Közlöny, 1848. október (113-143. szám)

1848-10-09 / 121. szám

van irva „Ferdinánd11 király és „Récsey Ádám" mint ministerelnök (Kaczaj). Ámbár eddig sem az országgyűléshez sem pedig az országnak más törvényhatóságaihoz egyenesen ő felségétől illy irat nem érkezett: mind a mellett úgy vélekedik a­ bizottmány , miként ezen nyomtatott leirat, vagy nem is tudom minek nevezzem, az országnak jelen viszonyai­ban a' ház előtt el nem titkolható; következőleg ez fel fog olvastatta, a' ház bölcs elhatározásától fügvén a’ további intézkedés. Kazinczy Gábor: Olvassa a következő nyomtatott iratot: „Mi első Ferdinánd Isten kegyelméből austriai Császár, Ma­gyar , Cseh, Horvát Tót és Dalmát országoknak e’ nevén V-ik királya, Erdélynek Nagy Fejedelme ’s a­ t. Magyar, Erdély országnak s ahhoz kapcsolt országok zászlósai­nak , egyházi s világi főméltóságainak, nagyjainak és képviselőinek, kik az általunk szabad királyi Pest városunkba összehívott országgyű­lésen egybegyűlve vannak, üdvöt és kegyelmünket! Mély fájdalommal és megütközéssel tapasztalván, hogy a kép­viselőhöz Kossuth Lajos és társai által nagy törvénytelenségekre ma­gát rávenni hagyta, sőt több törvénytelen végzéseit, királyi akara­tunk ellenére, végrehajtotta, és közelebbről béke helyreállítására ál­talunk kiküldött királyi biztosunk, Gróf Lamberg Ferencz táborna­gyunk ellen , mielőtt ez a törvényes formában kiadott megbízó leve­lünket előmutathatta volna , i. e. September 27-kén egy végzést ho­zott légyen, mellynek folytán a’ nevezett királyi biztosunk egy a­ dü­­hösségre felhevült vad csoport által az utczán vakmerőleg megtámad­­tatott és irtózatosan meg is öletett. Mi ezen körülmények közt azon királyi kötelességünknél fogva, mellyel az ország biztossága és törvényei megőrzésére köteleztetünk, ezennel rendelünk és végrehajtásat parancsolunk: 1. Az országgyűlést ezennel eloszlatjuk, úgy hogy a’ jelen leg­­kegyelmesebb leíratunk közhíré tétele után üléseit azonnal berekesz­teni köteles, 2. A' jelen országgyűlés és a’ képviselő háznak általunk nem Szentesített mindennemű végzéseit és rendeleteit törvényteleneknek és semmitűrőknek nyilatkoztatjuk. 3. Horvát, Tót és Dalmát országok bánja, báró Jellaebieh Jó­zsef tábornagyunk főparancsnoksága alá rendeltetnek minden Magyar, és az ahhoz kapcsolt országokban , úgy nem kü­lönben Erdély ország­ban lévő hadiseregek és akár milly nemű felfegyverkezett csapatok, akár azok nemzeti őrök , akár önykéntesek legyenek. 4. Addig, míg a’ felforgatott rend és béke Magyarországban helyre nem illand, az ország a­ hadi törvények alá rendeltetik és en­nek folytán az illető hatóságok mindennemű megyei, városi, vagy ke­zd­eti gyűlések tartásától ideiglenesen eltiltannak. 5. Horvát, Tót és Dalmát országok bánja, báró Jellachich Jó­zsef , mint királyi felségünk teljhatalmú biztosa küldetik ki, adván ne­ki teljhatalmat és hatóságot, hogy a’ végrehajtó hatalom körében azon hatóságot gyakorolhassa, mellyel e rendkívüli körülményekben mint királyi felségünk képviselője fel van ruházva. Melly királyi legfelsőbb hatalmazásunk következtében mind azt, a mit Horvátországunk bán­ja randelend, intézend , végrend és parancsoland , legfelsőbb királyi hatalmunk szerint rendeltnek, intézettnek , végzettnek és parancsolt­­­­ak nyilatkoztatva , Magyar és Erdélyországnak s a­ hozzá kapcsolt ernágok minden egyházi, polgári és katonai hatóságainak, tisztvise­lőinek , méltóságainak és minden rendi­ és rangú lakosainak legkegyel­mesebben rendeljük és parancsoljuk, hogy báró Jellachich József, mint királyi felnégü­nk teljhatalmú biztosa által aláírt parancsai iránt mindenekben szintény hódolók és engedelmesek légystek , mint a' mi­kép legfelsőbb királyi felségünk iránt lenni tartottok és tartoznak. 