Közlöny, 1849. április (68-92. szám)
1849-04-24 / 87. szám
ra, hogy igenis, harczoltam és küzdöttem, de soha személyért nem, hanem ügyért vérzettem. (Zaj.) Kik ezt nem tudják, Magyarország politikai históriájában tudatlanságukat árulják el (Nevetés). Mióta szerencsém van az országgyűlés tagjának lenni, igyekeztem annak jelét adni, hogy igenis elveket, mellyek meggyőződésemmel párosultak pártolni kötelességemnek tartottam, de személyeket soha sem, ’s mihelyt az elvektől eltértek jelét adtam, hogy a’ legkitűnőbb férfiak ellen is felléptem, ’s most is a’ személyt elválasztom az ügytől, és azért nem osztozom Kazinczy Gábor előterjesztésében , nem osztozom pedig azért, mert igenis elismerem, hogy elveknél a’ körülmények parancsánál fogva a’ haza érdeke úgy hozván magával, sokszor köteles az ember legyőzni gondolko-zását és öszveforrni, de magános ügynél és annak kezelésénél hol a’ becsületesség szentsége forog fen,ebben nem értek egyet. Felszólalások és kijelentések történtek, mellyeket nem ignorálhatunk; nem kérdem azt, hogy helyesek-e vagy nem, mert bíró lenni nem akarok, nem is lehetek, ’s azt hiszem, a’ ház ebben egyetért velem, de a’ választmány is velem egyetért, mert semmi positivumot nem mond, ’s csak feltételezve gyanúsítva hozza ki azon combinatiót, hogy talán sikkasztások történtek, ’s már mintegy biróilag ki van mondva a’ sikkasztási eset is, holott az én véleményem szerint vizsgálatot kellett volna tenni pártatlant, valljon kik által történt a’ sikkasztás, de sokan ennek eredményét be sem várva Madarász Lászlónak hivatalátóli felfüggesztését hozzák szőnyegre. ’S én azt mondom, ha én lennék Madarász László, vagy az lettem volna, bár e’ tekintetben örülök, hogy nem annak neveznek (nevetés) megvallom, hogy ezen térre a’ vitatkozást, hivatalos állásomnál fogva jönni nem engedtem volna, mert a’ ki a’ maga állását érzi és felfogja, nem mindég a’bírói eljárás szigorúságától feltételezi tetteit, hanem van egy maga- isabb biró is t. i. a’ közvélemény. A’ mint tapasztaltam volna, I hogy hivataloskodásom ideje alatt a’ közvéleménnyel nem ta- l lálkozom, tovább nem folytattam volna hivatalomat, (helyes!) és I megmentettem volna a’ házat az illy kellemetlenségtől; mert I engedjen meg nekem Madarász László úr, én tovább viszem a’ dolgot, ’s nem osztozom azon uraknak kijelentésében, mert ők meggyőződésem szerint anticipálták a’ dolgot. De ha a’ tények állanak, ’s jogosítva van a’ ház arra, hogy az indítvány tárgyalás alá jöjjön t. i. hogy Madarász Lászlónak a’ rendőri hivataltóli elmozdítására lépés tétessék, akkor én mást indítványozok, és itt eltérek Kazinczy Gábortól, hogy t. i. akkor Madarász L. képviselőtársam se lehessen. Iványi Dániel: Úgy hiszem mikép az által hogy sem én sem más, ki ezen vélemény színezeten van ez ügyben fel nem szólaltunk eléggé bebizonyítottuk, hogy a’ fenforgó kérdést egyátalában nem pártkérdésnek tartjuk. Én szintúgy mint önök kívánom, hogy a’ kormány férfiaiban a’ tisztaság és hűség meglegyen; ’s ha visszaélés történt, arra nézve szigorú, de a pártatlan vizsgálat teljesítessék;’s azért igen csudálkozom, hogy I. barátom Kazinczy Gábor, a’ mi és ti eszméket jónak látta itt I felhozni, a’ minek itt helye épen nem volt. (Igaz!) Én azon vé- I leményt a’ mit eddig vallottam, valami fogom ezentúl is, és higgye I meg Kazinczy Gábor, hogy azon vélemény mellett a’ tiszta be- I csület és önzéstelen hazafiaság megállhat. Mi akkor is, ha a’ fen- I forgó esetre nézve az illető hibásnak, vagy épen bűnösnek fog- I na találtatni, a’ mi eddig még teljességgel nincs constatirozva, s továbbá is azon oltár előtt fogunk áldozni, melly előtt áldozánk s mostanig, mert az oltár azért szent