Köztelek – 1894. 53-103. szám

1894-10-10 / 81. szám

1396 VEGYESEK. Mai számunk tartalma : Oldal A.Z orsz. magyar gazd. egyesület közleményei O. M. G. E. közgyűlése. — Az O. M. G. E. Évkönyve. —­ Nyugtázása a szeptember hó folyamán befizetett alapítványi kamatoknak és tagdíjaknak... — ... ... ... ... ... ... ... ... 1385 Szőlővessző behozatali tilalom. Sz. Z. ... ... ... 1385 Tárcza. A III. (őszi) lóvásár. K. M. ... ... 1383 A magyar molnárok kongresszusa ... ... ... ... 1391 A nagy­ malomipar, a molnárok és a gazdák. Baross Károly ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 1393 Az O. M. G. E. és a „Gazdasági Lapok" ... ... 1395 Növénytermelés. Védekezés a szárazság ellen ... ... ... ... ... ... 1386 Állattenyésztés. Adatok a fejős versenyeken való bíráláshoz. Monostori Károly ... ... ... ... ... ... ... ... ... 1388 Az őszi lóvásár díjazásai ... ... ... ... 1389 Szőlőmivelés. Angol párosítás és ékoltás. Biró Géza ... ... ... 1389 Levélszekrény ... ... ... ... ... ... ... .. ... 1395 Vegyesek 1396 Kinevezések. •— Megbízások. — Eljegyzések. — Házasságok. — Halálozások. — Gazdaestély Egán Ede tiszteletére. — Ménló-kiállitás és vásár. —Díjkedvezmény takarmányneműekre. — Katonai lóvásár. — Lódíjazás Kaposvárott. — Birtokbérlet. — Szarvasmarha-díjazás Ig­al­ban. — Hitelszövetkezet a szőlők újraültetésé­nek szolgálatában. — Szarvasmarhakivitel Ausztráliából Európába. — Állatbevitel korlá­tozása. Állatbeviteli tilalom. — Malaga szőlő­termése. — Czukorkivitelünk Kis-Ázsiába. — Bajorország­ árpaforgalma. — A Thomas fosz­fátlisztárak mérséklése. — Istria bortermése. — Az „E­gyetértés"­ tudósítása luxus-lóvásár­ról. — Állatok bevitelének korlátozása. — Szőlőtelepítés és bortermelés az Alföldön. — A német mezőgazdák és a jégbiztosítás ... ... 1398 Kereskedelem és tőzsde. ... ... ... .. ... 1398 Budapesti gabonatőzsde. — Határidők árfo­lyama Budapesten.— Határidők árfolyama a külföldi gabonatőzsdéken. — Szeszüzlet. — Élelmi szikkek a budapesti hetivásáron. — Buda­pesti takarmányvásár. — Állatvásárok : Buda­pesti szurómarhavásár. — Juhvásár. — Bécsi marhavásár. — Bécsi sertésvásár. — Bécsi szuróvásár. — Bécsi juhvásár. — Párisi juh­vásár 1399 Szerkesztői üzenetek... ... — ... 1399 Megbízatások. A földmivelésügyi miniszter Fele­tár Béla vingai lakos gyógyszerészt és földbirtokost Temesmegye vingai járására nézve, M­art­on György söjtöri földbirtokost, Zalavármegye zala­egerszegi já­rásra nézve az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. Kinevezések: Báró Schosberger Zsigmond turai uradalmában Hajdú István urad. ispán kasznárrá, Mé­száros Ferencz urad. tollnok és Kubinyi János urad. írnok ispánokká neveztettek ki. Eljegyzések: Fülöp Ferencz mezőtúri földbirtokos, tartalékos huszárhadnagy október he 1-én tartotta el­jegyzését Mészáros Gizella, Mészáros Lajos földbir­tokos leányával. — Bezerédi Bezerédj István győr­megyei ménfői nagybirtokos leányát, Alicet eljegyezte szentimrei dr. Morlin Emil kultuszminiszteri titkár Veszprémben. Házasságok. Szentkirályi Pozsgay Tivadar fővá­rosi tisztviselő október 8-án tartotta esküvőjét a Deák­téri ev. templomban Jeszenszky Ferikével. — Tamássy Árpád fejérmegyei nagybirtokos október hó 7-én es­küdött örök hűséget Beöthy Annának, Beöthy Alger­non orsz. képviselő leányának. — Ifj. malomszeghi Légrády Béla, szalmavár-pusztai földbirtokos, oltárhoz vezette Bécsben a szt. Augusztinról nevezett plébánia templomban Knoller Paulát, özv. Knolle­rné sz. Maiser Angelika úrhölgy leányát. _ Halálozások. Szelke Árpád, herczegprimási urad. intéző, október hó 3-án életének 35-dik évében Hont-Füzes-Gyarmaton elhunyt. A boldogultat, kit özvegy neje és két kis árvája sirat, október hó 7-én temet­ték Budapesten a kerepesi-uti temető halottas házából s a családi sírboltban tették örök nyugalomra. — Nagysarlói Magyary-Kossa Lajos földbirtokos e hó 7-én meghalt Tápió-Szent-Mártonban. A boldogult földi maradványait a