Községi Jegyzők Közlönye, 1873 (5. évfolyam, 2-25. szám)

1873-01-14 / 2. szám

menyét a községházánál közszemlére teszik ki, s az egyes birtokosoknak ép úgy, mint magának a községnek is, szabadságában áll,meghatároz­ott idő alatt az osztályozást kifogásolni és ezen kifogások fölött a járási becslő bizottság dönt; végzése ellen mindazáltal a kerületi adóbizott­sághoz lehet föllebbezni. Miután mind a tiszta hozadéki tarifa, mind az osztályozás megállapíttatott, kiszámíttatik az egyes telkek tiszta hozadéka, azaz minden telek hold­területe az illető osztály tarifa­tételével szo­roztatok , és így kikerül a tiszta hozadék. Az országnak így a megállapított tiszta hozadéka elő­terjesztetik az országgyűlésnek, mely már most kiszabja az adókulcsot, hogy a mondott 30 millió frtnyi összeg befolyjon. Az említett elveken kívül a törvényjavaslat 20 évre állandósítja az adólábat és a tiszta ho­­zadékot; ez utóbbit csak rendkívüli földjavítá­­soknál, melyek nem a gazda működéséből kelet­keznek, engedi megváltoztatni. Minő terjedelmű munkálatot képez földadó­kataszterünk kiigazítása, s illetőleg elkészítése, arra nézve előleges tájékozásul szükségesnek tartjuk a következőket megjegyezni: Kataszteri művelet alá veendő 15.622 adó­községnek egész területe. E terület összesen 5159 □ mértföldet képez az erdőségekkel együtt, s ezek nélkül képez az eddigi adatok szerint 3557 □ mértföldet. Természetesen külön ter­mészetű művelet alá veen­dő az erdőség, melynek tiszta hozadéka az egyéb területeken alkalmaz­ható eljárási módok s szakértők szerint ki nem tüntethető. Ezen községek és ezen terület összesen 18 kataszteri kerületi igazgatóságra lesz felosztva. Az igazgatóságok székhelyei a pénzügyi kerüle­tekkel lehetőleg egybeejtve: Pozsony, Beszter­­czebánya, Budapest, Kassa, Ungvár, Debreczen, Szathmár, Kolozsvár, Nagyszeben, Arad, Temes­vár, Nagy-Becskerek, Zombor, Pécs, Győr, Sop­ron, Zágráb, Eszék leendnek. E 18 kerületi igazgatóság alatt összesen 330 becslőjárás lesz alakítva az erdőtlen terü­letekre, s 80 becslőjárás az erdőterületekre. A legkisebb járás 12, a legnagyobb 18 négyszög mért-­­ földből álland. Az egész művelet keresztülvitelénél egyenlő­­ befolyás biztosíttatik egyrészről a kormánynak i­s képviselni az államkincstár érdekeit, más-­­­részről a földadó-fizetőknek, képviselni saját ér­­­­dekeiket. Az összes miveleteket a törvény alapján­­ igazgatja a pénzügyminiszter, mellette lévén az­­ adózók külön képviseleteként az országos földadó-­­ bizottság. Minden kerületi igazgatóság élén a pénzügy-­­­miniszter által kinevezett kerületi igazgató s a­­­mellett a kerületi földadó-bizottság áll. A becslőjárási munkálatokat teljesíti a ki­nevezett becslő biztos s mellette a választott járási választmány. Olyan tisztviselő, ki a pénzügyminiszter által neveztetik ki, lesz 1474. Ezeken kívül az orszá­gos és kerületi bizottságokba, a járási választ­mányokba és földsorozó küldöttségekbe válasz­tatni kell 7644 egyénnek. Ezen egyéneken kívül 292 hatóságnak és városnak s 15.622 adóköz­ségnek hozzájárulása és segédkezése lesz igénybe véve. A járási választmányi s illetőleg földsorozó küldöttségi tagok választásánál választóképesség­gel bíránd 2.486.265 birtokos, tehát közel har­madfél millió. A törvény szabatos végrehajtása e roppant apparátusnak három évi munkáját veszi igénybe. Ha a törvényjavaslat lényeges változtatás nélkül fogadtatik el, a központi közegek 154.600 ftba, a kerületi igazgatóságok s földadó-bizottságok 792.060 frtba, a becslőjárási, földsorozó s fel­­szólamlási közegek 3.362.730 forintba, végre a katasteri telekkönyvvetés 1.439.540 forintba, az összes munkálat e szerint 5.748.930 írtba fog az országnak kerülni. A postamester egy levelet vont ki mellénye zsebéből. „Íme itt van uraim! sem hazudni, sem az­­ eskü szentsége ellen véteni nem akarok; e leve­­­­let én kaptam tegnap, melyből kitűnik, hogy az­­­­llető, Muraszombatban tartózkodik, ámbár csodál­kozom, hogy a levél alá Fekete János név van irva!