Köztelek – 1933. 1-52. szám
1933-02-19 / 15-16 szám
134 F. M. sz. rendeletével elrendelte, hogy a vetőmagvizsgáló állomás által a hazai lucernavetőmagnál kevésbbé alkalmasnak minősített külföldi lucernavetőmagot zöldszinüre, ilyen megállapítás hiányában pedig piros szinüre kell festeni, kivéve, ha külföldről már megfelelően festve érkezett a belföldre. Nem kell megfesteni a belföldi vámszabadraktárba tisztítás (kikészítés) végett behozott lucernavetőmagvakat sem, ha azokat külföldre viszik. Külföldi lucernavetőmag ólomzárolási bárcáján „külföldi lucerna" jelzést, ha pedig vámszabadraktárból külföldre viszik, „tranzit lucerna" jelzést kell alkalmazni. A hazai származás igazolására szolgáló nemzeti szinűi ólomzárolási tárcával külföldi lucernavetőmagot ellátni nem szabad. A hazai lóherevetőmagnál kevésbbé alkalmasnak minősített külföldi lóherevetőmagot ugyancsak zöldszintre kell festeni. A Külkereskedelmi Hivatal feladatai. Wineckler István dr. miniszteri tanácsos, a külkereskedelmi ügyek kormánybiztosa a napokban tájékoztatta a sajtó képviselőit azokról az irányelvekről, amelyeket működésében követ. Utalt arra, hogy a külkereskedelem terén a szétágazó hatáskörök és a szétforgácsolt ügyvezetés egységesítése szükséges, amely felé az első lépés volt a kormánybiztossá történt kinevezése és a kormánynak az az elhatározása, hogy külkereskedelmi bizottságot és külkereskedelmi tanácsot létesít. A kormánybiztos feladata a megoldandó kérdéseknek döntésre való előkészítése. Az előkészítő munka a külkereskedelmi bizottságban történik, a döntés az illetékes minisztert illeti. A külkereskedelmi bizottság, mint állandó tárcaközi bizottság felszívja a ma működő két tárcaközi bizottság munkakörét, amelyek közül az egyik a jegybank tanácsadó szerve, a másik a kereskedelmi minisztériumban a behozatali ügyeket intézi. A külkereskedelmi tanács a gazdasági érdekképviseletek bevonásával alakul meg, amelyeknek véleményét közvetíti a kormány elé. A kompenzációs és az árupengő ellenében való kiviteli ügyek továbbra is a Nemzeti Bank kezében maradnak. Változás az ügyvezetés összevonásában fog jelentkezni s ez történik meg a Külkereskedelmi Hivatal életrehívásával. Ez a hivatal a két kiviteli intézeten kívül lehetőleg minden olyan szervet is egyesít, amely a kivitellel kapcsolatos kérdéssel foglalkozik. A Külkereskedelmi Hivatal feladata a kivitel fejlesztése, irányítása, piacok kutatása, a kivitelre kerülő áruk minőségének ellenőrzése, amely feladatok ellátására minden időben szükség van, továbbá a kötött gazdálkodással járó ügyvezetési teendők elvégzése. Ebben a vonatkozásban a legfontosabb feladat a kereskedelmi szerződések lebonyolítása, a kontingensek megállapítása és felosztása, behozatali engedélyezési eljárás és a kompenzációs csereforgalom intézése. Rámutatott végül Wineckler István arra, hogy az új szervnél a kereskedők fürgeségének, gyors alkalmazkodóképességének kell érvényesülnie és gyorsan kell intézkedni is. Az adóemelések a Magyar Jogászegyletben. A Magyar Jogászegylet pénzügyi jogi szakosztálya Benedek Sándor ny. közigazgatási bírósági másodelnök elnöklete alatt közgyűlést tartott, amely az adóemelésekkel foglalkozott. Az elnök utalt arra, hogy az 1931. év nyara óta a közterhek felemelése a parlamenten kívül történik. Ezért előtérben áll a szakosztálynak az a kötelessége, hogy legalább utólag foglalkozzék az adóemelésekkel és igyekezzék az igazságos és arányos adóztatás területén megmenteni azt, ami még megmenthető. Ezután Klug Emil dr. ügyvéd tartotta meg előadását a legújabb adó- és illetékügyi jogalkotásról. Az előadó kimutatta, hogy az utolsó évek adóztatása nem felelt meg sem a közgazdaság törvényeinek, sem a magángazdaságok teherbírásának. Kifogásolta, hogy a jelenlegi pénzügyi jogalkotás minden szakszerű előkészítés nélkül és a törvényhozás megkerülésével történik, egyedül annak a célnak megvalósítására, hogy az állami bevételek folytonosan emeltessenek. Szükséges lesz teljesen új és szerves