Köznevelés, 1953 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1953-04-01 / 7. szám
174 KÖZNEVELÉS A TOV/WB KÉPZÉS KÉRDÉSEI KANIZSAI NAQY ANTAL: MIKSZÁTH KÁLMÁN : AZ A FEKETE FOLT (Az elemzés első részét március 16-i számunkban közöltük.) SZERKEZET A cselekmény nem áradhat korláttalanul, kezdetének, végének, határozott folyamatának kell lennie. A cselekmény megformálásának eszköze a szerkezet. A cselekmény folyamat, a szerkezet arány, viszony a mű egyes részei és egésze között. Ez azt jelenti, hogy a szerkezet a cselekménynél tágabb fogalom. A szerkezetbe a művészi ábrázolás minden részlete beletartozik, többek között a cselekmény is. Természetesen az úgynevezett ,,cselekményen kívüli elemek”, mint például a szereplők külső és belső leírása, a tárgyak és természet ábrázolása nem felesleges és henye betoldás. Ezek az elemek arra szolgálnak, hogy a jellemek rajzát elmélyítsék, sokoldalúbbá tegyék s ezzel az eszmei mondanivaló művészi kifejezését szolgálják. A drámai és epikai művek legáltalánosabb szerkesztési formulája: expozíció, bonyodalom, a bonyodalom kifejlődése, tetőpont és megoldás. Mikszáth novellája szemléletes példája e szerkesztési módnak. Az expozíció a bacsa életének, környezetének, gondolatainak leírása. A bonyodalom Taláry megjelenésével kezdődik, következetes udvarlásával és Olej emiatt érzett egyre erősebb ellenszenvével bontakozik ki. A tetőpont Olej és Taláry vitája. A megoldás: Anika szökése és Olej anarchikus lázadása. A szerkezeti elemek elosztása csodálatosan művészi, ami ebben a vonatkozásban (szerkezet!) azt jelenti, hogy arányos. Az expozíció a novella egészének pontosan egyharmadát teszi, ugyanennyi a bonyodalom és a bonyodalom kifejlődése, ugyanennyi a tetőpont és megoldás együttesen. (V3—V3— Va arány.) A novella szerkezeti felépítését általános vonásaiban a következőképen lehet szemléltetni: Expozíció eletnek és környezetének leírása. Bonyodalom Taláry megjelenése. Bonyodalom kifejlődése Taláry további udvarlása. Tetőpont Olej és Taláry vitája. Megoldás Anikó szökése, Olej felgyújtja az aktot. Az egyes szerkezeti részeken belül is érdekes különbségeket figyelhetünk meg a belső tagolás szempontjából. Az expozíció részletes, epikus leírásai azt a célt szolgálják, hogy minél sokoldalúbban mutassák be Olej alakját, lakóhelyét, nyáját, a nyájhoz való viszonyát, Anika iránt érzett szeretetét, urait, gondolatait, külsejét. A jellemzésnek ezt a gazdag változatosságát rövid, alig mozduló epikai keret fogja össze: Olej egy hétköznapjának leírása. Az expozíció szerkezeti vázlatát a következőképen lehet ábrázolni: 1. Expozíció (Olej bemutatása): 1. Olej lakóhelye. 2. Reggel kihajtja nyáját. 1 Viszonya (Az epikai keret közmunkáihoz. dete.) ) 3. Olej urai. . Helyzete a 4. Olej viszonya Anikához. 1 társadalom 5. Olej és a falusiak. I ban. 6. Feleségének emléke. 7. Gondolatainak bizony-] talansága. / Olej külső 8. Gracza és Zimony eml és belső léke. I jellemzése. 9. Hazatér a nyájjal. (Az epikai keret lezárása.) Expozíció Bonyodalom Csak leíró részek, Párbeszéd és leírás három sor párbe- aránya kb. 2/3—1 /3. szed. Miféle tanulságokat vonhatunk le a novella szerkezetének elemzéséből? 1. A szerkezet minden ízében az eszmei mondanivaló minél tökéletesebb kifejezését szolgálja. 