Községi Jegyzők Közlönye, 1873 (5. évfolyam, 2-25. szám)
1873-01-14 / 2. szám
menyét a községházánál közszemlére teszik ki, s az egyes birtokosoknak ép úgy, mint magának a községnek is, szabadságában áll,meghatározott idő alatt az osztályozást kifogásolni és ezen kifogások fölött a járási becslő bizottság dönt; végzése ellen mindazáltal a kerületi adóbizottsághoz lehet föllebbezni. Miután mind a tiszta hozadéki tarifa, mind az osztályozás megállapíttatott, kiszámíttatik az egyes telkek tiszta hozadéka, azaz minden telek holdterülete az illető osztály tarifatételével szoroztatok , és így kikerül a tiszta hozadék. Az országnak így a megállapított tiszta hozadéka előterjesztetik az országgyűlésnek, mely már most kiszabja az adókulcsot, hogy a mondott 30 millió frtnyi összeg befolyjon. Az említett elveken kívül a törvényjavaslat 20 évre állandósítja az adólábat és a tiszta hozadékot; ez utóbbit csak rendkívüli földjavításoknál, melyek nem a gazda működéséből keletkeznek, engedi megváltoztatni. Minő terjedelmű munkálatot képez földadókataszterünk kiigazítása, s illetőleg elkészítése, arra nézve előleges tájékozásul szükségesnek tartjuk a következőket megjegyezni: Kataszteri művelet alá veendő 15.622 adóközségnek egész területe. E terület összesen 5159 □ mértföldet képez az erdőségekkel együtt, s ezek nélkül képez az eddigi adatok szerint 3557 □ mértföldet. Természetesen külön természetű művelet alá veendő az erdőség, melynek tiszta hozadéka az egyéb területeken alkalmazható eljárási módok s szakértők szerint ki nem tüntethető. Ezen községek és ezen terület összesen 18 kataszteri kerületi igazgatóságra lesz felosztva. Az igazgatóságok székhelyei a pénzügyi kerületekkel lehetőleg egybeejtve: Pozsony, Beszterczebánya, Budapest, Kassa, Ungvár, Debreczen, Szathmár, Kolozsvár, Nagyszeben, Arad, Temesvár, Nagy-Becskerek, Zombor, Pécs, Győr, Sopron, Zágráb, Eszék leendnek. E 18 kerületi igazgatóság alatt összesen 330 becslőjárás lesz alakítva az erdőtlen területekre, s 80 becslőjárás az erdőterületekre. A legkisebb járás 12, a legnagyobb 18 négyszög mért- földből álland. Az egész művelet keresztülvitelénél egyenlő befolyás biztosíttatik egyrészről a kormánynak is képviselni az államkincstár érdekeit, más-részről a földadó-fizetőknek, képviselni saját érdekeiket. Az összes miveleteket a törvény alapján igazgatja a pénzügyminiszter, mellette lévén az adózók külön képviseleteként az országos földadó- bizottság. Minden kerületi igazgatóság élén a pénzügy-miniszter által kinevezett kerületi igazgató s amellett a kerületi földadó-bizottság áll. A becslőjárási munkálatokat teljesíti a kinevezett becslő biztos s mellette a választott járási választmány. Olyan tisztviselő, ki a pénzügyminiszter által neveztetik ki, lesz 1474. Ezeken kívül az országos és kerületi bizottságokba, a járási választmányokba és földsorozó küldöttségekbe választatni kell 7644 egyénnek. Ezen egyéneken kívül 292 hatóságnak és városnak s 15.622 adóközségnek hozzájárulása és segédkezése lesz igénybe véve. A járási választmányi s illetőleg földsorozó küldöttségi tagok választásánál választóképességgel bíránd 2.486.265 birtokos, tehát közel harmadfél millió. A törvény szabatos végrehajtása e roppant apparátusnak három évi munkáját veszi igénybe. Ha a törvényjavaslat lényeges változtatás nélkül fogadtatik el, a központi közegek 154.600 ftba, a kerületi igazgatóságok s földadó-bizottságok 792.060 frtba, a becslőjárási, földsorozó s felszólamlási közegek 3.362.730 forintba, végre a katasteri telekkönyvvetés 1.439.540 forintba, az összes munkálat e szerint 5.748.930 írtba fog az országnak kerülni. A postamester egy levelet vont ki mellénye zsebéből. „Íme itt van uraim! sem hazudni, sem az eskü szentsége ellen véteni nem akarok; e levelet én kaptam tegnap, melyből kitűnik, hogy azllető, Muraszombatban tartózkodik, ámbár csodálkozom, hogy a levél alá Fekete János név van irva!