adó- és illetékreform. Háztartási (gazdasági) vándortanfolyam záróvizsgája. Törökszentmiklóson január 15-én tartották a törökszentmiklósi hathetes háztartási tanfolyamnak kézimunka- és háztartási kiállítással kapcsolatos záróvizsgáját Suhajda Tibor m. kir. gazdasági tanár elnöklése mellett. Nagyszámú érdeklődő hallgatta meg a vizsgán a növendékek elméleti tudását, gyakorlati készségükről a kiállításon győződtek meg. A tanfolyam nagy sikerét igazolja, hogy január 27-én megnyílt Törökszentmiklóson a harmadik háztartási tanfolyam. A tejszövetkezetek panasza. Az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ kötelékébe tartozó tejszövetkezetektől állandóan érkeznek a panaszok, hogy a szövetkezeti tagok adóhátralékának az esedékes tejpénzekből való letiltása végett az alsófokú adóhatóságok a tejszállító tagok névsorát és a részükre havonként esedékes tejpénzek kimutatását követelik a szövetkezetek igazgatóságától. Ebben az ügyben a Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége már több ízben közbenjárt a pénzügyminiszternél és megállapította, hogy a pénzügyminisztériumnak a közadók kezeléséről kiadott hivatalos összeállítása semmiféle olyan rendelkezést nem tartalmaz, amely a tejszövetkezeteket erre az adatszolgáltatásra kötelezné. Miután a panaszok az utóbbi időben még szaporodtak, a Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége a tejszövetkezetek termelésének zavartalan biztosítása érdekében most újból felterjesztést intézett a pénzügyminiszterhez és sürgős intézkedését kérte, hogy az illetékes hatóságok a törvényes alappal nem bíró adatszolgáltatásoknak a tejszövetkezetektől való követelését szüntessék meg. A „Butyryl" Tejtermékkiviteli Szövetkezet megkezdte működését. Lapunk egyik korábbi számában hírt adtunk már arról, hogy a tejtermékkiviteli vállalatok a tejtermékkivitel hathatós előmozdítása érdekében megalakították a „Butyrex" Tejtermékkiviteli Szövetkezetet. Most kiegészítésül közöljük, hogy a cégbíróság ezt a nevet nem fogadta el és ezért a szövetkezet elnevezését utólag „Butyryl" Magyar Tejtermékkiviteli Szövetkezetre változtatták. A szövetkezet már meg is kezdte működését, amennyiben január hónapban e szervezet útján közel 16 vagon vajat szállítottak külföldre. A szövetkezet működésének előnyös hatása a kivitelnél máris érezhető, amennyiben az áralákínálás megszűnt. Szövetkezeti tanfolyam. A Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége igazgatótanácsa legutóbb tartott gyűlésén elhatározta, hogy a szövetség kötelékébe tartozó szövetkezeti központok és intézmények tisztviselői részére az idén is rendez szövetkezeti tanfolyamot. Február 27-től április 8-ig tart a II. szövetkezeti tanfolyam. A tanfolyam igen nagysikerűnek ígérkezik, miután előadói sorában a magyar tudományos élet és a gyakorlati szövetkezeti mozgalom legkiválóbb vezető szakemberei foglalnak helyet. Debreceni gazdászok 50 éves találkozója. Felkérjük mindazokat, akik 1883-ban Debrecenben a gazdasági tanintézetet végezték, tudassák hollétüket Imrik Lászlóval, a váradi káptalan nyugszámtartójával (Nagyvárad-Oradea, Str. Nicolae Zsiga (Lukács György u. 18.), hogy levélváltás útján a folyó évben Budapesten május hóban 50 éves találkozóra összejöhessenek. Exportankét. A Nemzetpolitikai Társaság exportankétjének második ülésén Bende István dr., a Külkereskedelmi Hivatal statisztikusa tartott előadást a mezőgazdasági kivitel helyzetéről. Rámutatott, hogy az agrárkivitel értéke még a mezőgazdasági cikkek mai nagy árhanyatlása mellett is 66 %-át teszi az összkivitelnek. Az agrárkivitel értékének 26 %-át az állatexport, 32 %-át a szántóföldi termelés, 41 %-át a mezőgazdasági kistermékek és élvezeti cikkek csoportja alkotja. Az előző évvel szemben az egész agrárkivitel mennyisége az 1929. évinek 41 %-ára esett vissza, értéke pedig 27%-ára. Az állattenyésztésből származó kivitel mennyisége egynegyedére, a gabonakivitel egyharmadára, de az értéket tekintve 17%-ra csökkent. Aránylag jól tartják