Köznevelés, 1955 (11. évfolyam, 1-24. szám)
1955-01-01 / 1. szám
azokat a valóban alapvető általános ismereteket a növény- és állatvilágról, amely a ma embere korszerű alapműveltségének része, és amely egyben a mezőgazdasági ismeretek, tehát az alkalmazott növénytani és állattani ismeretek elsajátításának biztos alapja. Mindebből az következik, hogy ha bevezetnék a mezőgazdasági ismeretek tanítását az általános iskolába, ezt semmiképpen nem azon az áron szabadna megtenni, hogy a mezőgazdaságtant a növénytan és állattan helyett tanítsuk. A növénytan és az állattan megismerteti a tanulót a növénnyel és az állattal, mint élőlénnyel, a mezőgazdaságtan megtanítaná a korszerű agro- és zootechnika legfontosabb alapismereteire. Az semmiképpen nem valósítható meg, hogy a növénytani-állattani és a mezőgazdasági ismereteket valahogyan elegyesen tanítsuk. Didaktikailag teljesen helytelen az ilyen összeelegyítás, mert a tananyag mozaikszerűvé válik és egyik tantárgyban, egyik ismeretcsoportban sem tudnánk megfelelő eredményeket elérni. Nem is szólva arról, hogy az ilyen megoldás rendszerint szűkebb óraszám-kerettel jár, amelybe már eleve nem férhet bele még a minimális ismeretanyag sem. Véleményem szerint csak az a megoldás lenne helyes, hogy a növénytannak és az állattannak, mint tantárgynak a meghagyása mellett kell bevezetni a mezőgazdasági ismeretek tanítását, a mezőgazdaságtant. Ennek az alapelvnek az elfogadása korszakos jelentőségű lenne általános iskoláink fejlődésében, olyan tett lenne, amely művelődéspolitikai téren szervesen kiegészítené új gazdaságpolitikánkat. A mezőgazdaságtant, mint tantárgyat nyilván többfélekép lehet beilleszteni az általános iskola tantervébe. Az egyik ilyen megoldás a következő lehetne: Az eddig V. osztályban tanított „Élettelen természet"* tantárgy kerüljön a IV. osztályba, ahova jellegénél, tartalmánál fogva amúgy is jobban illik. Az V. osztályba kellene bevezetni a növénytan, a VI. osztályba az állattan tanítását. Mezőgazdasági ismeretként a VI. és VII. osztályban növénytermesztéstant, a VIII. osztályban állattenyésztéstant tanítanánk. Kérdés az is: várjon a mezőgazdaságtan, mint tantárgy, minden általános iskolába bevezetésre kerüljön-e? Ennek a problémának azonban a főkérdésről nem szabad elvonnia — véleményem szerint — a figyelmünket. A kérdésnek van még egy olyan vonatkozása, amiről feltétlenül beszélnünk kell. A mezőgazdasági ismeretek tanításának bevezetését megfelelően elő kell készíteni. A megfelelő előkészítés többek között azt is jelenti, hogy gondoskodni kellene már eleve az oktatók megfelelő képzéséről, képzésének kiegészítéséről a tantárgy valóban eredményes oktatásának személyi előkészítéséről. Ez egyben már tanárképzési probléma. A pedagógiai főiskolák mostani biológia szakos hallgatói részére feltétlenül lehetővé kell tenni külön mezőgazdasági, növénytani és állattani előadások és legalább minimális termelési gyakorlatok során, az alapvető mezőgazdasági ismeretek színvonalas elsajátítását, minél előbb meg kell vitatni ezzel kapcsolatban a szakcsoportosítás kérdését. Ezenkívül nyilván gondoskodni kellene a már működő biológia-szakos nevelők mezőgazdasági ismereteinek továbbfejlesztéséről. A magyar népgazdaság fejlődése népi demokráciánk új szakaszáig. Iparunk, mezőgazdaságunk eredményei és hibái a) Az ország gazdasági helyzete a felszabadulás után. A földreform megvalósítása 1945 tavaszán. A földosztás hatása a munkás-paraszt szövetségre, a parasztság különböző rétegeire. Győzelmes küzdelem az