Köznevelés, 1946 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1946-04-15 / 8. szám
12 Eddig a tanulók egymás feljelentésével próbáltak érdemeket szerezni. Vajda megszünteti a kémkedést, a feljelentést. Eddig sem a tanulók, sem a közönség nem jutottak irodalmi művekhez. Vajda saját könyveinek odaadásával alapítja meg a szarvasi gimnázium ma már , egyik leggazdagabbkönyvtárát. Eddig sok baja volt az iskolának a rátermett tanárok hiánya miatt. Vajda Péter működéséből megtanulhatta a közönség, hogy a pedagógus magánélete a legjobb nevelői mértek. Vajda nevelői és igazgatói működésének legértékesebb dokumentumai az Erkölcsi Beszédek. Előbb az iskolában, majd (amikor az iskola nagyterme szűknek bizonyul) a templom szószékéről mondta el vasárnaponként a beszédeket a tanulóknak, szülőknek, faji és felekezeti különbség nélkül. Ezekben mutatta meg, hogy neki nem robot a tanítás és nevelés munkája, hanem élethivatás. A tanítók és tanítványok közti viszonyról, a nemzeti egységről, a szabadságról, a szépművészetekről, a műveltség hasznáról stb. korszerű kérdésekről elhangzott fejtegetései maradéktalanul tükrözik a reformkor lelkű idét. Szarvas népének lelkű idébe örökké bevésődött ezeknek a vasárnapi beszédeknek emléke. 1844 tavaszán nyomtatásban is szeretné kiadni. A pesti cenzor megriad a vidéki költő-professzor reformeszméitől és felterjeszti a kéziratot a cenzorok központi testületéhez. Innen a helytartótanácshoz, majd a kancelláriához kerül az ügy. Fegyelmi vizsgálatot rendelnek el Vajda Péter ellen, sőt a királyi leirat magát az egyházi vezetőséget is szeretné megrendszabályozni, amiért Vajda beszédeit nem akadályozta meg Az egyház felügyelősége Vajdát mentő mesterkedéssel halogatja a vizsgálatot két éven át. Ekkor (1846 februárjában) a költő-professzor váratlan halála vetett véget a felülről hiába sürgetett vizsgálati ügynek. A 38 éves Vajda halála Szarvason is, az egész országban is mély részvétet keltett. Tanítványai fogadalmat tettek, hogy egy évig gyászolják tanárukat s ez idő alatt soha mulatságba nem mennek. Petőfi egyik legszebb költeményében siratja el Vajdát, mint a természet leghívebb fiát, aki „inkább hajta le fejét a szabad szegénység kőszikláira, semmint a függés bársony pamlagára“. A történeti fejlődés tragikusan lassú menetének lehet betudni, hogy az új, szabad, népi Magyarország, melyért a reformkorszak nagyjai olyan szent áhítattal küzdöttek, csak most van a megszületés stádiumában. Vajda Péter derekasan kivette részét az újjáteremtés nagy munkájából s megérdemli, hogy felidézzük nemes alakját. Kemény Gábor: B I R EK ELŐFIZETŐINK, HIRDETŐINK SZÍVES FIGYELMÉBE! A munkabérek és a papírárak rohamos, rövid időközökben megismétlődő drágulása folytán lapunk előállítási költségei is emelkednek. Kénytelenek vagyunk ezt előfizetőinkre áthárítani. A lap postai kézbesítése a szállítási nehézségek miatt késedelmes. A hozzánk beérkezett panaszokból értesültünk, hogy a „KÖZNEVELÉS“-t megjelenése után sokszor 2—3 hetes késedelemmel kapják meg, így mindig elkésve értesülhettek a megváltozott díjakról is. Ez nekünk tetemes veszteséget okozott. Hogy csökkentsük , hogy előfizetőink, hirdetőink, az iskolák igazgatói a díjakról mindig tájékozódva legyenek, közöljük az alábbiakat: Lupunk ára nevelők részére mindenkor a budapesti napilapok ára. Ez szolgál rlapul. Névreszóló küldésnél, példányszámonként vásárlók részére a lap ára a budapesti napilapok mindenkori árának két és félszerese. Pályázati hirdetések díja szavanként egy és félszerese, míg a bizonyítványmásodlatok és egyéb magánhirdetések közlési díja szavanként a budapesti napilapok mindenkori árának kétszerese. Szolgáljanak például a április 15-i alábbi árak: nevelők — az iskola után eszközölt előfizetés esetén — példányonként 100.000 P-t fizetnek; névre* szóló küldésnél, példányszámonként vásárlóknál az előfizetési díjszámonként 250.000 P. Hirdetések: hivatalos pályázat szavanként 150.000 P, magánhirdetés szavanként 200.000 P. Csekkszámlánk: 161.720. szám. „VK. M“: KÖZNEVELÉS, letéti számla, Budapest. Ismételten kérjük, hogy a fenti számlára befizetett összeg rendeltetését mindenkor jelezni szíveskedjék. KIADÓHIVATAL. Megjelent az Országos Néptanulmányi Egyesület hivatalos lapjának, a Magyar Nyelvőrnek a felszabadulás utáni első száma. A hétévtizedes tudományos folyóiratot Beke Ödön, Fokos Dávid, Gombos László és Rubinyi Mózes szerkesztik. Megjelenik az 1946. évben négyszer, öszszesen 10 ív terjedelemben. Egyes szám alapára 2. Kedvezményes egyéves előfizetés, ha a megrendelő az előfizetési díjat 1946. április 25-ig befizeti: 4.000.000 pengő (postacsekkszámla: 16.984). Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Rózsa Ferenc u. 111. szám. Szikra kiadás. Az április 4-i országos ünnepségek keretében a főváros polgármestere művészi kivitelű, pergamenre írott és rajzolt, kódex-stílusú okleveleket nyújtott át az ellenőrző bizottság tagjainak. Az oklevél ezüst- és vasveretekkel díszített diófaszekrénykében van elhelyezve. Az ajándéktárgyakat az Iparrajziskola tanárai tervezték. Budapesten is színrekerül a farádi népi passió. A sopronmegyei Farádon 1913- ban 55 földmíves a helybeli plébános vezetésével életrehívta az igazi népi magyar passió-játékot. Ennek a magyar paraszti együttesnek az az érdekessége, hogy nem másol külföldi példákat. Krisztus kínszenvedésének történetét ősrégi magyar passiójátékok töredékeiből állították össze. Furádon négy hétig játszották egyfolytában, majd Sopronban, Győrött, Szombathelyen került színpadra a népi bemutató, hogy most végül a főváros közönségét gyönyörködtesse. „MISZBE.“ A súlyos helyzetben levő magyar írók megsegítésének és a könyvkiadás válságának megszüntetése érdekében megalakult a Magyar Írók Szövetsége Barátainak Egyesülete. Elnökké Ries István igazságügyminisztert választották. Társelnök: Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter. Magyarország is részt vesz a párizsi újjáépítési kiállításon. Fischer József, a Közmunkatanács elnökének irányításával válogatják össze az anyagot, mellyel hazánk képviselteti magát a Párizsban megnyíló májusi nemzetközi újjáépítési kiállításon. „Mentsd meg a gyermeket! Mentsd meg a jövőt!“ — a jelszava a Nemzetközi Gyermekmentő Szövetségnek. Ebbe a mozgalomba az egész művelt világ belekapcsolódott. Magyarország, de főleg a főváros nélkülöző gyermekei számára eddig a svédek, svájciak, írek, a délafrikai Vöröskereszt küldtek hathatós segítséget. A dánok öt konyhát állítottak fel Budapesten, ahol 3000 gyermek részesül naponta kétszer békebeli étkeztetésben. A franciaországi magyarok is kiveszik részüket a karitatív munkából. A Nyugateurópai Magyar Függetlenségi Front nagyszabású gyűjtőakciójának eredményeképen 16 millió francia frankot utaltak át arra a célra, hogy Budapesten, Újpesten, Pestszenterzsébeten, Csepelen, Kispesten gyermekotthonokat és ingyenes nyilvános orvosi rendelőket állítsanak fel. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség titkársága táviratot intézett a MADISZ- hoz a Világifjúsági hét alkalmából. Hangsúlyozta, hogy az egész világ demokratikus ifjúsága küzd a szilárd és tartós békéért, harcol az elpusztult országok felépítéséért és megsegítéséért, tekintet nélkül fajra, színre és származásra. Zilahy Lajost meghívta a Columbiaegyetem, hogy tartson előadást Magyarországról az amerikai hallgatók előtt. A kiváló író, akinek könyvei és drámái igen népszerűek az Egyesült Államokban, a nyár elején utazik el New Yorkba. A Fészek Művészek Klubja, amelynek második emeletét az ostrom úgyszólván teljesen elpusztította, újjáépítve, újból berendezve ünnepélyes keretek között nyílt meg e hó 6-án. Kővágó József polgármestert meghívták Londonba. Budapest polgármesterének nevét nemcsak az éhség elleni hadjárat megszervezése tette ismertté külföldön, hanem tudják róla Angliában, hogy Budapest újjáépítésének irányítója is. Tehát meghívták, hogy megismertessék vele az angol főváros újjáépítési munkálatait és terveit. Először fordult elő a főváros életében, hogy polgármesterét a brit külügyminisztérium Londonba hívta. Ezt a baráti gesztust a főváros közönsége érthető örömmel fogadta. Az öt nagyhatalom külügyminiszterhelyetteseinek értekezletén Guszev londoni szovjet nagykövet előterjesztette a magyar és bolgár békefeltételek tervezetét. A tervezet nem tér ki gazdasági és pénzügyi kérdésekre. A svéd-magyar kulturális kapcsolatok kimélyítését szolgálta a magyar rádió „Svéd dal, svéd zene“ című újabb kulturális estje. Ennek műsorát, dr. Kreutzer Sándor műegyetemi svéd lektor állította össze. A stockholmi rádió kérésére dr. KÖZNEVELÉS 8. SZÁM