pozíciójukat a hüvelyesek, amelyek csupán 60%-ra és a magvak, amelyek 70%-ra estek le. A gyümölcskivitel az 1929-es mennyiségnek alig több mint a felét, az idénycikkek harmadrészét sem teszik. Ezzel szemben a baromfinak és termékeinek kivitele 5%-kal emelkedett. Az adatokból azt a tanulságot vonta le, hogy az értékesítési krízisben azok a cikkek állották meg jól a helyüket, amelyeknek az előállításához nagyobb mennyiségű emberi munkára volt szükség. A hozzászólások során Marinovich László dr. terményenként ment végig az értékesítés lehetőségein. Különösen kiemelte a lucernát és lóherét. Sibelka-Perleberg Artúr dr. hangoztatta, hogy a mezőgazdaság átszervezéséhez szükséges pénzt elő lehetne teremteni pusztán abból, amit az ipari vámvédelem folytán árakban túlfizetünk. Kovács Antal a Franciaországba való juhkivitel nagy lehetőségeire hívta fel a figyelmet. A hízó állatokról katasztert kellene felállítani. Fontos volna az értékesítési költségek lefaragása. Becker Jenő dr. hangsúlyozta, hogy figyelemmel kell lenni a táplálkozás új irányaira is. Fehrentheil László lovag rámutatott, hogy a mezőgazdasági export alapja a kisbirtok volna, de amíg ennek tagosítása meg nem történik, igazi intenzív termelés lehetetlen lesz. Kimer Viktor dohányexportunk elhanyagoltságáról szólott. Balkányi Béla nem lát különbséget az ipar és a mezőgazdaság védelmének jogosultsága között, szemben a többi felszólalókkal. A nemzetközi tej- és tejtermékpiac helyzete. A svájci gazdaszövetség árhírszolgálati osztályának jelentése szerint a múlt év utolsó negyedében a jó őszi legelők és a legtöbb helyen kielégítő természetes takarmánykészletek a tehenészetek kedvező áttelelését lehetővé tették. A mezőgazdasági termékek (hús, tej stb.) nem kielégítő áralakulása és az ennek következtében beállott kedvezőtlen gazdasági helyzet nagy mértékben korlátozta az abraktakarmányok fogyasztását. Az északi félteke legtöbb országában a piacra hozott tej mennyisége kevesebb volt, mint az előző év utolsó negyedében, ellenben a déli világrészeken, így Ausztráliában és Újzélandban jelentékenyen emelkedett a termelés. A tej árában mélyreható változás nem volt, csupán szórványosan jött létre kisebb áremelkedés. Az egyes helyeken életbe léptetett állami beavatkozások sem bizonyultak kielégítőnek az árcsökkenés megakadályozására. A sajtpiac a növekvő exportnehézségek és a vásárlóerők csökkenésének hatása alatt állott és a termelés korlátozása ellenére az árak átlagban gyengültek. Nem valósult meg az a remény sem, hogy a vasárak nem fognak tovább romlani, mert az európai államok, továbbá különösen Újzéland és Argentína nagy kínálata az árak újabb csökkenésére vezetett. Az áralakulást illetően a folyó év első negyedére sem kedvezők a kilátások. A tejtermékpiac továbbra is a túlhalmozott világpiac kedvezőtlen hatása alatt fog állni és a fogyasztók részéről megnyilvánuló kereslet nagy tartózkodására is számítani kell. Valószínű, hogy a tej és tejtermékek ára a legtöbb országban már elérte a mélypontot, mert a kedvezőtlen árak következtében sok helyen a termelést csökkentették. Árjavulásra azonban egyelőre csak nagyon szül korlátok között lehet számítani. A tej és tejtermékek konjunkturális áremelkedésére még nagyon kevés a kilátás. A Tiszántúl gazdaközönségének panaszai. A miniszterelnök debreceni tartózkodása alkalmával a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara Vásáry József felsőházi tag vezetésével mintegy 500 tagú küldöttséggel kereste fel a miniszterelnököt, hogy előadja a gazdák kívánságait. A miniszterelnöknek átnyújtott memorandumban a Tiszántúl gazdái a gazdaadósságok átértékelését, a kamatláb leszállítását és a hitelélet újbóli megindítását lehetővé tevő intézkedéseket kérték. A karteltörvény szigorú végrehajtásával az ipari cikkek árát a mezőgazdasági termények árával arányba kell hozni és az ipari védővámokat csökkenteni kell. A közteherviselés az egyes termelő osztályok teherbíró képességéhez igazodjon. A mezőgazdasági