Köztelek – 1922. 1-25. szám
1922-06-24 / 25. szám
XXXII. évfolyam. Budapest, 1922. junius 11. (2703.) szám .MtjarssTzzzstí KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGA,AP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. AB átmeneti idő alatt feel éraként egyszer jelenik meg. áb OrHiíAi M»«7ar HiKánáíi Erjrdűlel mUnd«aa. Az egyesületi tanács felügyelete alatt Kiadásért felelős: Scilissy Zoltfki, az OJIGF. igazgatója. Felelős szerkesztő: Haility Brina. Segédszerkesztő: Kollimeyer Imre. Szerkesztőség: Isaás Öcsi, IX., Köztelen u. 6. Telefon : József 51—05. Kiadóhivatal JS Budapest, IX., Üllői út 35. Telefon: József »!) -82. C!rífizfitűci ín\i 1 évre - r'20 SMEE tipoknak a tajsáji dflsn M\ LiUlltClool CluK !/s évre 260 „ 1 évre rj»(« K. julius 1-től J V4 évre ... ... 130 ,, »/s évre 1H0 „ Egyes szám ára 12 K. V« évre 80 „ Előfizetést csakis a naptári negyedévek szerint fogadunk el. Külföldre (megszállott területekre is) a fenti előfizetési árak kétszerese. TARTALOM: Nyitány. Őrlési adó és hatósági lisztellátás. Az OFB és a gyakorlati élet. A szárazság tanulságai. Szolnok vármegye állattenyésztésének helyzete. (Ruszkasivárt dr.) A foszforsavtrágyázás kérdése Németországban. (Surányi János.) Az osztrák növénynemesitők vándorgyűlése. I. (Bittera Miklós dr.) A cséplésnél előálló szemveszteség és ennek csökkentése. (Kneusel-Herdlinkn Ernő.) Uj rendeletek. Könyvismertetés. Állattenyésztési vándorgyűlés Kisújszálláson. Serbán János f. A magyar gyáripar ünnepe. A mezőgazdaság állapota. Vegyes közlemények. Tőzsde, Kereskedelem. Szerkesztői üzenetek. Egyről-másról. (Nyitány. — Őrlési adó és hatósági lisztellátás. — Az OFB és a gyakorlati élet. — A szárazság tanulságai.) Nyitány. Megnyilt a második nemzetgyűlés s feszült érdeklődéssel fordulunk működése felé. Sohasem függött még a gazdasági élet olyannyira a parlamenttől és az általa irányított kormánypolitikától, mint most, amikor a végrehajtó hatalom a termelés és az értékesítés folyamatára kivételes befolyást gyakorol s rendeletekkel dönti el azt, amit normális időkben a szabad versenyre bizott. Bármely oldalról vizsgáljuk is a helyzetet, a kormányzás mai módszerének államszocialisztikus jellege van s ez egyfelől gúzsba köti a gazdasági életet, másfelől a kormányra roppant felelősséget hárít. Arra kell tehát törekednie a végrehajtó hatalomnak, hogy a kötött gazdálkodás háborús és forradalmi hagyományaiból kibontakozva, vezesse vissza a gazdasági életet a szabadsághoz, mert enélkül egészséges fejlődés el sem képzelhető. A pénzpolitikát, a megélhetés osztálykérdéseit és a termelési politikát nem lehet egymástól elválasztani. Minden magunk erejéből orvosolható bajunknak az az eredő oka, hogy többet költünk a jövedelmünknél. A nemzeti jövedelmet kell tehát fokoznunk, ez pedig csakis a termelés szervezése és tervszerű támogatása útján lehetséges. Jól mondotta a GyOSz tiszteletreméltó, érdemes elnöke, id. Chorin Ferenc jubileumi ünnepségén, hogy tarthatatlan az, hogy nyersanyagokat viszünk ki az országból és drágán kell megfizetnünk a külföldről behozott kész gyártmányt. Nem elég a mezőgazdaság inaszakadtáig való erőlködése sem az üdvösséghez, ha a produktumait és mellékterményeit, mint a kendert és lent, a gyapjút, a bőrt meg a többit idegen államok iparaival dolgoztatjuk fel s ezen a címen olyan óriási öszszegekkel adózunk a külföldnek, amelyeket nyers terménykivitelünkkel képtelenek vagyunk egyensúlyozni. Így a pénznek szükségképpen romlania kell, az ország szegényedik és a drágaság okozta bajok elviselhetetlenekké válnak. A hazai termelés feldolgozására és a hazai fogyasztás kielégítésére irányuló iparok fejlesztését mi is mulaszthatlan nemzeti feladatnak tartjuk, mert az ipari behozatal mai óriási áldozatát nem