Köztelek – 1944. 1-26. szám

1944-04-09 / 15. szám

346 kocsirakománytételek keltek el a Muraközben 15—16 pengő közötti áron. Az időjárás enyhülésével az elver­melt készleteket rövidesen feltárják és akkor a forga­lom élénkülése várható. Vadgesztenyéből néhány ki­sebb tételt ajánlottak fel hosszabb szünet után e héten 21—22 pengős egységáron a Dunántúlról. Bár a keres­let mérsékelt, a felajánlott tételek azonnal elhelyezést találtak. Héjas dióban mind a főváros, mind a nagyobb vidéki gócpontok szükségletét már korábban fedezték, úgyhogy most már nincs komolyabb érdeklődés még jobb minőségű dió iránt sem. A dunántúli származású áru névlegesen 680—710 pengő feladóállomáson, er­délyi dióból egyáltalán nem volt kínálat. Lenpelyvát ugyancsak a Dunántúlon adtak el kisebb tételben 12 pengős egységáron. Az európai gabonapiac helyzetéről az ünnepek előtt aránylag kevés jelentés érkezett. Németországban, a termelők az utóbbi két hét alatt főleg rozsot szállítot­tak be az állami raktárakba, búzából a beszolgáltatás kisebb arányú volt. Azoknak a kenyérgabonamennyi­ségeknek a leszállítása, amelyek február és március havában voltak esedékesek, legkésőbb április 15-ig kapott haladékot. Egyébként a malmok olyan nagy­mennyiségű rozskészlettel rendelkeznek, hogy az új termésig fedezve van az őrlési szükséglet. Olasz­országban a száraz februári időjárás lehetővé tette, hogy a tavaszi búza hamarább került elvetésre, mint más években. A hónap utolsó napjaiban bőséges csa­padék érte a földeket, úgyhogy a kedvezően alakuló további időjárás — meleg márciusi napok — következ­tében az idén korábbi aratásra számítanak, mint más években. A közelmúltban jelent meg egyébként Mus­solini rendelete a legjobban termelő gazdák jutalma­zása tárgyában, ami gabonaneműekre, burgonyára, hüvelyesekre, cukorrépára és tejre érvényes. Csak azok a gazdák vehetnek részt a versenyben, akiknek 3 hek­tárnál nagyobb földterületük van. A külön jutalmak végösszege 5 millió líra. Az angolok által megszállott délolaszországi területen a mezőgazdasági helyzet — hiteles jelentések szerint, amelyeket az angolok maguk sem titkolnak — rendkívül kedvezőtlen. Szicíliában, amely egykor Itália éléskamrája volt, a gabonane­műekkel bevetett terület a felét sem éri el a más évek számszerű adataival szemben. Nagy a vetőmaghiány is, azonkívül a 100,000-nél több szicíliai földműves je­lentékeny részét elvitték angliai bányákba dolgozni és nincs, aki megművelje a délolasz földet. Romániá­ban az értékesítés kedvezően alakul. Az „Incop" ka­pott megbízatást a gabonakivitel lebonyolítására és Görögországba 8000, Törökországba 6000 tonna búzát szállít most le. Ezenkívül 2500 vagon borsó exportja is folyamatban van Németország felé. A tengerentúli terménytőzsdék árfolyamai: Chica­góban a búza májusra 169, júliusra 166, a rozs májusra 126, júliusra 124, a zab májusra 81, júliusra 77 cent bushelenkint. A winnipegi gabonahatáridős piacon a rozsot májusra 127, júliusra 125, a zabot májusra és júliusra 52, az árpát májusra és júliusra 65 centtel kötötték. Ál­latpiaci szemle. A budapesti állatpiacok helyzete nem változott és a húsellátás is változatlan keretben történik. A vágó­marha-piaci helyzettel kapcsolatban a „Közellátási Értesítő" legutóbbi