6. Jelesen pedig királyi biztosunk , meghagyásunk nyomán , arra ügyelni fog, hogy gróf Lamberg Ferencz királyi biztosunk megtáma­dó­ és gyilkosai, átáljában ezen a' felségi és emberi jogokat lábaival tapodó ocsmány bűnnek indítói és részesei ellen a’ törvények teljes szigorúsága alkalmaztassák. 7. A polgári közigazgatás egyéb folyó tárgyai ideiglen az illető ministeriumok tisztviselői által a­ törvények szerint vezettetni fognak. Mikép ennek folytán a­ közbirodalom közös érdekei biztosításá­nak és igazgatásának egysége maradásig helyre­állítandó, minden nemzetiségek egyenlő feljogosítása szakadatlanul biztosítandó,­­ en­nek alapján a­ koronánk alatt egyesült országok és nemzetek közös viaszonyai elrendelendők legyenek; mind ezek, minden részek képvis­selői hozzájárultával, tanácskozás alá vétetni és törvényes úton elha­tároztatni fognak. Kelt Lehönbrunnban, October 3, 1848. Ferdinánd mp. Réssey Adás m.k. min. ein« Magyar 's véle egyesült Erdályországunk s az ahhoz kapcsolt országok zászlósainak , egyházi s világi főméltóságainak, nagyjainak, és képviselőinek, kik az általunk szabad királyi Pest városunkba s összehívott országgyűlésén egybegyülve vannak.“ Kossuth Lajos (lelkes éljenzések között a szószékre lép.) Tisztelt képviselőház! mielőtt ezen ocsmány dologhoz szóljanék, (he­lyes!) engedje meg a­ ház, hogy saját tapasztalásom alapján kimond­hassam , miként én, hazám szabadságának és igaz Ügyének oltalmára, az összes magyar népnek , ha kell, egytől egyig, felkeléséről és azon készségéről, hogy halni kész inkább, mind, a’ mennyi van, sem hogy ezen országot eltipratni engedné, — biztosítom a' képviselőket (szűnni nem akaró lelkesedés). Ha látták volna önök uraim, miként fogadta a' Tisza partján lakó magyar nép patkély felhívásomat, ha látták volna önök, hogy nem én öntöttem lelkesedést a­ népbe, hanem én vettem tőlök erőt és lelkesedést, ha látták volna, hogy felhívás nélkül 20— 30 szerenként mindenk megesküdött az örökké való istenre , megko­­nzulni minden árulást, és rasírozni a­ honnak ellenségeit, önkénytelenül egy véleményben lennének velem, hogy t. i. a’ nemzet el nem vesz hét; a' tapasztaltak nyomán, úgy hiszem, megnyugtatom önöket uraim, ha azt mondom, „egy szó a’ nemzet képviselőitől“ 'a nem kerül bele 3 hét., és 500,000 «*d­m tanto* 4». i utrh, oláh 14. zadás, Jellachich al maga 'tUztfi­tfairál, ’a zrind ízt Isgyí­zeidjtk !