Köznevelés, 1981 (37. évfolyam, 1-43. szám)
1981-09-18 / 29. szám
5. ciklus 61. Zrínyi Miklós: Az idő és hírnév (Nem írom pennával...; Befed ez a kék ég...) 62. A 3. dolgozat írása (Elbeszélés jellemzéssel) 63. A 3. dolgozat javítása 64. Hétköznapok és csaták hősei (összefoglalás) 6. ciklus 65. II. témazáró feladatlap Tömbösítés IV. „Magyar! Hajnal hasad!” (Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihály) (22 óra) 66. Európa — Franciaország — Párizs Európa — Magyarország — Debrecen (Olvasmány) (K): A fény százada, A nyolc -tornyú torony bevétele (4. oszt.) 7. ciklus 67—68. Debrecen (Olvasmány) Csokonai Vitéz Mihály: Zsugori uram 69. Csokonai Vitéz Mihály: Magyar! Hajnal hasad! 70—71. Komárom (Olvasmány) Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem 72—73. Csurgó (Olvasmány) Csokonai Vitéz Mihály: Szegény Zsuzsi a táborozáskor 74. Csokonai Vitéz Mihály: Jövendölés az első oskoláról Somogyban 8. ciklus 75—76. Debrecen (Olvasmány) Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez 77. Csokonai Vitéz Mihály (összefoglalás) 78. Fazekas Mihály: Nyári esti dal 48. A Bocskai-felkelés (1604— 1606) 49. A műveltség terjedése hazánkban a XVI—XVII. században (Olvasmány) 50. Erdély Bethlen Gábor korában 51. Zrínyi, a politikus, a költő és hadvezér (Olvasmány) 52. A török kiűzése Magyarországról (K): Buda visszavívása (3. oszt.) A kis kuruc, Hátra van még a feketeleves! (4. oszt.) 53. II. Rákóczi Ferenc és a tiszaháti felkelőik (K): Zrínyi Ilona, Rákóczi és Bercsényi, Rákóczi fogsága, Az összeesküvés (4. oszt.) 54. A hazáért és a szabadságért (K): Esze Tamás, a talpasok vezére, Koncz Márton számítása, Rákóczi elbujdosik, A rodostói kakukk, Rákóczi halála, Mikes (4. oszt.) 55. Kuruc dalok (Olvasmány) (K): Megjártam a hadak útját... Rákóczi-nóta (4. oszt.) 56. Hazánk mint a Habsburg birodalom része (K): Egy lyoni kereskedő utazása (4. oszt.) 57. A Habsburgok gazdaságpolitikája 58. A jobbágyok helyzete a XVIII. században 59. Hazánk a feudalizmus bomlása idején (összefoglalás) 60. III. ellenőrző dolgozat (Ebben az időszakban csak irodalomórákat tartunk.) A népiség 79.Népiesség — (Olvasmány) 80—84. Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (K), Lúdas Matyi (3. oszt.) 9. ciklus 85. Lúdas Matyi, a népmesék 86. III. témazáró feladatlap 87. Könyvtári ismeretek. Enciklopédia, enciklopédikus Év végi ismétlés (3 óra) 88. Arany János, Toldi 89. Hétköznapok és csaták hősei 90. „Magyar! Hajnal hasad!” Év végi ismétlés (4 óra) 61. Mindennapi élet a feudális Európában 62. A feudalizmus kialakulása és virágkora Magyarországon 63. A feudalizmus hanyatlása és bomlása Európában és Magyarországon 64. Komplex óra: Történelem az irodalomban — irodalom a történelemben KATONA ANDRÁS Az óvónők továbbképzéséről Az utóbbi évtizedben az óvoda a társadalmi érdeklődés középpontjába került. Népesedéspolitikánk kedvező hatása és a szülők pedagógiai kultúrájának emelkedése következtében az óvodai felvételi igények erőteljesen megnövekedtek. Minden egyes gyerek elhelyezése helyhiány miatt nem valósulhatott meg, de arra is volt példa, hogy az óvónőhiány okozott gondot. Gyakran csak bizonyos várakozási idő után tudták felvenni a gyerekeket. Az 1970/71. tanévben szembe kellett nézni azzal a ténnyel, hogy az óvoda esetében a mennyiségi növelést (a hálózatfejlesztés felgyorsítása nagyrészt társadalmi erőből) és a minőségi fejlesztést (az új pedagógiai alapdokumentum bevezetése) egyidőben kellett „beindítani”, és egy évtizeden keresztül párhuzamosan végrehajtani. A zsúfoltság ellenére növekedett az iskola és a szülők igénye az iskolára előkészítés javítása érdekében az óvodai nevelés iránt. A hetvenes évek nehéz időszakában sok óvónő változtatott pályát kényszerűségből vagy hivatásszeretet hiányában. Akik hűek maradtak hivatásukhoz, továbbá azok a fiatalok, akik ezt a pályát választották, és kezdő óvónőként léptek az óvodákba, rendkívül nehéz körülmények között viselték a súlyos terheket, de feladataikat elismerésre méltóan oldották meg. Ezt bizonyítják az egyre szépülő óvodák, hiszen korszerűsítésük nem egy helyen az óvónők vagy az általuk szervezett társadalmi munkások keze nyomáról tanúskodik, s bizonyítanak a nevelési program végrehajtásában elért eredmények is. Nehéz időszak volt, amikor tudásra, energiára, fegyelemre, időre, figyelemmegosztásra, valamint állandó önképzésre, továbbképzésre volt szükség. Ez utóbbiak nélkül elképzelhetetlen lett volna eljutni addig, hogy ma az óvodás korú népesség 87,6 százaléka járhat óvodába. A nyolcvanas években várhatóan enyhülnek az óvodai felvételi gondok, javulnak a tárgyi és a személyi feltételek, de nem állhatunk meg a tartalmi munka korszerűsítésében sem. A nevelési program továbbfejlesztését elő kell készíteni, illetve meg kell oldani, aminek igen sok feltétele van. Az egyik ilyen feltétel: az óvónők továbbképzésének tartalma, színvonala. Az óvónők szakmai továbbképzésének gerincét 15 éve a nevelési program határozta meg. Az alapkoncepció kialakításában az óvónők és az óvoda elméletét kimunkáló szakemberek széles köre vett részt, és a program kéziratát a továbbképzés keretei között a szakemberek megvitatták. Ez jól bevált. Mire a program bevezetésre került, az óvónőknek az már nem volt teljesen új. A nevelési program továbbfejlesztési munkálatainak is egyik legfontosabb feltétele az új feladatokhoz szabott továbbképzés megteremtése. Ez egyben a majd bevezetésre kerülő korszerűbb pedagógiai alapdokumentum eredményes végrehajtásának is az alapja lehet. De hol tartunk az óvónők továbbképzésében? A korszerűbb óvodai nevelés olyan korszerűen gondolkodó óvónőket kíván, 25