tisza­roffi családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. — Mokry Sámuel a békésmegyei gazdasági egylet volt titkárának neje sz. Mikolay Jo­hanna folyó hó 7-én meghalt Orosházán. Gazdaestély Egán Ede tiszteletére. Egán Ede a földmivelési minisztérium volt taná­csosa, a magyar gazdák előtt a népszerű ál­lami tisztviselőnek mintaalakja, a ki családi körülményei folytán négy év előtt lemondott állásáról s azóta Sloszewoban (Kelet-Porosz­ország) fekvő uradalmán gazdálkodik, mint arról olvasóinknak a lapunk hasábjain meg­jelent közleményeiből többször és különösen legutóbb alkalmuk volt meggyőződni német­országi lakos lett ugyan, de szívében ma­gyar maradt, a­ki poroszországi gazdag ösz­szeköttetéseit a legnagyobb leleményességgel használja fel a magyar gazdák előnyére. Különös sikerrel teszi ezt a magyar, ló kivi­telének előmozdítása érdekében. Ő volt, a­ki a bécs-berlini távlovaglást egy külön kö­tetben ismertette, leirva a magyar lótenyész­tést, az egyes méneseket s e könyve által oly mértékben hívta föl a német tenyésztők figyelmét a magyar lóra, a­mint az eddig senkinek sem sikerült. Most is lejött Buda­pestre több előkelő porosz katonatiszt tár­saságában, hogy az O. M. G. E. luxuslóvá­sárjain tenyészkanczákat vásároljanak. Egán barátai és tisztelői felhasználva az alkalmat, tiszteletére október 6-án este 6 órakor a Vadászkürt szállóban ebédet rendeztek, me­lyen részt vettek Egán Edén kivül a porosz vendégek, gróf Münster nagybirtokos a szász, kir. ménesek felügyelője, Schuhmann herczeg ratibori ménes igazgatója, Schmidt porosz dragonyos őrnagy, Blücher, Dorguth és Löff­ler századosok és nagybirtokosok, továbbá gróf Dessewffy Aurél, gróf Andrássy Sándor, gróf Széchenyi Imre, gróf Széchenyi Aladár, gr. Széchenyi Bertalan, Luczenbacher Miklós, dr. Schmidt József, gróf Pálffy Géza ezredes, gróf D'Orsay és Fadlallah Elhedad őrnagyok méneskari tisztek, Hoffmann Lipót ludovikai lovagló iskolai tanár, Baross Károly, Forster Géza, Szilassy Zoltán, Bubinele Gyula, Paikert Alajos. A pezsgőnél gr. Dessewffy Aurél poharát a haza szeretetét a távolban is megőrzött Egán Edére emelte, utána gróf Széchenyi Imre szint­e Egánra, mint a magyar és német összeköttetés megteremtőjére ürítette poharát, Egán éltette gr. Dessewffy Aurélt, mint a magyar mezőgazdasági mozgalmak vezérét. Erre megeredt a szellemes toasztok árja, fű­szerezve a német kedélyességgel, a­mit a porosz vendégek szőttek bele felszólalásaikba. A jó poroszokat különösen meghatotta Egán­nak a mezőgazdaság nagy apostola Bismarck h­erczegre mondott felköszöntője. Az összes európai államférfiak úgymond, egy híres kritikus hasonlatával élve, úgy tesznek, mint a borbély, ki folyton szappanoz, de a borot­válásra sohasem jut vendégeivel szemben a dolog. Ígérnek fűt-fát az agráriusoknak, de a válság alapjaiban való megakadályozásához kezdeni csak Bismarcknak volt erélye és bátor­sága. A poroszok a köszöntökre válaszul, a leg­nagyobb magyarnak gróf Széchenyi­nek je­lenlevő három utódjára mondottak felköszön­tőt. Végül Schmidt földmivelési miniszteri tanácsos a magyar kormányra és a magyar törvényhozásra emelte poharát, a­mely olyan sokat áldoz a lótenyésztésre. A társaságtól a porosz vendégek csak a késő esti órákban vettek búcsút. Ménló-kiállítás és vásár. A lótenyésztés emelésére alakult részvénytársaság a Kere­pesi úton levő Tattersall helyiségében f. hó 12-én ménló-kiállítást és vásárt rendez. E kiállítás és vásárra be van eddig jelentve 33 db angol telivér 41 db más vérű ménló. Telivéreket Eszterházy Miklós gróf, Ochtritz Zsigmond báró, Henckel Arthur gróf és Laura grófné, Cziráky Antal gróf, Péchy Andor és Szemere Miklós stb. jelentettek be. Az egyéb mének között Wahrmann Ernő brabanti ménjei, Batthyányi József gróf félvér ménjei, több arabs mén, orosz és amerikai ügetők stb. szerepelnek. Kezdete délelőtt 10 órakor. Díjkedvezmény takarmányneműekre. Egyes gazdasági lapok, nemkülönben a bécsi N.