marad, hogy egy tisztáza- Ilan áldozott előtte. (Tetszés.) Elnök: Nem lévén senki felírva, ha méltóztatnak helyesben hagyni kimondhatom végzésül, hogy a’ beadott hivatalos I jelentés következtében a’ hivatalos visszaélések iránti vizsgálat I és a’ leltári egybevetések folytán szükséges czélszerű eljárás I j megtételére a’ kormány megbizatik. Miután hónapra szózatolás I j van rendelve, kinyilatkoztatom, miszerint a’ szózatolás névsor I . szerint fó megtörténni, ’s a’ szerint fogják czéduláikat beadni ! ( Az ülés holnap 10 órakor. BELFÖLD. Izsák, april 16. Nem vétünk a’ szerénység ellen, ha a Szorongatott haza oltárára tett csekély, de hazafius szívből származott ajándékunkat magunk tudatjuk hírlap útján, midőn másokét a’ kormány egyik vagy másik hivatala mutatja be a’ hazának Mind a’ két hitfelekezetű egyházi szószékéből történt fölszólitás következtében összegyűlt 67 darab ing, 62 gatya, legnagyobb részben mind uj, 1 lepedő, 6 pólya és 2 csomó tépet, melly gyűjteményt a’ szegedi fiók ruha raktárba szállítottunk, hol azt átvette ’s nyugtatványozta Krassevics Sándor főhadnagy. Minthogy még hírlapok utján közölve nem volt, habár régibb is a’ dolog, de megemlítjük, hogy az imádott haza fölsegélésére, a’ világi javakkal ugyan nem igen bövölködő, de hazafius érzésekben gazdag izsáki nép 258 ft 34 krt, a’ reformált egyház a’ maga részéről 200 ftot pengő pénzben ajándékképen tettek a’ haza oltárára; és hogy a’ karácsony ünnepi ajándék vitelben se maradnánk el, mind a’ két hitfelekezetü egyház tornyaiból mintegy 8 mázsányi kisebb harangjainkat, hogy ezután ágyú képében szolgáljanak értünk ’s a’ hazáért Pestre föl akartuk vitetni, de midőn épen a’ leszedéssel foglalkoznánk az ellenség Pest alá ért, igy kéntelenítettünk jobb időkre várakozni. Osztrák hitvány zsoldos még nem fertöztette bé határunkat, még tiszta helyen lakunk. Ama hires neves Babarczi, váltig erőltetett bennünket a’ hódolatra, még mart. 30-kan is irt, egyenesen ’s kizárólag az izsáki magyarokhoz, mély fájdalmát jelentvén, hogy iiden már a’ solti járás magyar népe meghódolt (a’ hol t. i. a’ hódolati aláírást embertelen botozással kicsikarhatta) Izsák magyar népe még most sem siet arezra borulni a’ trón előtt; hogy még nem késő, még talán kikoldulhatjuk pártütő fejünkre a’ királyi kegyelmet; megköszöntük atyai tanácsát, de nem élünk vele, ’s nincs rá szükségünk. Helyzetünknél fogva olly szerentsések valánk, hogy a’ hazai kormánnyal egész télen át összeköttetésben voltunk, ’s körülbelől itt volt M.ország határa a’ közel I is távol vidékekre innen bocsáttatott útnak a’ hivatalos Közlöny lap; és midőn minden felöl ellenség övedzett, kormányunk által I kiküldött nem egy ’s két derék honfinak adtunk útilevelet ’s egyéb szükségeseket, kik ön nevök és rangjuk alatt, a’ haza I gyének veszélyeztetése nélkül, nem látták tanácsosnak útjokat tovább folytatni. Vidékünkön egy nem csak meghódolt, hanem abarczy fénykorában, a’ menekülő honfiak német kezébe adásá- ral, magának — a’ magyar kormány előtt el nem felejtendő ér- remeket szerzett szolgabiró, ki a’ szolnoki győzelmes csata után sogy a’ bűnt büntető magyarok kezébe ne kerüljön a’ testvéryilkos kainként bujdosóvá lön a’ pusztákon; most a’ magyar tibornál három kerületi várossal rendelkező élelmi biztos; bi- Izony bizony csak mégis jobban meg kellene az embereket válanii Tl, nem, tudjuk meef°ferni’ h°gy lehet olly hamar egymásután két urnák szolgálni. Egy dunaparti helységben petestben lélekben meghódolt megyei tisztviselőknek egyik fő fészke, egy gyönyörű főbírónak hasonló apja a’ husvét ünnepekben, az úri utszában egy aláírási ivet köröztetett,segélyt gyűjtendő Windischg. számára, a’ hol egyszersmind