Köztelek – 1920. 1-26. szám
1920-02-14 / 07. szám
98 kezést népiesen tárgyaló füzet megírásával és gondoskodjék ennek a legszélesebb rétegekben való elterjesztéséről. (Helyeslés.) Elnök, miután a javaslathoz hozzászólni senki sem kíván, azt határozattá emeli és az ülést berekeszti. A faluért. Az újraépítés munkájában nevezetes feladatkör szolgálatára válalkozii^tsza mozgalom, amely Bubineki Gyula kezére az OMGE kebelében már 1912-ben^*ff^gindult és most uj lendületet vett. Ez a mozgalom röviden a falvak fejlesztésére irányul. Célja: megadni a falvaknak mindama berendezéseket, amelyek egészségügyi, művelődési és társadalmi viszonyait javítják, kiemelik a falvakat mai elmaradottságukból és jobban belekapcsolják a nemzeti kultúra közösségébe. Kubinek Gyula földművelésügyi miniszter, mint még OMGE igazgató, a faluról írott kitűnő tanulmánya konklúziójaként már 1912-ben javaslatot tett az OMGE szociális bizottságában egy olyan országos intézmény életrehívása érdekében, amely a falusi otthon védelmével, a falusi élet gazdasági és kulturális szükségleteinek kielégítésével, egyszóval: a falu kérdéseinek gondozásával lett volna hivatva foglalkozni. Erre a célra tömöríteni kívánta mindazokat a társadalmi, kulturális, gazdasági és szövetkezeti intézményeket, amelyek a falu kérdésével hivatásszerűen foglalkoznak. Hogy mi adott ennek a tervnek aktualitást, azt a falusi élet figyelői jól tudják. A kultúra fellendülése mindenütt magával hozta azt a jelenséget, hogy a városok elszaladtak a falutól; a városok fejlődésével szemben a falu megmaradt a régi elmaradottságában. A városokba összpontosultak a magasabb rendű emberi élet feltételei, úgy, hogy mindazok, akik szórakozási, élvezeti, művelődési alkalmakat kerestek, a városokra voltak utalva. Nemcsak nálunk, hanem Nyugat-Európa többi államaiban is bizonyos emberáramlás indult meg, amely a falvakat kiürüléssel, elnépteledéssel fenyegette. Nálunk ez a jelenség annál komolyabb volt, mert be kell vallanunk, hogy a mi kormányzati politikánk túlontúl a városok malmára hajtotta a vizet. Ha vizsgáljuk, hogy a falvak gazdasági, művelődési igényeinek kielégítése, egészségügyi berendezése stb. tekintetében mi történt a múltban, megállapíthatjuk, hogy kevés gondossággal és még kevesebb áldozatkészséggel fordultunk a falvak felé. Ennek az volt a következménye, hogy a falvak életberendezése a megnövekedett igények kielégítésére mindinkább alkalmatlanabbá vált. Azt az értékes emberanyagot, amely a falvakban él, sem egészségében, sem erkölcsében, sem művelődésében nem tudtuk kellőképpen kiszolgálni és megoltalmazni. Ha belépünk egy tipikus magyar faluba, mindjárt igen kedvezőtlen kép tárul szemünk elé. A ház, ól, kut, trágyadomb egymásra építve, az egészségügyi szempontok tökéletes figyelmen kívül hagyásával. Benn a lakásban sötét szoba, apró pislogó mécses, az ablakközeli télvíz idején homokkal töltve, mely a hideggel együtt a friss levegőt is kizárja. Benn a szobákban a képtől az utolsó bútordarabig mindenütt a sokszorosítóipar legselejtesebb gyártmányai. Kérdezzük meg az anyától, hogy mikor gyermekágyban feküdt és a legnagyobb emberi adót fizette, volt-e mellette orvos, vagy okleveles bába, aki törődött volna vele. Mikor munkába járt, volt-e a faluban kisdedóvó, mely gyermekeivel foglalkozott volna. Mindezekre a kérdésekre tagadó választ kaptunk. Az anya- és gyermekvédelem, meg az egészségügyi intézkedések elmulasztásának tudható be, hogy egyes magyar falvak gyermekhalandóságát csak az amerikai pampák múlják felül. Vagy ha tovább vizsgáljuk, van a falunak járdája, világítása, ivóvize, csatornázása, könyvtára, vannak-e művelődési intézményei, szórakozóhelyei, általában nemmel kell válaszolni. Az egyetlen intézmény, amely a falvakban virágzott, a korcsma volt. Nyitott kaput döngetnénk, ha e helyen bővebb megokolását akarnánk adni ama közjóléti intézmények szükségszerűségének, amelyekkel a falvaknak adósai vagyunk. Az OMGE a jelenlegi földművelésügyi miniszter javaslatát nagy lelkesedéssel elfogadta, sőt hozzáfogott a javaslat kiviteléhez is. A falvak vezető férfiaihoz már 1913-ban kérdést intézett az OMGE aziránt, minő intézményeket tartanak legszükségesebbeknek s hogy e téren a társadalmi munkásság micsoda alkotásokat hozhatnak létre. A kérdésre mintegy ötszáz válasz