azt mondani „váljon az anyáknak könyes osztályban jutott öröksége-e a’fejedelmeknek? ’S maga Napoleon is, ki a’ francziáktól mindig és csak mindig katonát kért, az egyetlen fiukat a’ katonai összeírás szigora alól kihagyta, azon Napoleon, kiről saját édes anyja azt mondta — intvén, hogy hagyjon fel a’ háborúskodással— miként nem hús szive van melljében, hanem szív helyett egy ágyúgolyó. Nemzeti képviselők ne legyetek, e’ részben keményebbek, és szigorúbbak, mint volt Napoleon, tartsátok tiszteletben a’ természet szent szavát, hisz a hadsereget az egyetlen fiú beszámítása nélkül is ki lehet egészítni. Volt, van és lesz olly dicső atya, ki azt mondja: egyetlen fiam van, általadom a' hazának, védelmezze. Volt van és lesz olly jeles fiú, ki azt mondja: bátor egyetlen fiú vagyok, elmegyek hazámat védni. Az illy atyáknak, az illy fiuknak polgári babér koszorú fejökre. Nem kell őket gátolni, de kényszerítni sem. Hát azon természeti szent viszony, melly a’ szülő és egyetlen fiú közt van, kevesebb tekintetet érdemel-e, mint a’ segédlelkészek és tanítók.“ Hát a’ praedisatorral vagy plebánussal nagyobb nexusban van a’ káplán mint az atya a’ fiuval ? Képviselők legyetek e’ tárgyban kegyesek és igazságosak. Bezerédy István: Nem foglalom el az időt az előttem tett indítvány taglalásával; csak a’ kivételes két pontra nézve vagyok bátor kikérni a’ figyelmet. Első az a) pont; ez igy van a’ szolgálatban levő felszentelt lelkészek 'sa’t. Én azt gondolom, hogy azon tekintetek, mellyeket a’ hitvallás a’ papság igényel, mellyekkel a' nép azok iránt valóságosan viseltetik alig engedi meg, hogy a' felszentelt papokat, habár nem lelkészek is a’ katonaságba sorolják. Én azért olly változtatást kívánok, hogy általában bármelly hitvallású felszentelt papok“ vétetnének ki, a' tanítók pedig maradnának. Figyelembe véve, hogy azon néhány egyén, mint 19—20 éves katonaságba soroltatik, kevesebb figyelmet érdemel, mint némelly hitvalláson levő nép vallásos érzelmeinek megsértése, melly megsértetnék, ha a’ felszentelt papot, az oltárnak szolgáját katonaságra vonnók, a’ felszentelt papot ki kell venni. 2 szór a c) alatti pont, hol van mondva, „a’ család fentartására mulhatlanul szükséges családfő“ — ez ki nem elégítő. Hátha a’ férj meghal, és az özvegy több gyermekekkel marad hátra, szükséges, hogy az egyik fiú kivétessék. Én a’ „családfőt“ „egyénnel" kívánom felcseréltetni. (Hiszen úgy van) akkor jól van. Hanem a’ papokra nézve tett észrevételt bátor vagyok figyelmükbe ajánlani, mert különben több kárt teszünk mint hasznot. Nodraviczky Gyula: A 6.) pontra nézve, melly szerint azon elv állitatik fel, hogy csak a’ családfő vétetik ki, azon észrevétel fordul elő részemről, hogy miután a’ katonáskodás kötelessége ki van mondva 19.20. évesekre, illyenkor nem igen tanácsos olly rendszabályokhoz nyúlni, mellyek némelly egyénekre rész hatással fognak lenni. Engemet e’ részben a’ hadügyminister törvényjavaslata, sokkal inkább kielégít; mert ebben ki van mondva, hogy nem csak a’ családfő , hanem az egyetlen fiú is kivétetik a' katonaság kötelessége alól. Ez a' m istani körülmények között miután a’ katonaság kötelessége csak bizonyos egyénekre van kiterjesztve, sokkal czélszerűbb, mint a’ bizottmány törvényjavaslata. Még egy körülményre figyelmeztetem a’ házat, különösen azon szegény felső vidéki nép érdekében, mellynek bizodalmából ide küldettem. Azok kik 1840-ik évben ujonczállítással foglalkoztak, tudni fogják, miként gyakran olly eset fordul elő , hogy egy házban több személyből álló család van, kik osztatlan állapotban vannak. Eziránt szinte szükséges intézkedni. Véleményem szerint szükséges volna, hogy olly esetben , midőn egy család több egyénből áll, és egy kenyéren és csak egy egyén soroztathassák katonává. A' többiek felmentetvén^ Ezeket előre bocsátván