erőltették a’ községet, hogy a’ német által kivetett ujoncz illetőséget állítanák ki; de halljuk, hogy az efféle császár madarakat már fogdossák össze; ez lesz ám még egyszer a’szép állat gyűjtemény. Babarczi udvari bolondja Gál Eduárd, a’ solti járás dunai része ellen a Mészáros, most Schlick gőzösön legújabban egy kirándulást tön,’s tizennyolcz fontos golyókkal,’s röppentyűkkel ostromolta az ott állomásozó önkényteseket; de a’ mi tüzéreink sem voltak ám restek, a’ gőzösnek orrát ’s egyik kerekét eltörették. — Így Schlick már nem csak orratlan és vak, hanemt Santa is jobbnak látta hát Gál Eduárd minden legfrissebb eredmény nélkül Pest felé vissza kotródni, egyébiránt semmi bajunk, Pest felé mindnyájan feszült figyelemmel nézünk. Munkács, ápr. 15. A’ szorongatott haza, a’ veszély perczeiben különösen, fiainak segedelmezésére ’s áldozatára, jogosan számolhatván, kell hogy az eként megtett áldozat, a’ haza előtt felmutattassék, ’s általa méltányos köszönettel elismertessék, annálfogva Miután Beregmegye összes lakossága, a’haza oltárára segedelem kap többet, mint 5000 pftot, a’ 21-dik honvédzászlóalj számára pedig legalább 2500 pár fehér ruhát, ebből Munkács 'S II. Lucska városok egyenkint 150—150 párt — nagylelkűen elajánlott, — egyébként pedig mint határszéli megyébe az ország közös ellenségének betörhetése ellenére szükségkép rendelt katonaság fuvarozására, ingyen kiállított előfogatokkal készégesen járult. Ezen hazafi áldozata az érintett megyének, felnyott arra, hogy imént nyilvánitott áldozatkészségét, a’haza lőtt méltányos elismeréssel ’s hálás köszönettel ezennel felmuissam. Szintay János, kormánybiztos. Fel vagyunk szólítva következő czikk közlésére. ŐSZINTE NYILATKOZAT. Többektől hallottam átalános recriminatiókat az erdélyi románok ellen; a’ keserű kitörésekből azon tanúságot mentettem, hogy a’ román nemzet sorsát kevés ember ismeri, annál kevesbbé a’ közelebbi időben kitört lázadás történetét, okait; — nem leend azért felesleges e’ tárgyat kevéssé elemezni, ’s azt szenvedélytől menten a’ közvéleménynek, mint egyetlen igazságos bírónak átadni. A’ román nép századok óta osztja jó ’s rész sorsát a’ magyarral, századok óta elnyomva szellemi anyagi tekintetben a’ legborzasztóbb tudatlanság babonaság kelepczéibe szorítva a’ nélkül, hogy kárhozatos állásában is (kivévén egy két Horaféle kitöréseket, mire többnyire felsőbb hatalmak által zaklattatott föl) nyomói irányában hütelen lett volna; tűrt csendesen miként barom, ’s húzta a’ legterhesebb igát a’ szerint, a’ mint csattintott az erdélyi aristocratiának korbácsa háza mellett. 1847-dik évben összegyűltek az erdélyi országos urak Kolozsvárra urbért alkotandók, magam is mint követ jelen lévén, már az első napokban meggyőződtem arról, hogy néhány egyéneket kivéve, kik az elcsigázott, elnyomott nép sorsát, nem csak szájukon, hanem keblükön hordozák, a’ többség azért volt összetoborzva, hogy szennyes érdekektől ösztönözve föllépésök által Harczuk végkép lehulljon, ’s a’ galicziaiféle események Erdélyben is előidéztesztessenek; a’ nemesebb keblű fractiónak törekvése, a’ többség, tudatlanságán ’s malitiáján megtörött; ’t ilkotott a’ többség, vagyis összeférczelt egy értetlen, határozatlan urbáriumot, melly még századokig szégyenfoltként maratand fen az erdélyi aristocratia homlokán, — hasonló volt azon orzképhez, mellyet a’ művész midőn elkészített, megborzad éle; ’s mit tett azon urbáriummal, nem merte, vagyis jobban ki■ fejezve, nem tudta életbe léptetni, de a’ koczka már el volt I vetve, mert a’ szenvedő nép jobb jövendő reménye helyett, fál I csalatást aratván, boszús indulatot rejtegetett keblébe, ’s csak I alkalomra várt. 1848-dik