érkezett. Valamennyien lelkesedéssel üdvözölték a mozgalmat, panaszkodtak a falvak ázsiai elmaradottsága miatt. Nagy örömmel fogadták, hogy végre olyan mozgalom indul, amely adni is akar valamit a falvaknak. A gyakorlati szükségletek egész sorozatára mutattak rá, amelyek a falusi élet tűrhetővé tétele érdekében sürgősen kielégítendők. A beérkezett értékes anyagot az OMGE jegyzékbe vette, sajnos, az anyag a proletárdiktatúra alatt elkallódott. A háború közbejötte megakadályozta a mozgalom folytatását s csak a proletárdiktatúra bukása után jutott az OMGE ismét abba a helyzetbe, hogy a mozgalom elejtett fonalát felvegye. Felterjesztést intézett tehát Kubinek Gyula földművelésügyi miniszterhez, rámutatván arra, hogy ha valamikor, úgy ma van szükség arra, hogy a falvak népét intezívebb munka kifejtésére képessé tegyük, mert a politikailag is vezető szerephez juttatott falvak részére olyan társadalmi és gazdasági feladatok megvalósítása vár, amelyeket csakis magasabb gazdasági és kulturális készültséggel lehet megoldani. Arra kérte az OMGE a minisztert, hogy a falumozgalom felújításához és kiviteléhez szükséges erkölcsi és anyagi támogatást adja meg. A földművelésügyi miniszter örömmel vette az OMGE ajánlkozását és megbízta az egyesületet azzal, hogy az általa javaslatba hozott „Falusi Otthonvédő és Népjóléti Országos Szövetség" létesítése érdekében az előkészítő lépéseket megtegye, s az előkészítőbizottság munkálatait anyagi támogatásáról is biztosította. A földművelésügyi miniszter megbízásának teljesítése során az egyesület első lépése az volt, hogy a „Hangyá"-t, a Gazdaszövetséget, az Országos Központi Hitelszövetkezetet, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetét, A Gazdák Biztosító Szövetkezetét, a Vármegyei Tisztviselők és Körjegyzők Országos Egyesületét és a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségét csatlakozásra hivta fel s ezeknek az intézményeknek képviselőiből megalakította a létesítendő országos szövetség szervezőbizottságát. A szervezőbizottság megalakulása után nyomban megállapította az előkészítő munkálatokat és ezeknek végrehajtására irodát szervezett, melynek az OMGE egyelőre ingyenes helyiséget biztosított. Ez az iroda működését már január hóban megkezdette. A nyilvánosság elé eddig azért nem lépett, mert Bubinek Gyula intencióihoz képest, kerülni kívánta még a látszatát is annak az igyekezetnek, hogy a felkarolt eszmével kortes célokat kívánna szolgálni. Ami most már a jövőt illeti, az irodának az a feladata, hogy a létesítendő országos szövetség munkaprogrammját felépítse, szervezetét megalkossa és számára híveket toborozzon. Evégből mindenekelőtt a falvak gazdasági, kulturális és népjóléti szükségleteiről igyekszik tájékozást szerezni. Összeköttetésbe lép tehát a falusi élet vezető tényezőivel s ezektől adatszerű értesítést szerez afelől, hogy milyen természetű szükségletek kielégítésével és milyen feladatokkal kellene számolnia a létesítendő szövetségnek. A tervezett „Falusi Otthonvédő és Népjóléti Országos Szövetség" munkakörébe tartozna a falvak gazdasági, művelődési, egészségügyi érdekeinek gondozása és az e célból szükséges intézmények létesítése, felölelné tehát a szövetség működése az alábbi kérdéseket: Apróállatok tenyésztése és hizlalása, méhészet. Gyömölcstermelés, aszalás, izkészítés. Konyha- és virágkertészet. Háziiparok. Udvarjárások, bírálatok. Versenyek és jutalmazások. Hitel-, fogyasztási-, tej-, állattenyésztő-, állatbiztosító-, szeszfőző-szövetkezetek. Tűz- és jégkár elleni biztosítás, élet és házassági biztosítás népszerűsítése. Gyermekgondozó napközi otthonok. Óvodák. Elesett hősök sírjának és emlékének megörökítése. Ifjúság és felnőttek torna-és céllövőgyakorlatai. Népkönyvtárak, népházak, gazda- és olvasókörök. Műkedvelő színielőadások. Vándor mozgókép-előadások. Hangversenyek, népünnepélyek. Orvosi és bábaszolgálat rende- MA1TTHWF1? ÖNÖN MAGNAGYKERESKEDÉSE 1 IYU JL JLIi 1 JL/A\ vrl/vrl1 BUDAPEST, ROTTENBILLER UTCA 33. V FQ7 Lar^'^ZlaSaOilliaBVakat: » A TAMT tiszta és legmagasabb^ csiraképességű I MJOU lóherét, lucernát,baltacímmagot, nyulszapukát stb. ÜUÜilligaZflaSafll, KOIiyiiaKert IfiS VirajístölVaKat. Árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve. 809 KÖZTELEK, 1920. FEBRUÁR HÓ 14. 7. SZÁM 30-IK ÉVFOLYAM. m*