“ „Ah! kiáltá vidáman Pulacsek úr, tehát nem Nagyszombat, hanem Muraszombat!“ „úgy van uram! Jön a válasz, íme itt a levél, átadhatom.“ Pali bácsi által adta a levelet, és Reviczkeházi, ki Nellit régtől híven szereté, igen helyes felfogással e viszonyt egy szóval sem érinté sorai közt. IV. A szegény leányka vidám egére gyászlepel borult, s ha külsőleg igyekvék is bánatát eltitjkölni, arcza és szótlan komorsága többször majd-nem elárulták az iszonyú érzelemvihart, mely s keblében honolt, és a felkelő nap sugarai épen úgy fájdalommal küzdve találták, mint az éj szomorú órái, melyeket sokszor virasztva töltött el; csakhamar lehulltak a gyönge piros rózsák a kedves arczról, s helyüket a szenvedés lilomjai válták fel. A jámbor Pali bácsi azonban különös rábeszéléssel, s vig kedélyével tudott leányára hatni, ő nem titkolt előtte semmit; elmondá neki, hogy Károly levele a hivatalnál van, melynek követ-keztében tartózkodási helyére épen ma küldik a második hivatalos levelet, azonban épen úgy nem lesz eredménye, mint az elsőnek sem volt, miután neki is szabadságában áll kedvesét a veszélyről ugyanazon órában értesíteni. A leány, habár ismerve atyja szilárd s elhatározott jellemét, esdekelve könyörgött, hogy a hivatalos levelet először más irányba küldje, mintegy tévedésből amit atyja szépen meg is ígért, hanem aztán mind a két levél mégis csak egyszerre, s ugyan egy utón távozott el! Nyugodjál meg édes gyermekem! mondá ő a bánatos leánynak, midőn egy alkonyatkor kertjében találta őt, egy fehér rózsa leveleit tépdelve, — csak egy hétig légy türelemmel, s meglátod, mily igazat mondok, — midőn állítom,hogy Károlyt nem képesek az üldözők kézre keríteni! * Azonban szegény Pali bácsi elég keserűen l érező, hogy a vigasztalás hasonlít az orvos biztató szavaihoz, ki a haldoklónak is óhajtana reményt nyújtani!.. A kelényi postamester azon építé minden reményét, hogy Reviczkeházi bizonyosan Fekete János álnevet von fel, s e miatt van tévedésben a beamterek hada, s midőn azon újabb hivatalos levél Muraszombatba érkezett, bebizonyult, hogy e vélemény nem egészen alaptalan. A kelényi hivatal eljárása azon nézeten alapult, hogy Reviczkeházit Fekete János név alatt kell okvetlenül keresni, mert a katonasorozó bizottmány és az ezredparancsnokságtól, honnan a volt honvéd megszökött, azon értesítést kapták, hogy ott semmi néven nevezendő katona Fekete Jánoson kívül nincs bejegyezve, aki Kelényből való lenne, és igy ezt kell hivatalosan nyomozni"; mivel pedig e parancs szi- sgorú és pontos teljesítése volt meghagyva, e szerint Samracsek úr nem látta czélszerűnek azon gyanút az illető hivatalokkal közleni, hogy Fekete János név alatt hihetőleg Reviczkeházy lappang, nehogy kinevessék, vagy orrot kapjon, hanem szilárdul azon nézethez ragaszkodott, hogy Reviczkeházy csakugyan Fekete János álnevet von magára, s így másképp szökevény kézre nem is keríthető. Ez okból ment a legújabb hivatalos levél Muraszombatba, szintén oly tudósitással, hogy ott egy Fekete János nevű szörkött honvéd nyomoztassák. (Vége köv.) 11 A HIVATALOS LAPRÓL. — A magyar kir. belügyminister 1873. évi január hó 7-én 4.1.,37/1873. szám alatt kelt rendelettel megengedte, hogy a Jász-Kun kerületbe kebelezett Kun-Szent-Miklós rendezett tanácsú város, eddigi állásával felhagyva, nagyközséggé alakulhasson. — Pályázat: A n.