évi martius hónapban megszületek az új charta I a’ pozsoni hongyűlésen, fölszabadulván a’ föld bilincseiből, ennek híre átvillanyozta Erdély bérczeit, rónáit; a’szenvedő sze- Igény román nép tombolt örömében, ’s istenítette Kossuthot s mint megváltóját; az aristocratia ellenben boszúsan ajkába ha- t rapott, mert zsarnok pálczája az osztó igazságon megtörött; a’ camarilla szorultságában hogy veszett fejszének nyelét, Erdély feletti hatalmát, bányáit megtarthassa, el kezdette keverni a’ kártyát, az aristocratiának azt hazudta, hogy ha hű lesz, ’s a’ néphatalom megtörésére kezet fog, biztosítja a’ robot föntartását, a' szásznak ígért monopóliumot, ’s hogy a’ román se maradjon ki a’ játékból, per excelsum gubernium összegyűjtötte Balázsfalvára, — ezen gyűlésen 3 párt keletkezett: az egyik, melly az unió mellett nyilatkozott azon egyszerű okból, hogy a’ nép, mellynek jólétéért az erdélyi aristocratia mit sem tett s az új charta malasztjait elveszthesse; a’ másik szobatudós professorokból állott, kiknek agyait a’ camarilla decoromania eszméjével tömte meg; a’ harmadik pénzen fogadott bérenczek pártja, mellyen a’ sárgafekete szag messziről érezhető volt. — Májusban kimondatik mindezek daczára az unió, a’ camarilla ekkor munkához látott, ’s hogy adott szavát, mindenik pártnál s beváltani látszassák, mit tett ? az aristocratiának permissive per I excelsum gubernium megengedi, hogy birtokaikban annyi curialis telkeket ’s per subsequens tovább is szolgáló zselléreket alkothasson, a’ mennyit tetszik; a’ szászokat biztatta, a’ dacoromán eszmével fanatizált professoroknak Erdélyt praefecturákasra osztatni, s egy két megyében kizárólag a’ román nyelv használatát megengedi, a’ pénzen fogadott proletariusokat pedig szétküldöze a nép közé, kik is legyeztetve az excelsum gubernium által, felbujtották a’ szegény román népet, a’ magyar kormány iránti tiszteletet megtörték, azt hazudván, hogy nem a’ magyarhoni gyűlés, hanem a’császár ezelőtti’s több évekkel szabadította föl a’ robot alól, de a’ magyar urak akadályoztatták, erősségül hivatkoztak az erdélyi aristocratia bűneire, az 1847-ki gyűlésre ’stb. ’s minthogy az ártatlan ’s tudatlan nép különböztetni nem tudott, nála a’ veszedelmes eszme sebesen megfogamzott, rokonszenvet érzett a császár iránt, utálatot ’s boszat az aristocratia, ’s lassanként az összes magyarság, mint szerintök elnyomói irányában; mindezeket Vay Miklós jól látta, nem csak hogy a’ roszat csirájában meg nem fojtotta, hanem a’ camarilla kezeire játszá Fehérvárt, Szebent’s Erdélynek minden fegyveres készletét, kincsét mellyeknek vissza foglalása későbben ezerek életébe került. Pesten én s elvbarátaim figyelmeztettük a’ministeriumot, hogy a dolgok Erdélybe komolyabb szint öltöttek, ’s nincs egyéb hátra mint Vay Miklós elmozdításával a’ leghatályosabb módokig ?? "Jm!"1.’ ?! ^art' 15~kiratba egy érdekes czikk közöltetik erdély állásáról, de buzgó törekvéseinket fájdalom, siker nem koszoruzta, s mi volt az oka? Vay Miklósnak hitele lévén levelezéseiben folytonosan áltatta, az erdélyi aristocratia pedig megzsibbasztotta a’ kormány tevékenységét. — Így folyt ez October holnapig, a’ nélkül, hogy a’ kormány csak legkevesebbet is tett volna az Erdélyben mutatkozó mozgalmak lecsillapítására s a román nép praeocupálására — oh pedig de könnyen lehetett volna ezt megtenni, octoberben kiüt a’ polgárháború, — a’ nép mai napig is fanatizálva, még ott is, hol fegyverek között van, mert nincs más hite ’s meggyőződése mint az, mit a’ rosz akaratú bujtogatók lelkibe csepegtettek, ne csodálkozzatok azon ha egy el hagyatott népet, miilyen vala a’ román, a’ gaz camarilla több felülről támogatott iszonyokra is feltudott használni. Szenvedélyesen menteni nem czélom a’ román nemzetet, de boszús ’s epés indulat helyett szánalmat, ’s kibékítő érzetet minden hazafitól igényiek, kárhoztassuk annyiban, mennyiben hibás — de az erdélyi aristocratia bűneit, Vay Miklóst, a’ szászokat, könnyen hivüségünket, ha igazságosak akarunk lenni, soha a számításból ki ne felejtsük, — közelebbről egy röpiratban nézeteimet szélesebben kifejtendem. Buda Sándor, képviselő, 311a 6,972 fr, 33 kr. Befolyt eddig a’ pénztárba öszvesen: p.p. 2 arany. Debreczen april 22. 