a’ c.) állati pontra nézve , bátor vagyok'következő módosítást előterjeszteni. ,, A’ családfő , és egyetlen f u, vagy vő mentes legyen a’ katonaság kötelességétől, magától értetvén , hogy a’ jelen törvény alkotása előtt osztatlan állapotban talált családokból, egyedül egy személy soroztathatik katonává. Ezen toldalékot annyival inkább bátor vagyok a’ ház figyelmébe ajánlani , miután azon felső vidéki nép, a' napokban is azt tanusita, hogy a' magyar nemzetiség és érdek iránt rokonszenvvel viseltetik. A’ mint a' napokban tudomásunkra esett, azon katonák, kik a' Bakonyi és Sándor ezredekbe sorozva vannak, igen jó szolgálatot tettek. Méltányos tehát, hogy irántuk is legyünk figyelemmel, kik a’ hazának szomorú pillanataiban hasznos szolgálatot tettek. (Szavazzunk!) Jendranek: Igen szívesen méltányolnám a’ tisztelt ház azon most nyilvánult óhajtását, hogy szavazzunk azon esetre, hogy ha az előttem szólok közül is a’ bányászok kivételére nézve valamelly törvényjavaslat mutattatott volna be, de miután ez nem történt, és másrészről Palóczi által azon ellenvetés tétetett Kubinyi Ferencz indítványa ellen, hogy ha ezen kivétel történik, akkor annyi lesz a’ bányász, hogy helyök sem lesz a’ bányákban; szükségesnek tartom, hogy a’ törvényben a' bányászok iránt provisio tétessék. Mi a’ bányászokat illeti, ez nem uj tárgy, nem ma forog először szőnyegen. 1802 előtt az ausztriai kormány, melly Magyarországban is többet gyakorolt, mint kellett volna , nem igen sokat kérdezősködött, ki fog kivitetni, ki nem, az akkori rendek pedig szinte igen meg voltak elégedve azzal, hogy ha szolgáik kivétettek, és szolgáikon kívül bár mi történjék a' többiekkel nem bánták, ’s igy csak 1802-ben jött ezen kérdés először szőnyegre, az i-ső és 2-ik czikkben, hol a' nem nemesek évenkénti öszveirása forog szőnyegen. Legújabban 1830- és 1840-ik törvényekben kimondatott a’ bányászok mentessége, hanem anélkül, hogy különösen körül lett volna írva. Én tehát hogy egy részről mind az ügy elősegítessék, más részről pedig eleje vétessék minden helytelenségeknek vagy is visszaéléseknek, ajánlom a’ következő módositványt: ,, a’ bányásztisztek, altisztek és azon munkások, kik a' bányászat körül ide értve a' kohókat, zúzó, mosó és egyéb gépeket, és a' pénzverést.“ (Szavazzunk, halljuk a' kérdést!) Elnök: Arra akarom figyelmeztetni a’ házat, hogy már valami 20 módosítás van; és a’ húsz közül azt lehetne mondani legalább 15-ben ugyan azon idea van. Azon módosítást, melly az erdélyiek által beállított 4000 ujoncz beszámítását czélozza módosításnak nem vehető, ez egy külön álló idea, ’s azért külön, mellyre külön kell szavazni. A’ kivételekre nézve, azt gondolom, egyszerre nem lehet szavazni , hanem sorról sorra fogunk rajtok keresztül menni, és ha valaki hozzá akarja tenni a’ bányászokat, egyetlen fiút, és tanulókat, akkor hozzá szólhat. (Halljuk a’ kérdést.) Kijelentem, hogy az erdélyieket nem lehet a’ kivételek közé sorolni, hanem arra nézve egy egészen külön kell, (halljuk a’ kérdést!) mint mondám a kivételekre sorban fogunk szavazni. Az l-ső igy van a’ szerkezetben: „kivételnek a' szolgálatban levő felszentelt lelkészek, segéd lelkészek és rendes iskolatanítók.“ Erre nézve két módosítás van beadva. Az egyik így szól: „bármelly hitvallású felszentelt lelkészek és iskola tanítók.“ A’ másik: „bármilly hitvallású papok.“ Első kérdés, marad e a’szerkezet vagy nem ? (többség feláll) marad a’ szerkezet. Következik a’ b) alatti pont , további rendelkezésig a’fegyverben álló határőrök.“ Kik e'szerkezetet akarják álljanak fel! (többség feláll) marad a’ szerkezet. A’ c) pontra nézve több módosítás van. Előre figyelmeztetem a’ házat, hogy e’ pontban nyomtatási hiba van, a’ központi bizottmánynak véleménye nem az volt „a család fentartására mulhatlanul szükséges „családfő,“ hanem „szükséges egyén.