Köznevelés - Minisztériumi rendeletek, közlemények, 1950 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1950-09-01 / 17. szám - 1223–48–1/1950. V. K. M.
Egészségtan: VIII. osztály (heti 3 óra) Közegészségtan—közegészségügy. Kapitalizmus és a népi demokráciák közegészségügye. Járványtan (Pasteur, Koch): A mikrobák az élet szolgálatában. Egy prüsszentés következményei. Heveny, idült. A fertőzés útja. A kórokozók elpusztítása. Semmelweiss I., az anyák megmentője. A fertőző betegek bejelentése és elkülönítése, miért kell elkülöníteni. A fertőtlenítés. Az oltás közérdek. Miért védőoltás? A fertőző betegségek jövője. A fertőző betegségek gyakori általános tünetei. A szervezet hőtermelése. A láz, a hasznos láz. A gyulladás. A szervezet védekezése. A vérmérgezés. A borogatás. Miért köhögünk. Egy költséges baj. Edzés. Tüdőgyulladás. Gyermekbetegségek: diftéria, szamárköhögés, fültőmirigy gyűlt. Vörös cédula. Miért zárják be az iskolákat. Védőoltás, hastífusz, vérhas. A légy mint betegségterjesztő. Tisztaság, jó árnyékszék. A nyomor kedvez a kórokozóknak. A közös gazdálkodásból eredő életszínvonalemelkedés egészségügyi téren is javulást fog hozni. Lépfene, veszettség, tetanusz. Bélférgek, galandféreg és fejlődése, trichina. Büh, a nyomor élősdije, kiütéses tífusz. Szúnyogok által terjesztett betegség (malária). Védekezés a rovarélősdiek ellen. A nemi betegségek. Szűrővizsgálat. Gümőkór. Megelőzése, gyógyítása. Rossz fog, fogápolás. Gyomorsüllyedés. Idegrendszer és gyomorműködés. Hiánybetegségek. Golyva. Jódozott konyhasó. Insulin. Jó- és rosszindulatú daganatok. A szervezet alkalmazkodása a környezethez. Rosszullét magasban és zsúfolt teremben. Por és korom. Fagyhalál, hőguta. Napsugár, láthatatlan sugár. Tiszta levegő, — több napsugár. Ahol a legtöbbet tartózkodunk, szellőztetés, a zsúfoltság. A nedves lakás. A fűtés, a kályha. Központi fűtés. Természetes és mesterséges világítás. A ház falai, padlója, tető. Az alvás és kellékei. A szemét, szeméthegyek. Mi történik a szennyvízzel. A falusi árnyékszék. (Légy, hastífusz, csecsemőhalandóság.) Egészségügyi védőnő, állati ürülék elhelyezése. Egészségtelen település, a jövő városa. A falu fekvése. Közművek a falun. A ruházat. A helyes táplálkozás. Az alkohol rabjai. A jó ivóvíz. A tisztálkodás. . Munka, snorf, pihenés. Első segélynyújtás. Számtan: VII. osztály (heti 3 óra) Lásd a VI—VII. tanévpótló osztály VII. osztályos anyagát. Kémia: vm. osztály . (heti 3 óra) Algebra jelölési média: betűk és zárójelek használata. Algebrai kifejezések számélékének meghatározása. Egyszerű feladatok felírása egyenlet alakjában. Elsőfokú egyenletek megoldása lebontással. Mérlegelv alkalmazása egyenletek megoldásában. Az elsőfokú egyenletek megoldásához szükséges azonosságok. Az összeadás és kivonás azonosságai. A szorzás azonosságai. A hatvány jelölésmódja. Az osztás azonosságai. A negatív szám fogalma. Műveletek előjeles számokkal. A zárójel felbontása. Algebrai összegek szorzása. Algebrai összegek osztása egy taggal. Azonosságok alkalmazása az egyenletek megoldásában. Az egyenletek megoldásának rendszeres összefoglalása. Számtani feladatok a gyakorlati élet köréből. Az előző osztályok számtani anyagának áttekintése. 