­F.­Presse, téves adatokat közöltek a takarmány­neműekre engedélyezett díjkedvezményekről, nevezetesen, hogy a magyar államvasút vo­nalain a korpa szállítási díját A vagyonon­kint és kilométerenkint 400 kiméterig 9 krra mérsékelték. Erre vonatkozólag felvilágosí­tásul szolgál a szeptember hó 30-án meg­jelent 117. számú Vasúti- és Közlekedési Közlöny azon értesítése, mely szerint a szá­las takarmányneműek, u. m. szalma, széna, szecska továbbá szárított és friss lóhere, luczerna és bükköny küldemények után, az államvasutak vonalain 400 kim. távolságig kocsi és kilométerenkint 8 kros díjtétel lett engedélyezve, 400 kiméternél nagyobb távol­ságra való szállítás esetében pedig a 400 kimétert meghaladó távolság után kocsikilo­méterenkint 4 krajc­árnyi mérsékelt díjtétel engedélyeztetett. Korpára, mint a hirdetmény­ből kivehető, ezen kedvezmény nem lett meg­adva, a­mit esetleges félreértések elkerülése czéljából szükségesnek láttunk helyre iga­zítani. Katonai lóvásár: Nyíregyházán a mult hó 28-án tartották meg a rendes katonai ló­vásárt, mely alkalommal 151 drb ló vezette­tett elő.­­A lóavató-bizottság a tekintélyes számból mindössze csak 3 darabot vásárolt meg s ezek közül is csak 1 volt helybeli, a mi elég érthetetlen akkor, midőn a megye szép lovainak legjavát szokták ilyenkor elő­vezetni. Lódijazás Kaposvárott. A Somogymegyei Gazdasági Egyesület e napokban lódíjazást rendezett Kaposvárott, melyen a földmivelési miniszter is képviseltette magát. A díjazásra 54 db tenyészkancza és 114 db csikó vezet­tetett elő. Az elmúlt évben elővezetett anyag­hoz képest ez évben a megyei lótenyésztés terén hanyatlás volt észlelhető, de a tenyész­tők buzdítására a bizottság a díjakat mégis mind kiadta. Birtokbérlet. A veszprémi püspökség Karádi uradalmát, melyet Fekete Lajos volt negyvennyolc­as párti képviselő 31 évig bírt, bérbert, e napokban a Hencz testvérek vették bérbe 22 évre. Szarvasmarha-díjazás Igalban. A „Somogy­megyei gazdasági egyesület" a szarvasmarha díjazást ez évben Igalban tartotta meg ok­tóber he 1-én. Daczára a kelemetlen időjárás­nak a díjazás sikerültnek mondható, a­mennyiben az igali járás több községéből tekintélyes számú magyar fajta szarvasmarhát vezettek elő. Minthogy a „Somogy megyei gazdasági egyesület" még évek előtt hozott határozata szerint csakis magyar fajokat d­íjaz, a nyugati fajú szarvasmarha, a díja­zásból ki volt zárva. Jövőre azonban ezek is felvétetnek a díjazandó fajták közé. A díjazásban csakis somogymegyei volt úrbé­resek vagy ezekhez hasonló viszonyok között gazdálkodó somogymegyei tenyésztők állatai részesülhettek. Összesen 15 díj osztatott ki, a­melyhez a gazdasági egyesület 20 drb 10 frankos aranynyal s magánosok 35 frtnyi pénzdíjjal járultak. Hitelszövetkezet a szőlők ujraültetésének szolgálatában. A „Borsodmegyei hitelszövet­kezet", melynek kebelében már eddig 44 községi hitelszövetkezet működik, legköze­lebbről egy szőlőtelepitő szövetkezetet foga­dott szárnyai alá. Ezen „Első szőlőtelepitő szövetkezetet" Biró Géza, a gazdasági egye­sület titkárja, a vármegye községeiben lakó lelkészekből, jegyzőkből és birtokosokból hozta össze, kik otthonukban a telepítési munkálatok vezetésére vannak hivatva. A szövetkezet 200 egyenkint 25 frtos üzletrészszel alakult meg és az üzletrészek kétszereséig vállalt felelősséget. A megyei hitelszövetkezet a szavatolt összegig folyó számlát nyitott ezen új szövetkezetnek. A szövetkezet az egri kath. papnövelde bánhorváti kipusztult nagy szőlőterületét kérte el anyatelep számára. Hogy a szövetkezet a kezdet nehézségeivel megküzdhessen — miután az építkezések és föld­forgatás rendkívül sok­­ lefektetést igé­nyel — államsegélyért folyamodott. E szö­vetkezetnek ugyanis nemcsak az a czélja, hogy a tagok területeit ojtott szőlővel beül­tesse, hanem az is, hogy 500­00 felül nem tagok ültetéseit is elvállalja, a­mi azért, figyelemreméltó, mert ma a szőlőbirtoka- Köztelek, h­194. október 10.

Next