számában a közellátási miniszter cikkét közli, amelyben megállapítja, hogy az igénybe­vételt azért kell a tenyészanyagra is kiterjeszteni, mert a takarmányhiány következtében jelenleg a vágómar­hák legnagyobb része olyan silány minőségű, hogy leg­feljebb 110—150 kg csontos hús termelhető ki belőle, szemben a békeidőben levágásra került vágómarhákból kitermelt 210—250 kg-mal. A hústermelés ilyen mértékű csökkenése okozta azt, hogy a haszonállatokat is kény­telen volt a kormányzat igénybevenni. Az igénybevett vágóállatok szállítása zavartalanul folyik. Az Állatforgalmi Központ legújabb körrendele­tében arról értesíti kirendeltségeit, hogy a közellátási miniszter legújabb rendeletében állást foglalt a vágó­állatok mázsadíjának viselése tárgyában és újabb ren­delkezésig a mérlegelési költséget a vágóállat eladójá­nak kell viselnie. A budapesti sertéspiac helyzete egyúttal a vidéki sertéspiaci helyzetet is tükrözi. A sertésvágások vidé­ken is szűk keretűek, mert már kevés az elsőrendű, jól hízott uradalmi sertés. Termény- és takarmányfélék. Gabonaneműek. (A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hiva­talos árjegyzése.) 1944 április 6. A gabonaféléknek a június 23 án megjelent 37.01­0/1943. K. M. számú rendeletre (1. „Köztelek" 1943. évi 26. sz.) megállapított termelői árai az ország bármely feladóállomásán, 100 kg­ ként, pengőben, vasúti kocsiba vagy uszályba, vagy a malom, illetve hántoló­üzem raktárába az eladó költségén legalább 15 tonnás tétel­ben berakott árura vonatkoznak. Búza: 78 kg/hl­ súlyú, szokvány minőségű 40—rozs (kétszeres) 71 kg/hl­ súlyú, szokványminőségű 37­—árpa: takarmányárpa 65 kg/hl­súlyú, szokvány minőségű 36­—sörárpa, legalább 65 kg/hl­súlyú 40—*; kopaszárpa 60—; zab: 41 kg/hl­ súlyú, szok­ványminőségű 40—köles (fehér, vörös, szürke vagy japán), rostált, üszökmentes 40—­; hajdina: legalább 60 kg/hl­súlyú, hántolatlan, szokványszerü 40.—az 1943. évi ter­mésű kukoricának a 49.700/1943. K. M. számú rendelettel megállapított termelői ára: csöves, 19% víztartalmú 26-80, morzsolt 19% víztartalmú 34-8­0. Különféle termények és vetőmagvak. (A Budapesti Áru-és Értéktőzsde hivatalos árjegyzése.) 1944 április 6. Az 1943. évi termésü, különféle mezőgazdasági terményeknek a július 1-én megjelent 40.000/1943. K. M. számú rendelettel (1. „Köztelek" 1943. évi 27. sz.) megállapított legmagasabb termelői árai az ország bármely feladóállomásán, 100 kg­ kint, pengőben a következők: Repcemag: káposzta vagy réparepce, szokványszerű 88­—, vadrepce, legfeljebb 5% idegenkeve­rékkel 60—; lenmag: olaj gyártásra, szokványszerü 100-—; napraforgómag: fehér, szürke, csikós, szokványszerű, enyhén dohos 70—; tökmag: szokványszerü, enyhén dohos 90­—; szójabab: szokványszerü 80—; kendermag: szokványszerü 150-—; rostkendervetőmag: 96% tisztaságú és 85% csiraképes 200—; gomborkamag: 96% tisztaságú 70—; mák: kék: leg­feljebb 2% idegenanyaggal 200—; mustármag: legfeljebb 2% idegenanyaggal, fehér és fekete 100—; köménymag és édes köménymag: legfeljebb 2% idegenanyaggal 300—; koriandermag: legfeljebb 2% idegenanyaggal 100—; borsó: legfeljebb 2% idegenanyaggal, hántolatlan, élőzsizsikmentes, Viktória 65­—, expressz 60—; lencse: élőzsizsikmentes, leg­feljebb 