3 iskolai dolgozat. , Mértan: VII. osztály (heti 3 óra) Ha a VII. osztály az első félévben kerül sorra, akkor is nagyjában azok a rövidítési elvek maradnak érvényben, amelyek előbb nyertek kifejtést. Az eltérés a következő: Mivel az osztály az V. és VI-os tanulmányokat még a régi tanterv mellett végezte, olyan előismeretekkel rendelkezik, amelyek az előbb jelzetteknél továbbmenő egyszerűsítéseket tesznek lehetővé. Éspedig elhagyható a korszámítás (37), űr- és súlyszámítás (39—40), hasábok és gúlák térfogata (42—45). Azonban (az ismeretek ébrentartása végett) kívánatos a felsorolt idomra és testekre egy-egy példát megoldani. Az így előálló időelőny arra fordítandó, hogy az újfajta VI-os könyv átugrása miatt keletkező zökkenőt enyhítsük. Ezért (a lényegre szorítkozó rövidséggel) a következő elemeket kell a VII-es anyagba illesztenünk: A VII-es könyv 1. fejezetének tárgyalásakor az egyenes szakasz elnevezése. (L, VI-os könyv, 8. fejezet.) A VII/3 tárgyalásakor a két ceruza használata (VI/19). A VII12 előtt a mellékszögek és csúcsszögek fogalma (VI/26—27). A VII/18 előtt a négyzetrács használata (VI/16). A VII/19 előtt a tükrös idomok (VI32) és a fedőhajtás (VI/5) fogalma. ____ A VII/23 előtt az átdarabolás fogalma (VI/36). (A VII/23 első apróbetűs bekezdése hangsúlyosabban tárgyalandó.) A VII25 előtt parallelogrammák középvonalának fogalma (VI5 és VI/11). A VII/33 előtt a szabályos ötszög (VI/51—52). A VII/38 előtt négyzetes réteg és oszlop szemléltetése (VI59). A VII/41 előtt a kocka felezésének szemléltetése (VI/58). A VII. osztály modellező munkálatai általában a minimumra szoríthatók, annál inkább meg kell őriznünk a munkák rajzos jellegét. Vili. osztály (heti 3 óra) Mivel a VII. osztály anyaga még a tanulók viszonylag friss emlékezetében van, az 1. fejezet (másolások áttekintése) futólag tárgyalható. A 2. és 3. fejezet (elforgatás) nem rövidíthető, a 4. és 5-en ismét csak puszta szemléltetéssel haladunk át (szögpárok). A hasonlóságot bevezető részletes rácsmunkák (12.) elhagyhatók, de a hasonlósági szerkesztést legalább egy példán rácsban (13.) és legalább egy példánl tiszta lapon (14.) el kell végeztetni. A 15. fejezetet (fordított állású idomok) elegendő egy példán is bemutatni (vagy rácson, vagy tiszta papíron). A 16. fejezet gyakorlati munkái kimaradhatnak, annál fontosabb a 17—18. rendes feldolgozása (kicsinyítés—nagyítás). Pythagoras tételének tárgyalása tetemesen megrövidíthető, éspedig úgy, hogy a 20. fejezetet egészen kihagyjuk, a 21. fejezetnek pedig csak a rácsmunkáját végeztetjük el. A 24. fejezetből (érintők szerkesztése) csak az 57. és 58. lapon levő munkát végezzük el. A szabályos sokszögekről szóló 25. fejezet kimaradhat. Az ezután következő testmértani rész tanításában mindenütt elhagyjuk a modellezést, kivéve a 26. fejezetben leírt képsíkmodellkészítést, amelynek fontossága (élményjellegéből folyólag) igen