“ „Ah! kiáltá vidáman Pulacsek úr, tehát nem Nagyszombat, hanem Muraszombat!“ „úgy van uram! Jön a válasz, íme itt a­­ levél, átadhatom.“ Pali bácsi által adta a levelet, é­s Re­­viczkeházi, ki Nellit régtől híven szereté, igen­­ helyes felfogással e viszonyt egy szóval sem érinté sorai közt. IV. A szegény leányka vidám egére gyászlepel borult, s ha külsőleg igyekvék is bánatát eltit­­j­kölni, arcza és szótlan komorsága többször majd-­­­nem elárulták az iszonyú érzelemvihart, mely s keblében honolt, é­s a felkelő nap sugarai épen úgy fájdalommal küzdve találták, mint az éj szomorú órái, melyeket sokszor virasztva töltött el; csakhamar lehulltak a gyönge piros rózsák a kedves arczról, s helyüket a szenvedés lilom­­jai válták fel. A jámbor Pali bácsi azonban különös rábe­széléssel, s vig kedélyével tudott leányára hatni, ő nem titkolt előtte semmit; elmondá neki, hogy­­ Károly levele a hivatalnál van, melynek követ-­­­keztében tartózkodási helyére épen ma küldik a­­ második hivatalos levelet, azonban épen úgy nem lesz eredménye, mint az elsőnek sem volt, miu­tán neki is szabadságában áll kedvesét a veszély­ről ugyanazon órában értesíteni. A leány, habár ismerve atyja szilárd s el­határozott jellemét, esdekelve könyörgött, hogy a hivatalos levelet először más irányba küldje, mintegy tévedésből a­mit atyja szépen meg is ígért, hanem aztán mind a két levél mégis csak egyszerre, s ugyan egy utón távozott el! Nyugodjál meg édes gyermekem! mondá ő a bánatos leánynak, midőn egy alkonyatkor kert­jében találta őt, egy fehér rózsa leveleit tép­­delve, — csak egy hétig légy türelemmel, s meglá­tod, mily igazat mondok, — midőn állítom,hogy­­ Károlyt nem képesek az üldözők kézre keríteni! * Azonban szegény Pali bácsi elég keserűen l érező, hogy a vigasztalás hasonlít az orvos biz­­­­tató szavaihoz, ki a haldoklónak is óhajtana re­­­­ményt nyújtani!.. A kelényi postamester azon építé minden reményét, hogy Reviczkeházi bizonyosan Fekete János álnevet von fel, s e miatt van tévedésben a beamterek hada, s midőn azon újabb hivatalos levél Muraszombatba érkezett, bebizonyult, hogy­­ e vélemény nem egészen alaptalan. A kelényi hivatal eljárása azon nézeten ala­pult, hogy Reviczkeházit Fekete János név alatt­­ kell okvetlenül keresni, mert a katonasorozó bizottmány és az ezredparancsnokságtól, honnan­­ a volt honvéd megszökött, azon értesítést kap­­­­ták, hogy ott semmi néven nevezendő katona Fekete Jánoson kívül nincs bejegyezve, a­ki­­ Kelényből való lenne, és igy ezt kell hivata­­l­­osan nyomozni"; mivel pedig e parancs szi- s­gorú és pontos teljesítése volt meghagyva, e szerint Samracsek úr nem látta czélszerűnek azon gyanút az illető hivatalokkal közleni, hogy Fe­kete János név alatt hihetőleg Reviczkeházy lappang, nehogy kinevessék, vagy orrot kapjon, hanem szilárdul azon nézethez ragaszkodott, hogy Reviczkeházy csakugyan Fekete János álnevet von magára, s így máskép­p szökevény kézre nem is keríthető. Ez okból ment a legújabb­­ hivatalos levél Muraszombatba, szintén oly tu­­­­dósitással, hogy ott egy Fekete János nevű szö­­r­kött honvéd nyomoztassák. (Vége köv.) 11 A HIVATALOS LAPRÓL. — A magyar kir. belügyminister 1873. évi január hó 7-én 4.1.,37/1873. szám alatt kelt rende­lettel megengedte, hogy a Jász-Kun kerületbe kebelezett Kun-Szent-Miklós rendezett tanácsú város, eddigi állásával felhagyva, nagy­községgé alakulhasson. — Pályázat: A n.-váradi tápintézeti alap­hoz tartozó alapítványoknál 1872/3 tanév kezde­tétől következő ösztöndíj-állomások jöttek ürese­désbe, nevezetesen : I. Az Alapy-féle alapítványnál 14 állomás,, egyenkint évi 210 forinttal. Ezen állomások közül 7 állomás a vallás- és közoktatatási m. kir. ministerium adományo­zásához, 5 állomás a n.