újjáépítésért. Stabilizáció. A hároméves terv. A fordulat éve: a proletárdiktatúra kivívása. Politikai és gazdasági feltételek megteremtése a szocializmus építésének megkezdéséhez. b) A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakának gazdasága. A szocialista nagyipar és a túlnyomórészt kisárutermelő mezőgazdaság közötti gazdasági — termelési és fogyasztási — kapcsolatok fenntartásának, állandó fejlesztésének és felhasználásának szükségessége. A szocialista iparosítás szükségessége hazánkban. A szocialista iparosítás a szocializmus alapjai lerakásának fő eszköze. A szocialista iparosítás sikerének feltétele: a dolgozó tömegek, elsősorban a munkásosztály tudatos, alkotó közreműködése. A szocialista iparosítás eredményei az első ötéves terv során. Hazánk átalakulása agráripari országból ipari országgá. A Szovjetunió segítsége, a szocialista tábor többi országaival való együttműködés szocialista iparosítá-sunk eredményeinek fontos tényezője. Szocialista iparosításunk eredményei kifejezik népi demokratikus rendszerünk fölényét a tőkés rendszerrel szemben. Az ötéves terv megvalósítása során gazdaságpolitikánkban hibákat követ. Ez az útmutató a középfokú pártoktatás SZKP története tanfolyamának hallgatói számára (Szikra 1954—55) kiadott útmutató anyagával szó szerint megegyzik. Mindezek olyan kérdések, amelyeknek megvitatása és helyes megoldása fontos kultúrpolitikai feladat. A döntésnek ebben a kérdésben nyilván nem kis számú szakember meghallgatása nyomán kell megszületnie és ennek a döntésnek a közműveltség emelését és a mezőgazdaság fejlődését egyaránt szolgálnia kell. ★ (Kérjük olvasóinkat, hogy ehhez a nagyon aktuális és igen fontos kérdéshez szóljanak hozzá, véleményüket juttassák el szerkesztőségünkhöz értünk el. A Központi Vezetőség 1953 júniusában hozott nagyjelentőségű határozatai feltárták a pártvezetésben és a gazdaságpolitikai irányításban lévő hibákat és lehetővé tették az ezek nyomán támadt súlyos veszélyek elhárítását. c) A mezőgazdaság szocialista átszervezésének megkezdése a fordulat éve után. A mezőgazdaság fejlesztése a munkás-paraszt szövetség megszilárdításának és a nép életszínvonala emelésének feltétele. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének szükségessége hazánkban. A lenini szövetkezeti terv. A termelőszövetkezet a mezőgazdaság szocialista átszervezésének fő útja. A gép- és traktorállomások és az állami gazdaságok szerepe a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. A mezőgazdaság szocialista szektorjának fejlesztése mellett, azzal egyidejűleg segíteni kell a kisárutermelő parasztgazdaságokat is. A termelésben való anyagi érdekeltség elvének érvényesítése — mind az egyénileg dolgozó, mind a termelőszövetkezeti parasztok számára — a mezőgazdasági termelés növelésének elengedhetetlenül fontos ösztönzője. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének eredményei hazánkban. A mezőgazdaság szocialista szektorának létrejötte és fejlődése. A termelőszövetkezeti mozgalom erősödése. Az állami gazdaságok és gépállomások létrehozása és erősítése. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének túlzott üteme, az önkéntesség és fokozatosság elvének megsértése. A lenini hármas jelszó alkalmazásában elkövetett ferdítések és hibák. A mezőgazdasági termelés — különösen a kisárutermelő gazdaságok — fejlesztésének elhanyagolása, egyes termelési ágak visszafejlődése. Ennek káros következményei. A PEDAGÓGUS TOVÁBB,KÉPZÉS ÚTMUTATÓJA AZ SZKP TÖRTÉNETE TANFOLYAM HALLGATÓI SZÁMÁRA* IS