2. Kiválóan alkalmas a tanulók analizáló képességének és szerkesztőkészségének fejlesztésére. 3. A szerkezeti elemzés is elválaszthatatlan a nyelvi elemzéstől. (Leírások és párbeszédek aránya.) NYELV Eddigi elemzésünk megmutatta, hogy a nyelvi elemzés nem történhetik önmagában, nem válhat külön a jellemek, cselekmény és szerkezet elemzésétől. Az eszmei mondanivaló a jellemek, cselekmény és szerkezet segítségével kap művészi formát, de mindhárom formai elem egyedül a nyelv segítségével valósulhat meg, ölthet testet. Az elszigetelt nyelvi elemzés a formalizmus. Ez a megállapítás nem jelenti azt, hogy előző fejtegetéseink során a nyelvi kifejezés minden eszközét sorra vettük a jellemek és szerkezet elemzésekor. Ez az elemzést indokolatlanul megnyitotta volna. Inkább csak alkaloidA bonyodalom még ugyanaznap estéjén, Olej hazatérése után kezdődik. Az epikus jellegű leírások aránya eltolódik a párbeszédes részek javára, a hangulati drámaivá kezd válni. Erre a szerkezeti szakaszra esik Taláry, Anikó és Matyi jellemzése. A bonyodalom kifejlődését drámai rövidséggel mintegy 25—30 sorban sűríti Mikszáth. A harmadik napon érünk a tetőponthoz: Olej és Taláry összecsapásához. Ebben a részben uralkodóvá válik a párbeszédek alkalmazása: a drámaiság fokozódik. A megoldás ismét változatosan vegyíti az elbeszélő és párbeszédes elemeket: az események menete lelassudik, így kívánja a mű kicsengése. A szerkezet elemzése megmutatja,hogy a novella felépítésének minden íze, minden részlete az eszmei mondanivaló minél tökéletesebb, minél művészibb kifejezését szolgálja.. Az egész szerkezeti felépítés kulcsa a tetőpont, mert azábrázolja közvetlenül a két szembenálló osztály tipikus képviselőinek drámai összeütközését. Minden megelőző részlet a tetőpont kellő megértését szolgálja. Epikai lassúsággal indul a novella s fokozatosan megy át drámaipárbeszédes formába s előkészíti a jóformán kizárólag párbeszédes tetőpontot. A tetőpontot követő részek ismét fokozatosan mennek át drámai-párbeszédes formából epikaiba. A párbeszédes és leíró részek váltakozása és aránya pontosan követi a szerkezeti felépítés vonalát. Tetőpont Megoldás jóformán kizárólag Párbeszéd és leírás párbeszéd, aránya kb. 1/3 2/3. Az utolsó egy és fél lap csak leírásszerűen, egy-egy tipikus esetben utaltunk a nyelvi kifejezésre. Érdekes feladat volna annak megvilágítása, hogyan keveredik a novella stílusában a korabeli, divatos, finomkodó stílus a nyelv ízes népiségével, hogyan lesz mindinkább uralkodóvá az egyszerű, népi kifejezés. MŰFAJ Nem véletlen, hogy Mikszáth ezt a történetet a novella műfajában dolgozta fel. Egy ember életének döntő, tragikus fordulatát mutatja be, a cselekmény drámai jellegű, ennek megfelelően a szerkezet is koncentrált, felépítése drámai típusú, párbeszédekben gazdag. A formai elemeknek ilyen meghatározottsága az eszmei-témai alapból, az eszmei mondanivaló és a téma jellegéből következik. A formai elemek minősége, jellege pedig törvényszerűen követeli meg a novella műfaját, amelynek éppen az a jellemző vonása, hogy egy emiter életének döntő fordulatát mutatja be, az életnek időben és térben rövid szakaszát foglalja magában, nem megy bele túlbonyolult részletek értelmezésébe, hanem néhány szereplő viszonylag