bírjuk meg, ennek terhei végül is visszaesnek a földre, mint egyetlen megfogható alapra s mezőgazdasági termelést is összeroskasztják. Márpedig az ország gazdasági jövője elsősorban mégis a mezőgazdaság fejlődésétől függ. Sajnos, itt is nagy bajokkal kell megküzdenünk s távolról sem utolsó ezek között a földbirtokreform, amelynek végrehajtása igen nehéz válság elé állíthatja a mezőgazdaságot, ha a termelés érdekeinek a megóvására nem lesznek kellő figyelemmel. Mi elismerjük azt, hogy ilyen reformmal nem lehet tréfálni, azt végre kell hajtani a közérdeknek megfelelően. Csupán abban a kérdésben válhatnak szét a nézetek, vájjon közérdek-e az, ha a jól kezelt s virágzó kulturájú birtoktesteket egyre-másra szétforgácsoljuk és válogatás nélkül elosztjuk azok között, akik földet követelnek. Ha a mezőgazdaság teljesítőképességét meg akarjuk óvni, akkor, szerény nézetünk szerint, nem szabad egyszerű földosztást csinálni, hanem csak a nemzet egyetemes érdekeihez igazodó birtokpolitikát. Nagyatádi Szabó István ismét a földművelésügyi tárca élére állván, a földreform becsületes végrehajtását tűzte ki legfontosabb feladatul s ugyanezt a jelszót hangoztatták a szélső ellenzék radikális hajlamú csoportjai is. Az most már a kérdés, milyen tartalmat igyekeznek beleszorítani ebbe a jelszóba, ezen fordul meg mezőgazdaságunk jövője, a termelés fokozásának lehetősége, sőt azon fordul meg a társadalmi béke is, hogy a kisembereknek földosztás útján való meghódítása, vagy a mezőgazdaság életrendjének egészségesebbé tétele, haladó erőinek kifejlesztése-e a cél. Egyelőre nem tehetünk egyebet, bízunk a józan emberi belátásban. Nem szabad ezúttal elhallgatnunk, hogy nagyatádi Szabó, az új földművelésügyi miniszter, félreállásának idején és a választások alatt visszautasította azokat a kísérleteket, amelyek őt a szélsőségekbe akarták belesodorni s következetességének és a reálpolitika iránti érzékének megbecsülendő tanújelét adta. Elődje, a lelépő Mayer János, egy természetes képességekben kiváló, becsületes igyekezetű, puritán jellemű férfiú rokonszenves emlékét hagyja vissza. Őrlési adó és hatósági lisztellátás. Ha nem is olyan biztatóan és sokat ígérően, mint ahogyan szeretnék, mégis napról napra jobban közeledik az aratás. Önként értetődően mindenki kíváncsian várja az új gazdasági évre a hatósági lisztellátás szabályozásáról kiadandó s immár hetek óta vajúdó kormányrendeletet. Mert hiszen az úgynevezett ellátatlanokról természetben való gondoskodás mikénti megoldása vagy megszorítása, esetleg teljes elejtése a termelők és fogyasztók szempontjából egyaránt nagyjelentőségű. Minden vitán felül állónak tartjuk, hogy a gabona belföldi szabad forgalma — a határszéli csempészet meggátlását célzó ellenőrző intézkedésektől eltekintve — korlátlanul fennmarad. Bármiként döntsön a kormány a hatósági ellátásban részesítendők körének megszűkítéséről vagy — esetleg — kibővítéséről, hatósági gabonaigénybevételre többé senki sem gondolhat és lejárt már az ideje annak, hogy egyes társadalmi rétegeket a gazda terhére, rekvirálások segítségével élelmezzenek. Ha tehát az állam saját alkalmazottait és esetleg más kisebb jövedelmű társadalmi rétegeket a jövőben is természetben kívánna liszttel ellátni, a szük- A lisztharmat és füirtperonospora ellen egyetlen bevált szerf a jó melyet futtatással kell a szőlő lombjára és fürtjeire juttatni Eladása a M. Kir. Földmivelésügyi Miniszter 36111/922. sz. rendeletével engedélyezve. Aralífkolozott céli nélkül 50 kilós zsákokban, csomagolás nélkül, kg.-kint 64.— K 'UHO'MMMU nemin, 5 és 10 kilós postacsomag, csomagolással együtt, kg.-kint 68.— „ Kapható a IMagyar* m EEZŐGAZDÁK Szövetkezeténél •Budapest, V., Albotány utca 29. rézkénper M&l axtkmm&h 26 oldali mmmm éw*m MSS ÜH