Köznevelés, 1955 (11. évfolyam, 1-24. szám)
1955-11-01 / 21. szám
hogy csak büntetéssel vagy csak jutalmazással nem sokra megyünk. Ugyanakkor meg kell azt is mondanunk, hogy büntetés nélkül nem lehet nevelni. • Nincs igazuk azoknak, akik azt mondják, hogy az iskola és a pedagógus nem rendelkezik ehhez megfelelő eszközökkel. A párt és a kormány messzemenő jogokkal ruházta fel az iskolát és a pedagógusokat, de mi gyakran nem tudunk helyesen élni ezekkel a jogokkal. A párt Központi Bizottságának 1952. augusztus 25-én a tantervekről és rendtartásról hozott határozatában ez áll: „Az iskolavezetés és a pedagógusok sok esetben nem fordítanak figyelmet az iskolai rend megbontóira, és nem lépnek fel kezdeményezően a tanulók tudatos fegyelmének megszilárdítására. Ezért kötelességévé kell tenni az iskola vezetőinek és a pedagógusoknak, hogy végezzenek állhatatos nevelőmunkát, harcoljanak a tanulók rendbontó cselekedetei ellen. Vonják be ebbe a munkába a társadalmi szervezeteket, a szülőket, a komszomol- és pionírszervezeteket, a javíthatatlan tanulókat, a duhajkodókat és a tanári kart sértegetőket, az iskola és a tanárok rendelkezéseit megszegőket és az iskola rendjének megbontóit, az iskola vagyonát rongálókat vagy eltulajdonítókat ki kell zárni az iskolából ...” A Szovjetunió Népbiztosai Tanácsának és a SZK(b)P Központi Bizottságának 1935. szeptember 3-án az elemi, a nem teljes középiskola és a középiskola oktató munkájáról és belső rendjéről hozott határozata azt az utasítást tartalmazza, hogy „a különleges vétséget elkövető tanulókat joga van a kerületi vagy városi oktatási osztálynak kizárni az iskola igazgatójának (vezetőjének) indokolt előterjesztése alapján”. Hogyan éltek iskoláink és oktatási szerveink ezzel a jogukkal? Meg kell nyíltan mondani, hogy az oktatási szervek sok esetben minden ok nélkül visszautasítják az iskola felterjesztését egy-egy tanuló kizárására, vagy pedig — az esetek többségében —, más iskolába helyezik át a tanulót. Itt ezek még rosszabbul viselkednek, és ezáltal fokozzák a fegyelmezetlenséget. Az OSzSzSzK Oktatásügyi Minisztériuma megköveteli az oktatásügyi szervektől, hogy szüntessék meg ezt az állapotot, és csakis a nyilvánvalóan téves esetekben változtassák meg az iskola pedagógus-tanácsának határozatait. A vizsgákról és az érettségi vizsgálatokról hozott rendelet — amelyet az OSzSzSzK Minisztertanácsa hagyott jóvá — kimondja, hogy érettségi vizsgálatot csak azok a tanulók tehetnek, akiknek minden főtárgyból legalább hármasuk, magatartásból pedig ötösük van. Ezzel szemben mi történik néha a valóságban? A tanuló évről-évre rossz magatartást tanúsít, és minden negyedévben rossz jegyet kap magatartásból, a X. osztályban azonban ötös az év végi jegye, és érettségi vizsgára bocsátják a megállapított szabályokkal ellentétben. Figyelmeztetnünk kell az iskolák igazgatóit, hogy ilyen esetekben az Oktatásügyi Minisztérium szigorúan felelősségre fogja vonni őket. Fordítsunk fokozott figyelmet a komszomol-t és pionírszervezetekre Néhány iskola vezetői és pedagógusai nem fordítanak kellő figyelmet a tanulóközösség megszervezésére, nevelőmunkájukban nem támaszkodnak megfelelően a komszomol- és pionírszervezetekre. Másrészt az iskolai komszomolszervezetek nem mindig fordítanak kellő gondot a fegyelem kérdéseire, némelyikük pedig feloldódik a tanulók tömegében, és nem tölti be a tanulószervezetek vezető magvának szerepét. Szemrehányást kell tennünk a Komszomolszkaja Pravdának is. A lap nem törődik eléggé az iskolai komszomol-szervezetek munkáját érintő kérdésekkel. Véleményünk szerint a Komszomolszkaja Pravdának pótlólag módot kell találnia, hogy