-váradi tápintézeti alaphoz tartozó alapítványoknál 1872/3 tanév kezdetétől következő ösztöndíj-állomások jöttek üresedésbe, nevezetesen : I. Az Alapy-féle alapítványnál 14 állomás,, egyenkint évi 210 forinttal. Ezen állomások közül 7 állomás a vallás- és közoktatatási m. kir. ministerium adományozásához, 5 állomás a n.váradi latin szertartásu káptalan adományzásához van kötve, 2 állomás pedig Pest szab. kir. város közönségének kijelölésére a ministerium által osztatik ki. II. A Bibits-féle alapítványnál 3 állomás egyenkint évi 210 forinttal. Ezen állomásokra Aradmegye közönsége gyakorolja a kinevezési jogot. III. A Száraz Zsigmond-féle alapítványnál 3 állomás, egyenkint évi 120 írttal, azok Biharmegye közönségének kijelölésére a ministérium által adományoztatnak. Az Alapy-féle ösztöndíjakra mindenekelőtt tiszántúli származású tanulók tarthatnak igényt. A Bibits-féle ösztöndíjaknál különösen bolgár nemzetiségű és ezek közt a Tomján és Kacsamay családokból származó ifjak, továbbá az alapitónő, Bibits Jakab özv. Tomján Margit mostoha leányainak utódai s ezek után Arad-, Csongrád- és Békés vármegyékben született tanonczok előnynyel bírnak. A Száraz-féle alapítványnál mindenek előtt az alapitónak rokonai fognak figyelembe vétetni. Ezeknek előrebocsátása után a most érintett ösztöndíj állomásokra a pályázat következőkkel hirdettetik ki. A pályázók, kik csakis kath. vallásu és az első gymn. vagy reálosztályt kitűnő vagy jeles eredménynyel végzett tanulók lehetnek, 1873. jan. 25. mint ezennel kitűzött határnapig az illető pártfogókhoz, vagyis a fentebbi kitételek szerint a vallás- és közoktatási m. kir. ministeriumhoz, a nagyváradi latin szert. káptalanhoz és illetőleg Pest szabad királyi város közönségéhez czimezendő folyamodványaikat azon tanodák igazgatóságainál, hol jelenleg tanulmánya i s fooroshordók fogdugásáról. Ha az új bor még le nem csendesült, akkor az akonák szokás szerint lazán téteznek a hordók szájára, miáltal az elpárolgás növekedik. Ha a bor nyáron utóerjedésnek indul, az akonák ismét kinyitandók; ekkor már azonban a meleg behatása folytán az alkohol a bor felületén szétbomlani kezd, s így igen könnyen eczetesedés állhat be. Mindezen kellemetlenségek kikerülése végett igen ajánlandók az oly akonák, melyek egy súly , lyal ellátott és faggyúval kellően bekent szel lentyű által záródnak; ezen szellentyűk a küllégy behatolását meggátolják, ellenben a belülről jövő nyomásnak csak kevéssé ellenállnak. Ily akonákat sokfélekép lehet készíteni; legegyszerűbb az alulról félig kifúrt fa-akona, melynek belső nyílása 3—6, oldalvást alkalmazott vékony lyukon a külléggel érintkezhetik. Ha e körben álló lyukakra egy kaucsukgyűrűt helyezünk, úgy a bort a küllégtől teljesen elzárjuk, a borban képződő szénsav pedig a kaucsukgyűrűt felemelvén, kiszabadulhat. A bort csak akkor lehet erősen lezárni, ha körülbelül háromnegyed év múlva teljesen lecsendesült. E czélra mélyen a borba menő puhafából készült akonák ajánltattak, hogy a virágosodás meggátoltassák. Ezek azonban hajcsövességük folytán a bort magukba vevén, ennek szükségtelen gyors apadását okozzák anélkül, hogy a virágosodást valóban meggátolnák. Legjobbak a tölgyfából készült s olajba áztatott akonák; ha ezek még faggyúval bekent ruhadarabbal is körülcsavartatnak, a bort teljesen légmentesíttetik. Készülnek akonák parafából is ; ezeknek azon előnyök van, hogy könnyen a hordó szájába nyomhatók, anélkül, hogy a bort többé-kevésbbé nyugtalanító kalapácsütésekhez kellene folyamodnunk. Azonban nem mindig lehet őket a kellő nagyságban kapni, megfaragás által pedig czélszerűtlenekké válnak. Igen jók az erős üvegből készült akonák is, melyek fölül egy dugóval elzárható lyukkal bírnak; ezen akonák szorosan a hordó szájára illesztetvén, borral teletöltetnek és erősen bedugaszoltatnak. Előnyük az, hogy a hordóban üres tér nem keletkezik, mert azonnal megláthatjuk, mikor van szükség a feltöltésre. — Egy vastag parafaakonába illesztett s borral megtöltött — üvegcső ugyanazon szolgálatot tenné. Némelyek a virágosodó,s meggátlása végett azt tanácsolták, hogy alkalmaztassák az akonára egy vászondarab, mely amazon függve a borba érjen, — valószínűleg azért, hogy a bort felszíván, ennek elpárolgása a keletkező hézagot borszesz-párákkal betöltse. Toltak esetek, midőn ez is haszontalannak bizonyult, tehát ezen mód sem segít feltétlenül, mint némelyek hiszik.