­­ A’ magyar megérezte erejét, a magyar látja, hogy mi erő van­­ benne, a ez ötét egy meggyőződésre vezette, miként t. i. csalatkoz­tak azok, kik hitték, hogy a­ 300 esztendős nyomás által elszenderí­­tett oroszlán maghalt; az oroszlán csak'nlú­lt, a‘ vész felébresztő, s a’ hosszas alvás után nem csak hogy nem­ gyengített erővé­, sőt pi­henten áll, ha kell, megvívni a’ poklokkal is. Ezen gyalázatos comediát illetőleg (hosszas és kedélyes gúny­­kaczsij) én még arról a' hajdani hires rablóról, Sobriról is olly véle­ménnyel vagyok, hogy isten és az emberiségnek szemérmetes vége ér­zete előtt még ő is szégyenekre illy valamit tenni. Nincs az a' bandita Olaszországban, ki el nem pirulna ön maga előtt, ha illyet cseleked­nék: (igaz!) mind e’ mellett,­midőn a’ nemzet határozva van, magát semmi áron föl nem adni, maradjunk nyugodtak, 's azért nekem igen tetszett, hogy a’ ház olly jó izűket nevetett ezen história fölött, ő­­szintén megvallom , hogy sok dolgot látok a' tapasztalás szerint lehet­ségesnek ; de arról mégis kételkedem, hogy erre a' dologra az a’ be­teg király igazán odaírta volna, hogy: „Ferdinánd“, s ezen azért kételkedem , mert, ha el akarta az országgyűlést oszlatni, azt gondo­lom, hogy ezt­ mégis csak nekünk is megírták volna postán. Ennél fogva kétségbe veszem ezen dokumentumnak valódiságát és gyanítom, hogy alatta bizonyos csel fekszik , miszerint t. i. a' király nevének bu­kájával majd megállitassanak talán seregeink elhatározott győzelmi lé­­péseikben , és ez által időt nyerhessen Jellachich magát — nem tudom innen vagy amonnan , megerősíteni, és végrehajtani azt, mit meg mondott volt, mit a’ hírlapokból s az elfogott levelekből tudunk, hogy ő t. i. a’ király akaratának ellenére is majd csak cselekedni fog. Ezen szempontból indulva azt mondom: miként a háznak ez iratot semminek kell tekinteni, és azt kell feltenni, hogy az , mivel a­ házhoz semmi illyen irat nem jött, egyenesen koholt iromány. De ha nem is volna koholt iromány, azon esetre a' következő törvényekre fi­gyelmeztetem a házat: 1848-ik 3-dik t. ez. 3-dik .• azt mondja,hogy ő felségének bár­milly rendeletei parancsolatai érvénytelenek, ha a' Bu­dapesten székelő ministerek egyike által is alá nem iratnak. Arról pe­dig semmit sem tudok, hogy nekünk Récsei ministerelnökünk volna, még kevesebbet arról, hogy Budapesten székelne, mert ha nevével Jel­­lachichnak szolgált volna, nem is kommendálnám neki, hogy itt próbál­jon székelni. A­ második törvény, mellyre figyelmeztetni vagyok bátor a’ tisztelt házat az, hogy az 1848-iki 4 ik­­. Gz.-nek 6-ik §. így szól: „az évi ülés az utolsó évrőli számadásnak és a’ következő évi költség­vetésnek a ministerium által leendő előterjesztése, és az irántoki hatá­rozatnak meghozatala előtt be nem rekesztethetik , és az országgyűlés föl nem oszlathatik.“ Ez hasonlóképpen eléggé világos ; következőleg ha mindjárt valóságos ministerelnök ellenjegyezne is illyes valamit, a’ ház nem oszlana szét, hanem azt tenné a mit az 1848-ik 3-ik t. gz.­­nek 32-ik szakasza mond t. i.: „a’ministerek feleletre vonathatnak min­den olly tettért vagy rendeletért, melly az ország függetlenségét, az al­kotmány biztosságát, a’ főnálló törvények rendeletét, stb. sérti, a álta­luk hivatalos minőségben követtetik el, vagy illetőleg adatik ki. Tehát az a’ kérdés, valljon ez a g­eomedia itt, azon esetre ha való — »érti-e az ország függetlenségét?? Méltóztassanak azon felolvasott szavakra figyelmezni, hogy „majd fognak tartani egy bécsi országgyűlést, s majd oda minket is meghinak, és elintézik a dolgokat." Ha ez állana, Magyarország függetlensége megszűnt. M­i azor az a­ kérdés, sérti-e az alkotmány