nagy. Ugyancsak teljes részletességgel és alapossággal kell elvégezni a 27. fejezetet (tégla képei). A ferdenézetű (axometrikus) képek szerkesztését nem szükséges elvégeztetnünk, ennek megfelelőleg a 28., 29. és 30. fejezet errevonatkozó munkálatait nem végeztetjük el, e helyett csak egy-két szabadkézi vázlatot gyakoroltatunk és a ferdítés-rövidítés módjai közül csak egyet (lehetőleg a 30°, 1 : 2-őt) alkalmazzunk. Ha pedig címre látjuk, hogy a távlati ábrázolás tárgyalására (36—37.) nem jut idő, akkor a párhuzamos élek látszólagos összefutását már ekkor szemléltetjük és gyakoroltattuk. A kocka test átlójára vonatkozó 31. fejezet teljesen elmarad. A 32—33. fejezet (hasáb és gúla) mindenképpen szükséges. Az ipari test-ábrázolások közül (34.) elegendő egy példa, amelyet esetleg nem is a könyvből veszünk, hanem a tanterem vagy a szertár valamely tárgyáról. A távlati testábrázolásból csak egy példát veszünk (179. ábra). A 37. fejezet kihagyható. A hátralevő idő tanulmányainak tárgyai olyan testek, amilyenekkel a tanuló (a régi tanterv szerinti VI. osztályban) már megismerkedtek (csonka gúla, henger, kúp, csonka kúp, gömb). Tehát ez a hátralevő rész a legnagyobb mértékű rövidítést is megbízja. vigyáznunk kell a rövidítés viszonylag arányos voltára,^TML„'HindeA e,8 forduló test legalább egy számítási feladatban 1«. Al7® ? ,elyen gondunk, hogy az. osztály erre vonatkozó előismereteinek mértékét kinuhatoljuk és esetleg ennek megvessünk bizonyos testek tárgyalására kevesebb, másokéra több súlyt Kémia: VIII. osztály (heti 3 óra) Levegő. Oxigén, égés. Víz. Hidrogén. Egyszerű és összetett testek. Atom, molekula. Vegyérték. Kémiai képlet, kémiai egyenlet. Vas. Acél. Réz. Cink, öröm. Nemesfémek. Ásványi szenek. Széndioxid. Szénmeccyid. Kén, kéndioxid kénsav. Ammónia, salétromsav. Foskor. R-,aldidim. Klór, jód . Nátrium, nátriumhidroxid, nátrium’m.m ’j,jg 'sz ,gzóda hamuzsír Mészkő, égetett mész, mészoltás. Alumínium! Üveg! Agyagáruk. ^criodu^os r^uö^zr,r. Metán. Ásványolaj. Acetilén. Kő*’Aud'sz‘al«láb!. Szenes erjedés. Cukor. Keményt*«. Cellulóz. Papírgyértáé Ec*tsav. Zsírok, olajok. Szappan. Kaucsuk, gumi. Fehérjék. Táplálkozás. Rajz, ének és testnevelés: az általános iskolai tanterv szerint a rendelkezésre álló idő figyelembevételével. UTASÍTÁSOK ÉS KÖZLEMÉNYEK Az 1959/51. évi átmeneti tantervnek a végleges tantervtől eltérő anyaga az általános iskolában és az általános gimnáziumban A vallás- és közoktatásügyi minisztérium közli, hogy az 1950/51. tanévben az általános iskolában és az általános gimnáziumban átmeneti óraterv és tanterv alapján kell tanítani. Az átmeneti óratervet és egyes tantárgyak átmeneti tananyagát a Köznevelés augusztus 1-i számában közöltük. Az alábbiakban külön összefoglaljuk a végleges tantervtől eltérő anyagot, tantárgyanként és osztályonként. ÁLTALÁNOS ISKOLA Magyar nyelv és Irodalom: Irodalom: a VII. osztályban a Toldit is olvastatjuk a végleges tantervi anyag mellett. ■ Nyelvtan: a VI. osztályban a mondattan alapos átismétlése után az alaktan, a főnév fejezetig. 93 KÖZNEVELÉS *