e kérdésekkel foglalkozzék. Növelni kell a szülők felelősségét Országunkban általában szilárd, egyetértő családok vannak. Ezekben nagy gondot fordítanak a gyerekek nevelésére. Bennük jó családi tradíciók alakulnak ki, gondos emberek nőnek fel — a szovjet haza dolgozói. A családi nevelés itt szerzett tapasztalatai például állhatnak előttünk. Van azonban sok olyan szülő, aki szerfölött kényezteti gyermekét, néha a munka, az iskola, a pedagógus lenézésére neveli, elnézi gorombaságait és az erkölcs ellen vétő egyéb cselekedeteit. A helyi párt-, szakszervezeti- és komszomol-szervezetek nem alkalmazzák kellő mértékben a ráhatás eszközeit azokkal a szülőkkel szemben, akiknek magánélete nem megfelelő, és akik nem törődnek gyerekeik nevelésével. Az Oktatásügyi Minisztérium állandóan felhívja az iskolák vezetőinek és pedagógusainak figyelmét, hogy létesítsenek egészséges kapcsolatot az iskola és a család között. Ugyanakkor fontosnak tartja az Oktatásügyi Minisztérium, hogy az iskolák a jövőben ne könyörögjenek azoknak a szülőknek, akik nem akarnak gyerekeik nevelésével törődni. Nagymértékben emelni kell a szülők felelősségét gyerekeik neveléséért, és meg kell teremteni a nevelő ráhatás egységét az iskola és a család között. Igen fontos az is, hogy a helyi párt-, szakszervezeti- és komszomolszervezetek nagyobb érdeklődést tanúsítsanak tagjaik magánélete iránt, és próbáljanak meg minden eszközzel hatni azokra, akiknek magánélete nem megfelelő, és nem törődnek gyerekeik nevelésével. Sokat tesz, és még többet tehet ebben a tekintetben központi és helyi sajtónk. Úgy hiszem, hogy a szülők fokozott felelősségének kérdése rendkívül fontos. A mi feladatunk az, hogy gyerekeik nevelésére kényszerítsük azokat a hanyag szülőket is, akik a gyermekek kötelező oktatásáról hozott törvényünk mögé bújva, nem törődnek kellően gyerekeik nevelésével. A túlkoros és beteg gyermekek iskoláiról A párt annak idején döntő csapást mért az oktatásügyi népbiztosságok berkeiben elterjedt pedagógiai torzításokra. Az oktatásügy szervei teljesítették a SzK(b)P Központi Bizottságának ebben a kérdésben 1936. július 4-én hozott határozatait, és teljesen kiirtották a rendkívül káros tudományellenes elméletet és gyakorlatot az iskolából. Meg kell látnunk azonban azt, hogy az utóbbi időben egy másik hibás gyakorlat kapott lábra az iskolában: sok esetben nem vesznek tudomást a szovjet pedagógiának és pszichológiának arról a tudományosan megalapozott követelményéről, hogy figyelemmel kell lenni a tanulók egészségi állapotára és életkori sajátosságaira. Abból a célból, hogy normális lehetőségeket teremtsünk az iskola oktató- nevelőmunkájának végzésére, a túlkoros tanulók részére, ha erre szükség van, nemcsak egyes osztályokat kell létrehozni, hanem külön hétosztályos iskolákat is. Ha csak néhány olyan gyerek is van az iskolában, akinek idegállapota felfokozott, vagy más betegségben szenved, ez komoly nehézségeket támaszt a pedagógus munkájában. Gyakran lehetetlenné válik miattuk bármiféle oktatómunka az osztályban. Az oktatásügyi szerveknek az egészségügyi szervekkel karöltve különleges gyógypedagógiai iskolákat kell létesíteniük az idegbeteg gyermekek számára. A párt Központi Bizottságának és a szövetségi kormánynak 1935. szeptember 3-án a különleges rendeltetésű iskolák szervezéséről kelt határozatát a párt és a kormány későbbi határozatai nem hatálytalanították. Az OSzSzSzK Oktatásügyi Minisztériuma azt tartja, hogy szükség esetén létesíteni kell ilyen iskolákat. Az egész szovjet, társadalom ügye Annak, hogy egyes tanulók nem megfelelően viselkednek az iskolában, otthon és nyilvános helyeken.