biztosítékait ? Mikor az országgyűlést eloszlatja a­nélkül, hogy a jövő évi költségvetés iránti határozatok meg keletkezhettek volna, mikor az országnak minden törvényhatóságait a­ maga formájá­ból következteti , mikor az alkotmányt keresztül vonja , és a párt­ütőnek kezébe adja a­ kir. hatalomnak gyakorlatát azt gondolom senki sem kételkedhetik, hogy az alkotmány biztosítékai, — ha ezen irat való — felforgattad szándékoltatnak. Ez hogy a' fönálló törvények rendeleteit sérti, erre elegendők azon szakaszok , mely­­lyeket felolvastam. Következőleg hozzon a­ ház olly határozatot, mellyben fejezze ki azon meggyőződését, hogy bár mennyire vissza élt is a pamarilla a király nevével, Magyarországnak megrontására, és a’ királynak azt lehet mondani hitszegői alakban a világ elébei ál­lítására : ez irat felől, melly nem is küldetett le hivatalsa­­n, 's Jella­­chich már is végrehajtásokba bocsájtkozik — azt teszi fel, hogy egy gyalázatos cselszövény, mellyet Jellachich Magyarország meghóditási erőszakos elfoglalásának könnyítésére követett el; azonban ha ezen irat nem is lenne való, az elmondott okoknál fogva kinyilatkoztatta ah­hoz, hogy Magyarország függetlenségének megsemmisítését, és az al­kotmány biztosítékainak felforgatását foglalja magában, mi még felel­tetnék azon irtózatos tapasztalás által, mihez hasonló a' históriában nincs, hogy egy országnak királya megesküszik a törvények megtar­tására, mellyeket szabad akaratából megszentesitett, ezek ellen egy ember, a' camarilla eszköze, pártot üt, azon embert a király, törvé­nyes utón, minister! ellenjegyzés mellett pártistőnek nyilatkoztatja ma­ga is, s kötelessége is volt úgy nyilatkoztatni a róla e' szó „párt­­ütő" mellyel a­ király ministeri ellenjegyzés mellett reá kimondott semmi bírói ítélet által se nem­ vétetett, sőt inkább igazolta a pártütést az, hogy az országba beütött, s illyen embernek széloztatik adatai kezébe teljes hatalom Magyarország minden alkotmányos biztosíté­­kainak felforgatására. A­ bizottmány birtokában van egy bizonyos Mayerhoffer tábornoknak és austriai socsulnak levele, mellyben Jellas­chichnak számot ad a szerb rabló csapatok mozdulatairól, és tőle to­­vábbi intézkedéseket kér, mi által világosan bebizonyul, hogy a’ párt­­ütő Jellachich az, ki a serb rabló csapatokat vezérli. Szinte a bizott­mány kezei közt van egy levele Jellachichnak Rijasicshoz, a­­hol ha­­sonlóképen a’ serb fellázzadt csapatok mozdulatai iránt rendelkezik. — Tehát annyira degradálni a királyság eszméjét, olly szándékosan „ir­tani ki minden píetást a’ nép szivéből e' szó iránt „király !“ Nem tet­tem eziránt szót sem, hanem tapasztaltam hogy úgy van; az ép egész­séges magyar szív, a' hitszegével már egy vonalra állítja e’ szót „ki­rály.“ Tehát i­lyen törvénytelenséget parancsolnak, és i­lyen ember ke­zébe adják Magyarországot. Azt gondolom tehát, mondja ki a’ ház e’ részbeni határozatát, miszerint felteszi, hogy ezen dokumentum egy alávaló d­élszövény Jellachid­tól, de ha nem az volna is az alkotó­i »4»y filforgatáait foglalja magában, a ágért temmkértnek givatkoz­ tatja, minden embert, ki ennek értelmiben lépést tett, vagy Jellachich­nak engedelmeskedni, s az ő eljárásában közre munkálni merne, mint hon­árulót kívánván tekinteni, ’s