“ Az e’pontra beadott módosítások közt első „a család fentartására mulhatlanul szükséges „családtag.“ (Egyén.) Az első kérdés , marad-e a szerkezet vagy nem? (többség feláll) marad a’ szerkezet. Következik a’ d) pont „azok, kik valamelly hibájok miatt a’ katonaságra teljesen alkalmatlanok „(ez ellen nincs észrevétel) tehát marad. Vannak itt még több pontok, mellyeket a’ kivételhez kívánnak tétetni. Első Palóczy Lászlóé, aki az egyetlen fiút ki akarja venni. Kik erre igennel akarnak szavazni, álljanak fel. (Többség feláll.) az egyetlen fiú kivétetik. (Nem hallottuk a’ kérdést uj szavazást kérünk!) Illy zavarban lehetlenség hallani. Ha nem ülnek le az érdemes követ urak mindnyájan, tehát nem lehet kivenni a’többséget. (Helyre !) Azt mondják , nem értették a’ kérdést. Palóczi tagtársunk azon indítványt tette, hogy az egyetlen fiú vétessék ki. Kik ezen kérdésre igennel szavaznak, álljanak fel. (Felállnak.) Megvallom , nekem úgy tetszik, hogy többség van, hanem azért fordítsuk meg a’ kérdést. Kik nem akarják kivenni az egyetlen fiút, álljanak fel. (Felállnak. Szavazzunk név szerinti) úgy tetszik, hogy az első kérdésnek volt többbsége, de azért nem szükséges az individuális szavazás, jegyző urak osztályonkint fogják összeszámitni a’ szavazatokat. (Helyre ! Zaj.) Nyíltan kimondom , ha nem méltóztatnak meghallgatni, az ülést eloszlatom. Ezen szavazásnál szükséges , hogy senki helyét meg ne változtassa, ’s épen ellenkezőt tesznek, felállnak, összemennek és beszélgetnek. Méltóztassanak tehát leülni. A’ jegyzők által történt osztályonkinti összeszámítás után. Elnök: Palóczi indítványára szavazott 122, ellene 142 (Helyre!) a’ többi kivételekre nézve úgymint a’ bányászok ’s egyéb módosításokra nézve, az ülés esti 8 órakor fog folytattatni. Ministerelnök urnak jelenteni valója van. (Halljuk !) Batthyány Lajos: Egy kegyelmes kir. leirat kezemhez jutván az publicáltatni fog. Kazinczy Gábor olvassa a’ következő leiratot: „Mi első Ferdinand ausztriai császár stb. Hű Magyar ’s vele egyesült Erdély országunk ’s az ahoz kapcsolt országok zászlósainak egyházi és világi főméltóságainak, tagyainak és képviselőinek, kik az általunk Pest városunkba összehívott országgyűlésen egybegyülve vannak, üdvet és kegyelmünket. Kedves híveink! Miután egészségünk isten jóvoltából helyreállván az országlást ismét átvettük, ennélfogva birodalmi fővárosunk, Bécsbe visszaérkezvén , megszűntek azon körülmények, mellyek közt folyó évi junius 26-kán kibocsátott legkegyelmesebb leiratunk szerint, kedves öcsénk István főherczeg nádor és királyi helytartónknak, mint kir. felségünk teljhatalmú képviselőjének, azon jogoknak ideiglenes gyakorlatára való hatalmat átadtuk, mellyek a’ fenálló törvények szerint legfelsőbb kir. felségünknek fen vannak tartva, ezen rendkívüli ideiglenes megbízásunk is megszűnt, miről, valamint az országlásnak isméti átvételéről hűségteket ezennel legkegyesebben értesítjük. Hozzátok egyébiránt cs. kir. kegyelmünkkel állandóan hajlandóak maradunk. Kelt a' mi őszintén kedvelt hívünk, méltóságos és nagyságos herczeg Eszterházy Pál legmagasabb személyünk körüli ministerünk kezéből birodalmi fővárosunk Bécsben, augustus 14-én az urnák 1848. esztendejéban. Elnök: Ki fog nyomatni s tárgyaltatni. Az ülés délután 2 órakor eloszlott. Belföld, Becskerek, augustus 19. Tegnap érkezett be városunkba a’ Würtemberg huszárezred első őrnagyosztálya, lelkes derék magyarvitézek. Szűnni nem akaró éljenzésekkel fogadtattak. Az ezredes Paar Alfred, b. Hacre Károly őrnagy és a’ két százados hiányzottak; a’ tisztek mind össze csak heten valának, s csak a’ másod századosok vezették az osztályt, — Seibel és Károlyi. Velük jövőnek Zimmermann lengyel születésű, Herczeg és Aranyi főhadnagyok; gróf Kilmansegge Hannover Szoszkála cseh születésű hadnagyok, mind lelkes, tiszta érzelmű, bátor harczfiak.