­váradi latin szertartásu káptalan adományzásához van kötve, 2 állomás pedig Pest szab. kir. város közönségének kijelö­lésére a ministerium által osztatik ki. II. A Bibits-féle alapítványnál 3 állomás egyenkint évi 210 forinttal. Ezen állomásokra Aradmegye közönsége gyakorolja a kinevezési jogot. III. A Száraz Zsigmond-féle alapítványnál 3 állomás, egyenkint évi 120 írttal, azok Bihar­­megye közönségének kijelölésére a ministérium által adományoztatnak. Az Alapy-féle ösztöndíjakra mindenekelőtt tiszántúli származású tanulók tarthatnak igényt. A Bibits-féle ösztöndíjaknál különösen bol­gár nemzetiségű és ezek közt a Tomján és Ka­­csamay családokból származó ifjak, továbbá az alapitónő, Bibits Jakab özv. Tomján Margit mos­toha leányainak utódai s ezek után Arad-, Cson­­grád- és Békés vármegyékben született tanonczok előnynyel bírnak. A Száraz-féle alapítványnál mindenek előtt az alapitónak rokonai fognak figyelembe vétetni. Ezeknek előrebocsátása után a most érin­tett ösztöndíj állomásokra a pályázat következők­kel hirdettetik ki. A pályázók, kik csakis kath. vallásu és az első gymn. vagy reálosztályt kitűnő vagy jeles eredménynyel végzett tanulók lehetnek, 1873. jan. 25. mint ezennel kitűzött határnapig az il­lető pártfogókhoz, vagyis a fentebbi kitételek szerint a vallás- és közoktatási m. kir. ministe­­riumhoz, a nagy­váradi latin szert. káptalanhoz és illetőleg Pest szabad királyi város közönsé­géhez czimezendő folyamodványaikat azon tano­dák igazgatóságainál, hol jelenleg tanulmánya i­ s­ foorosh­ordók fogdugásáról. Ha az új bor még le nem csendesült, akkor az akonák szokás szerint lazán téteznek a hor­dók szájára, miáltal az elpárolgás növekedik. Ha a bor nyáron utóerjedésnek indul, az akonák is­mét kinyitandók; ekkor már azonban a meleg behatása folytán az alkohol a bor felületén szét­­bomlani kezd, s így igen könnyen eczetesedés állhat be. Mindezen kellemetlenségek kikerülése végett igen ajánlandók az oly akonák, melyek egy súly­ , lyal ellátott és faggyúval kellően bekent szel­­­ lentyű­ által záródnak; ezen szellentyűk a küllég­y behatolását meggátolják, ellenben a belülről jövő nyomásnak csak kevéssé ellenállnak. Ily akoná­­kat sokfélekép lehet készíteni; legegyszerűbb az alulról félig kifúrt fa-akona, melynek belső nyí­lása 3—6, oldalvást alkalmazott vékony lyukon a külléggel érintkezhetik. Ha e körben álló lyu­kakra egy kaucsukgyűrűt helyezünk, úgy a bort a küllégtől teljesen elzárjuk, a borban képződő szénsav pedig a kaucsukgyűrűt felemelvén, ki­szabadulhat. A bort csak akkor lehet erősen lezárni, ha körülbelül háromnegyed év múlva teljesen lecsen­­desült. E czélra mélyen a borba menő puhafá­ból készült akonák ajánltattak, hogy a virágoso­­dás meggátoltassák. Ezek azonban hajcsövessé­­gük folytán a bort magukba vevén, ennek szük­ségtelen gyors apadását okozzák anélkül, hogy a virágosodást valóban meggátolnák. Legjobbak a tölgyfából készült s olajba áz­tatott akonák; ha ezek még faggyúval bekent ru­hadarabbal is körülcsavartatnak, a bort teljesen­­ légmentesíttetik. Készülnek akonák parafából is ; ezeknek­­ azon előnyök van, hogy könnyen a hordó szá­­­­jába nyomhatók, anélkül, hogy a bort többé-ke­­vésbbé nyugtalanító kalapácsütésekhez kellene fo­lyamodnunk. Azonban nem mindig lehet őket a kellő nagyságban kapni, megfaragás által pedig czélszerűtlenekké válnak. Igen jók az erős üvegből készült akonák is, melyek fölül egy dugóval elzárható lyukkal bír­nak; ezen akonák szorosan a hordó szájára il­­lesztetvén, borral teletöltetnek és erősen beduga­­szoltatnak. Előnyük az, hogy a hordóban üres tér nem keletkezik, mert azonnal megláthatjuk, mikor van szükség a feltöltésre. — Egy vastag parafaakonába illesztett s borral megtöltött — üvegcső ugyanazon szolgálatot tenné. Némelyek a virágosodó,s meggátlása végett azt tanácsolták, hogy alkalmaztassák az akonára egy vászondarab, mely amazon függve a borba érjen, — valószínűleg azért, hogy a bort felszí­ván, ennek elpárolgása a keletkező hézagot bor­­szesz-párákkal betöltse. Toltak esetek, midőn ez is haszontalannak bizonyult, tehát ezen mód sem segít feltétlenül, mint némelyek hiszik.

Next