a' törvények értelmében vele báni. — Récseyt pedig, kinek ugyan ministerségéről semmit nem tudunk, de a’ ki vagy arrogálja magának ezt a’ nevet a’ ház hite tudta nélkül, vagy pedig valósággal megpróbálta valaki őtet kinevezni, hogy felhasznál­hassa, a' törvény értelmében mint nemzetelleni bűnöst perbe kell fo­gatni és citáltatni; ha hamis az iromány ’a nevével visszaéltek, ha ki­mutatja , hogy nem tett semmi árulást a’ b ró absolválhatja, de ha nem tudja magát kitisztítani, akkor a­ legnagyobb árulók egyike , kivel a törvények értelmében kell báni. Ilyen határozatot kell tehát a háznak hozni, szükséges egyszersmind, hogy ennek alapján a’ nép­hez egy rövid, a’ dolgokat egybefoglaló felvilágosítás intéztessék; mert az iratokból már tisztán áll, hogy Jellachich vezérli a' serb rablásokat is s próbál egyesülni a' német austriai seregekkel. Ezen ember a camarilla eszköze, 's világos iratok vannak kezünk­ben arra nézve, hogy Jellachich által Bécsből igazgattatik Magyar­­országban minden pártütés rablás és árulás. A' népet tehát fel kell világosítani, 's én azt gondolom, a’ nép ismerni fogja kötelessé­gét azok ellen , kik ezután a’ pártütő és rabló csordák vezérének en­gedelmeskednének , ki itt hadi törvényeket akar gyakorolni, azon nemzet felett melly hosszas türelmében csak azon van, hogy magát vé­delmezze , hogy a’ fenálló állapotot tartsa fen, mellyre a’ király es­küdött. A' nép ismerni fogja kötelességét és alkalmasint többen is úgy fognak járni mint mír némellyek isteni és emberi igazság szerint jár­tak. Szükséges volna ennek következtében az ország dolgainak kor­mányzatáról is intézkedni Én azt gondolom , ha a­ ház illynemű ha­tározatot, meghozandónak találna , minthogy az indítványt én tettem, megpróbálom azt nyomban feltenni é s délután lehetne ülés, mellyben a ház azt helyben hagyhatná; az okleveleket is ki lehet addig nyo­matni , adalékul, a' m­­phez intézendő rövid felszólításhoz, és czélsze­­rű intézkedéseket tenni, hogy a lehető legnagyobb számban mindenütt terjedjen el, valamint egyebekre nézve is miknek történni kell. Szin­te délután intézkedhetik a ház, az ország dolgainak kormányzatáról is, a­ körülményekhez képest, mert azt mondom , hogy nem kell so­hasem kevesebbet tenni, mint a mennyi szükséges A' dolgok kifej­lődése annyira kedvező irányt vess Magyarországra nézve ’s ha valaha, most ten­yesedik az , miként annak, kit Isten el akar veszíteni eszét veszi el; mert ha volt valami, hogy a' birkatürelmű utolsó gyáva ma­gyart is felrázza, a *xiv mélyében megsértett becsület, emberiség, és nem tudom mi minden érzésnek legmagasabb fokára, csak illyen dokumentumokra volt szükség. A legközelebbi napokban fognak olly dolgok történni, és a­ hadseregben lesznek lépések , mellyek adhat­nak alapot a­ háznak úgy intézkedni, mint Magyarország szabadságá­nak biztosítására a körülmények szerint intézkedni kell. Intézkedé­seinkkel tehát nem kell tovább menni, mint a' mennyire szükséges; van a’ háznak honvédelmi bizottmánya , mellyet úgy kellene rendezni, hogy vigye a' dolgokat mig fejlődnek a’ körülmények pár nap alatt, de ne legyen eljárása hosszú, nehézkes formákhoz kötve, hanem hatás­köre terjesztessék Erre nézve majd szerencsés leszek előterjeszteni vélekedésemet. Most ezen dokurmentum