*) A’ mi helyzetünket illeti, mi még mindig a' régiben vagyunk. A* perlaszi tábor, még fen áll, ha ezerszer hazudjék is némelly újságok, mintha az szótveretett volna. Boldog isten , ki az a' ki hazugságokkal mer föllépni most az ország színe előtt ? ! Mi bizonyosan megírunk minden eseményt, híven s lelkiismeretesen, ’s ezért kezeskedünk. — Neuzina elpusztítása óta a' rabló csoporttal nem volt más bajunk, mint hogy Ellemérnél szünetlenül lövődöznek előőreinkre , tegnap éjjel ismét lelőttek egy szajáni s egy kis oroszi magyart, fejeiket levágták, hótt testükből iszonyú kegyetlenséggel hús darabokat vágtak ki, hasukat fölmetszették, ’s a’ hazaáruló Rajacsics ezen embertelen kegyetlenkedéseket , miket a’ rablók elkövetnek, embereinkre, a’ bosszújában is emberi érzelmét levetkezni nem tudó magyarra, akarja tolni; azonban szavait nem hiszi el más, mint czimborái, vagy azok kik vele egy gondolkozásuak. — Ágyúzást hallunk Taras felül, tegnap jött a’ hír, hogy ide a’ rablók ismét befészkelték magukat. Kiküldetett rögtön egy osztály lovasság, és egy zászlóalj gyalogság két álgyával. Minő eredménnyel működendőnek, holnap megírjuk. Bechtold hihetőleg ma kezdte meg az elhatárzó ütközetet. Mi ébren hallgatjuk az ágyú ropogásait. Bízunk istenünkben, bízunk a lelkes katonaságban, a hazafiui lelkesedésben, s hisszük nem sokára véget érnek már szenvedésteli napjaink! Verbászról, aug. 19-dikán. Ma a csata megkezdetett; az ágyuk legelőbb Turiánál kezdettek szólani reggeli 4% órakor , 5 órakor Szent-Tamás ágyuztatása kezdetett meg; 8 óráig erősen dörögtek az ágyuk, nem csak a’ mondott két helyen, hanem beljebb is, hihetőleg Földvárnál, 's tán a' római sánczoknál is. Turia még délutáni 1 órakor is égett reggeltől kezdve, Sz.-Tamáson ötször égett, de mindannyiszor szorgalmasan eloltatott a’ tűz; 9 órakor erős puskázás hallatszott a' sánczokban és mellettök; azt véltük, hogy a miéink a sánczokba benyomultak, de jött a hir, hogy a’ sánczokból erősen tüzelnek , a’ miéink pedig a’ sánczon kívül, 1 órakor a’ seregek Tursa felől visszavonultak Sz. Tamás felé, s onnét az ágyuk Verbászra vissza. — Szent-Tamás nem vétetett be. Mi történt beljebb Turia , Földvár és a’ római sánczoknál nem tudjuk. A’ miket láttunk, elszomorítának bennünket, mert egészen mást váltunk ; Szent-Tamás ostromlására csak nehány ágyú volt alkalmazva. Majd meghallják önök a’ mai nap eseményeit ; sok lelkes férfiai a' hazának jelen voltak, szemmel láttak mindent, majd elbeszélik a történteket. Még csak egyet, 8 óra után a’ miéinknek már puskaporuk ’s golyójuk elfogyott. Bakonyi volt a nap hőse, ő egy pár ágyújával 1 óráig működött, rohanást is intézett. Nem értem a’ dolgok mibenlétét, azért többet nem is irok. **) Ausztria. Bécsből, aug. 43-dikáról írják a’ ,Nürnb. Corr‘-nek: A* közmunkák ministere Schwarzer elleni rész hangulat mindinkább erősbödik a közönségben. Az ellene intézett plakátok naponta szaporodnak. Ma egy illy czimüt lehetett látni az István templomára felragasztva: „mikép lehet minister egy pastétomsütőből ?“ (Schwarzer, mielőtt szerkesztő lett volna, Párizsban egy előkelő sütőnél volt foglalkozásban) Doblhoff ellen is kezdenek már kikelni. Divatos szépbeszédüség és elkopott ó liberalizmussal vádolják. Ha nem csalnak a’ jelek, ismét miniszerváltozás fog bekövetkezni. *) Bocsásson meg tisztelt levelezünk, hogy az itt találkozó apostrophot, mellyröl illető helyen úgy is tudják mit kelljen tartani, részint helyhiány , részint, mert a' fentorgó körülmények közt olly megjegyzéseknek helyét nem látjuk, becses közléséből ki kele hagynunk. Szerk. **) Ezt helyesen cselekszi tisztelt levelezőnk, várjuk el a’ dolgok kifejtését, ’s úgy mondjunk ítéletet, kivált olly dolgokban, mellyekbe avatva nem vagyunk. Sserk, 98*