1849. Kendelényi Károly, az egyesület titoknoka és pénztárnoka. Kimutatás. A’ sebesült és beteg vitézek ápolására öszveállott női egyesület pénztárába folytatólag beadtak Csóka Sámuelné és Pethsó Éva- Ugyanazok ujjalag - - -Detrich Kazinczy Gábor úr által, néhai Kemény Dénes felett tartott gyászbeszéd eladott példányai árából bejött -Meszlényi ’Susanna ujjabbi gyűjtése Nagy Petronella - „ „ - -Papszász Klára „ „ -Poroszlay Klára „ „ Schódel Rozália ivén Serlegi Teréz » „ „ Groisz Gusztávné » „ ujjabbi gyűjtése Schwarzné „ „ A’ Pesti nemzeti Színház itt lévő tagjai, az általok adott előadásokból bejött öszveget az elnökség kezeibe letettek - 722 Szepesy Johanna ujjabb gyűjtése - - 18 Ehhez adva a’ 1. évi Közlöny 74-ik számában már közhírré tett bevitelt 5107 fr. 83 82 42 119 265 66 32 119 90 128 52 41 kr. 58 30 20 15 211 38 56 10 40 58 16 Nyomatik az álladalmi nyomdában. GYÁSZJELENTÉS. Miskolczy Sándor. Biharmegyéböl m. Telegdről’ki a’ magyar királyi testőrseregböl, hazája iránti szeretetétől lelkesitetve múlt évi September havában kilépvén, a’ 20. sz. honvéd zaljhoz mint főhadnagy Kassára küldetett, hol későbben Schlick fogságába esett ugyan, de midőn győzelmes seregünk onnan az ellent kinyomta, a’ 9-ik sz. huszár ezred akkori ezredese Gáspár urnál magát jelentvén, ezen derék férfiú közbenjárására ki nékie az ezen ezredben kezdett katonai pályája első három évében mentora, második attyja vala, ’s kihez ő is fiúi bizalommal ’s hűséggel ragaszkoda, ezen ezredben másod kapitányságra emeltetett; — a’ Hatvannál történt csatában nyolca sebektől terhelve, vitéz, szépreményü ’s példás fedhetlenségü 23 éves életét bevégezte, ’s kedves hona iránti hűségét vérével pecsétlé meg. Eltemetetett Aszódon f. hó 15-én. Nyugodjanak porai békével!! — Felelős szerkesztő: Gyurmán Adolf. HIRDETÉSEK, NÉVVÁLTOZTATÁSOK. B.. 213.214. 215.216. 217.218. Batizovszki Soma vezetéknevének Batizfalvi-ra, — Puxbaum Mihályénak Zöldi-re — Nuszbek Ferencz és Józsefének Diósi-ra, — Eizelt Józsefének Jeges-re, — Löderer Lajosénak Bodrogközi-re kért átváltoztatása megengedtetik. Debreczen april 21. 1849. B. 206. 209. Thanhoffer Pál vezetéknevének Honvári-ra, — Vélsz János 51. zászlóalji őrnagy’s gyermekeiének Sziklai-ra kért átváltoztatása megengedtetik. Debreczen april 20. 1849. Csőd tanítói állomásra. (1-3) A’ kunhegyesi ref. egyházban megürült iskola rektori hivatal csődutján töltetik be i. é. május 1-je napján. Meghivatnak hát mindazon érdemes ifjak, kik ezen hivatal betöltésére képességet éreznek magukba a’ kitűzött nap délelőtti óráira a’ Kunhegyesi városházi irodába bizonyítványaikkal ellátva, hol a’ tanítói fizetés pontjai is megtudhatók leendőnek. Árverési hirdetés: 193. F. e. május 2-án délelőtti 10 órakor T. Füreden a’ Józsa felé háznál mintegy 150 akó részint vörös, részint fehér jóminőségű álladalmi ó egri borok fognak készpénzben fizetés mellett elárvereztetni. Kelt, Nánán april 19. 1849. Eladóborok. A’ nagy-kágyai szőllőben jó nemű asztali ás bakator borok kisebb és nagyobb mennyiségben jutányos áron eladók. A’ venni szándékozók bővebb tudósítást vehetnek Miklós utczai 1910. sz. alatti házban.