felett általában nem jövök tűzbe, mert Magyarországnak szabadságát ollyan bizonyosnak hiszem, miként ha az nem bizonyos, hogy illyen lépések mellett a' maga ere­jére felébredt magyar nem engedi magát letiportatni, ha ez nem bi­zonyos , akkor a' legvakbuzgóbb vallásos embernek atheistává ke­l lennie, mert kétségbe kell esnie az iránt hogy isten van; ha illyen módon, mi a­ rablásnál is alábbvaló , a hosszú türelmében hű nemzet­nek szabadságát és nemzeti lételét eltörölni sikerülne. Én azt hiszem, hogy az igaz ügyben, az igaz isten velünk van, de csudákat velünk lesni nem fog , mert csudákat tenni nem szokása, hanem azt mondja, adtam 5 — 6 millió magyart, ebből keljen fel 5 — 6 száz ezer fe­küdjék le az árulókra, s úgy nyomja le őket mint a’ zsupszalmát, hogy pedig nem csak a’ ráfekvési s agyonnyomási hajlam, hanem ollyan hajlam van a' népben , hogy felemdi karját­­ esküszik a' min­denható istenre, hogy nem fogja magát engedni utolsó csep vérig, u­­tazásomból a’ legbiztosabb adatokkal szolgálhatok. Alig voltam 9 köz­­ségben , s 50 ezer ember áll készen s mennyiben e' pillanatban nem volt rájok szükség, otthon maradtak s egy szavára a' képviselőháznak talpon lesznek. A' szomszéd vidékek szinte nehezteltek miért nem szólítanak fel, hogy küldenének ők is vagy 50000 embert. Még Sze­gedről teszek említést. Valamint a­ főváros lelkesedése mellyet a' múlt napokban tanúsított ollyan érdem, mellyel Budapest városok la­kossága históriai nevet vívott ki magának Magyarország történetében, 's azt a nemzetnek a legnagyobb hálával kell méltányolni, úgy ha itt baj történnék is cselszövények következtében, ott Van még Szeged támaszpontul. Méltózt­ssanak elhinni, hogy nem termett annyi illys szerb vagy akit micsoda csoda fajbéli áruló a világon melly a'magyar nép összes lelkesedése által támogatott olly magyar várost mint Szeged megdöntené, hol Önkénytesen, felhívás nélkül, a’ nép esküdött, mi­­ként elmegy a harcb­a mind, s még a’ gyermek sem marad otthon. Addig tehát Magyarország elveszve nem lesz, és ha más nem, meg­tartja azon vidék melly a dunai lelkes lakosságnak az időben kimuta­tott közremunkálásnak is nem kis támasza volt. Tehát hideg vérrel tartom szükségesnek kimondani, hogy ezen iromány koholt, ha ha nem is volna az, a legocsmányabb árulás. Ez okoknál fogva illyen comce­­diára a­ ház eloszolni nem fog s a’ nemzetet nem hagyja el, hanem kötelességének ismeri kimondani, hogy a’ ki ezen iratnak legke­vésbé is engedelmeskedni mer, az hazaáruló, a azzal minden ember úgy bárjék, mint hazaárulóval bánni keli (Helyes!) Ha majd a' kormányzatra nézve méltóztatnak határozni, egyes individualitásokra is ki lehet terjeszkedni, mert ha valaki a’ világon, illyen Mayerhoffer és Jellachich féle ember bizonyosan Vogelfrei (úgy van!) Bácsés Adásinak perbefogatását szinte határoznék el. Én felteszem s előterjesztem a­ délutáni ülésre, a néphez intézendő felszólítást, ha annak innét kell történni, egyébiránt a­ ház azt is határozhatja, hogy ezt a’ honvédelmi bizottmány tegye. A‘ bizottmányok fognak működni, seregeink pedig mennek és verik azt, a­ ki megérdemli. A’ körülmé­nyek meglehet 24 óra alatt ismét hoznak illyeseket, mert ez már a­ második lépés, ha akkor majd a’ további lépésekre let­z 15. Most esak 610

Next