munkanélküliség enyhítésére közmunkákat indítsanak. A terményértékesítés érdekében emeljék a belső fogyasztást, szerezzenek újabb külföldi piacokat és a külkereskedelmi szerződések megkötésénél a mezőgazdaság érdekei legyenek irányadók. Az értékesítés elősegítésére megfelelő tarifapolitikát kívántak. Kiterjeszkedik a tiszántúli gazdák kívánsága a mezőgazdasági szakoktatás fejlesztésére, a termelés és értékesítés megszervezésére és a közigazgatásnak a mezőgazdaság szolgálatába való állítására. Az ausztriai gabonakivitel. A Magyar Mezőgazdasági Kiviteli Intézet értesítése alapján az Ausztriába történő gabonakivitel kontingensei keretében gabonakereskedők, valamint gabonatermelő gazdák is részesedhetnek. A külföldi eladás azonban, nehogy Ausztriában a túlságos kínálattal az árakat lenyomják, csak a következő 12 cég útján történhetik : Magyar Általános Hitelbank, Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank, Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, Futura Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi R.-T., Szeben Pál, Frey Kálmán, Guttmann Róbert és társa, Steiner Marcel és fia, Deutsch Vilmos, Rotter Zsigmond, továbbá Hartenstein Hermann és Fia gyomai és Weiner testvérek szombathelyi cég útján. A kiviteli engedélyt igénylőknekkint 1 pengő kötbért kell lefizetniök az intézkedések betartása érdekében. A Magyar Mezőgazdasági Kiviteli Intézet felhívja a termelőket, valamint az exportőröket, hogy kivitelre szánt készleteiket jelentsék be nála. (Budapest, V., Rudolf-rakpart 6. szám alatt.) Eladó elit leszármazási tenyészállatok. ( Az országos szarvasmarha elit törzskönyv hivatalos közleménye.) Telivér szimmentáli. Bikák : A kisbéri m. kir. állami ménesbirtok tenyészetében „Werner 219", szül. 1931. XI., anyja tejh. : 5362 kg, ára 500 pengő ; a bábolnai m. kir. állami ménesbirtok tenyészetében : „Julius 144", szül. 1931. XII., anyjatejh. 3369 kg, ára 700 pengő. Magyar pirostarka. Bikák: Vogl László rebcepusztai tenyészetében „Albert", szül. 1930. VII., anyja tejh. 4718 kg, ára 600 pengő ; „Fickó", szül. 1930. XII., anyja tejh. 4679 kg, ára 550 pengő. A bécsi állatvásárokra szóló szállítási igazolványok elosztása. A február 20-i wien sankt-marxi szarvasmarhavásárra osztrák elosztásban a következők kaptak szállítási igazolványt : Szávozd Emil gazdasága, Hatvanpuszta 16, Szegő Miklós dr. és társai bérgazdasága, Enying 26, Harkányi János báró uradalma, Taktaharkány 12, Előszállási uradalom, Előszállás 8, Sváb Gyula gazdasága, Tiszaföldvár 16, Halbritter Károly gazdasága, Táp 8, Lex János és társai kisgazdák, Nagycenk 6, Magyar Cukoripar R.-T., Szerencs 9, Eörsi balogh Brúnó gazdasága, Felsőság 8, Ifj. Hacker Lipót és Fiai bérgazdasága, Dasztifalu 8, Fould-Springer báró uradalma, Pusztaszabolcs 9, Zsejkei uradalom, Zsejke 14, Ráth Endre bérgazdasága, Csorna 8, Simongáti béruradalom, Simongát 8, Ikéwy Károly dr. gazdasága, Tekerespuszta 7, Vassurányi uradalom, Salfa 6 és Klein Béla, Celldömölk 4, összesen 173 darab. A február 21-i wiensankt-marxi sertésvásárra osztrák elosztásban a következők kaptak szállítási igazolványt: Nirnsee Ferenc, Győr 86, Szávozd Emil, Hatvanpuszta 36, Rovák és Kohn, Győr 154, Szegő Miklós dr. és társai, Enying 166, Esterházy Pál gróf uradalma, Réde 92, Magyar Sertéshizlaló és Húsipari R.-T., Nagytétény 190, Draskovich Ferenc, Kalocsa 44, Semsey Lászlóné grófné, Aurélháza 40, Ifj. Bakos Mátyás, Békéscsaba 42, Kovács Gábor, Vámospércs 44, Wolfinger Alajos, Nagyszénás 38, M. Kir. Állami Ménesbirtok, Mezőhegyes 92, Geiger Jenő, Szandapuszta 42, Montágh Ákos, Pusztakengyel 40, Pálffy Miklós herceg uradalma, Nagyhörcsök 44, Konitz Salamon, Sárbogárd 42, Fried Manó, Berhida 24, Répás János, Orosháza 42, Meller Henrik, Csurgó 46, Weisz Dezső, Rajka 42, Boris József, Fehértó 22, Tóth István, Csanádapáca 20, Hainhaber Mihály, Csávoly 40, özv. Pfeil Mihályné, Csávoly 40 és Dunántúli Hússertéskiviteli R.-T., Pápa 22, összesen 1490 darab. 13—14. SZÁM 43-IK ÉVFOLYAM.