5% idegenanyaggal és léhaszemmel, kisszemü 90—, középszemü 100—, nagyszerű­ 120—, erdélyi lencse: ter­mészeténél élőzsizsikmentes, bármely háromszék- és udvar­helymegyei feladóállomáson 120—; bab: legfeljebb 2% ide­gen anyaggal: fehér, szokvány és gyöngy 80—, fehér, hosszú és lapos, gömbölyű és hosszú fürj, továbbá egyszínű színes 85­—­, tarka, vegyes és egyéb 77—; bükköny: 96% tiszta­ságú, szöszös 160—, pannon 70—; tavaszi 72—; csillagfürt: 96% tisztaságú, édes 45—; keserű 36—; tavaszi és őszi takarmányborsi: 94% tisztaságú 75­—; szegesborsó: 95% tisz­taságú 50—; lóbab: 95% tisztaságú 64—; lóheremag: nyers, 90%tisztaságú,legfeljebb 1% arankatartalmú 300—;erdélyi, nyers, előbbi százalékos 310-—; lucernamag: nyers, arankás, 90% tisztaságú, legfeljebb 1% lóhere- és 1% arankatarta­lommal 580-—; baltacímmag: hámozatlan, 90% tisztaságú, legfeljebb 2% vérfűmagtartalommal 140—; bíborheremag: 95% tisztaságú 200—; fehérheremag: 94% tisztaságú, leg­feljebb 2% svéd heremagtartalommal 450—; komlós lucerna­mag: 95% tisztaságú 300—; korcs (svéd) heremag: 94% tisztaságú 400—; nyúlszapukamag: 90% tisztaságú 260—; somkeremag: fehér, 94% tisztaságú 240—; szarvas ke­rpmag: 94% tisztaságú 320—; muharmag: 95% tisztaságú 50—; szudáni fűmag: 95% tisztaságú és 80% csiraképes 80—; csibe­húrmag: 96% tisztaságú és 90% csíraképes, óriás 70—; aprószemű 60—; cirokmag: 95% tisztaságú, seprőcirok 38—; cukorcirok 50­—. Magpiac. (A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete magosztályá­­nak heti jelentése.) 1944 április 6. A magpiac forgalma az ilyenkor szokásos általános üzlettelenség képét mutatja, kínálat gazdái őszről már alig jelentkezik és a gazdák érdeklő­dése tavaszi vetőmagvak iránt is csökkenőben van. Szálastakarmány- és szalmaárak. Az 1913 július 1-én meg­jelent 40,000/1943. K. M. számú rendelet (1. „Köztelek" 1943. évi 27. sz.) szerint a laza szálastakarmányok és szalma­félék termelői ára az ország bármely feladóállomásán a vasúti kocsihoz kiszállítva ,­kint a következő: la lucerna­széna 16-—, la lóhereszéna 14-—, la baltacimszéna 8-—, la zabosbükkönyszéna 14-—, la muharszéna 12-—, la réti­széna 14-—, félédes rétiszéna 10-50, savanyú vagy ázott rétiszéna 6-50, la takarmányszalma 6-—, la rozsalomszalma 5-10, egyéb egészséges szalmák 5—, la zsúpszalma 11—­­. Az 5 km-nél nagyobb tengelyfuvar-terítést és a nyílt­piaci árat a rendelet részletesen szabályozza. A burgonya ára. A Belföldi Burgonyakereskedelmi Egye­sülés az 1943 évi szeptember 1-től kezdve a ter­melőknek budapesti paritásban nyári rózsa- és Galbaba­burgonyáért —­kint 26—, őszi rózsaburgonyáért 25—, Ella-és sárgaburgonyáért —-kint 22-—, Wohltmann-burgonyáért 20*50, Krüger-burgonyáért 19-50, az ipari Ella-burgonyáért 19-50, ipari Wohltmann-burgonyáért 19-—és az ipari Krüger­burgonyáért 18-— pengőt fizet a feladóállomáson, vagonba vagy hajóba rakva. Az átvételt a M. Kir. Növénytermelési Hivatal szokványai szerint eszközlik. A fenti megállapított árból vasúti szállításoknál feladóállomás és Budapest-Nagy­vásártelep távolságának megfelelően 250 km-nél közelebb fekvő állomásokon a 15/c., 250 km-nél messzebb fekvő állomásokon a 16/c. kocsiosztály fuvardíja, a hajófuvarozásnál pedig a tényleges szállítási költség vonható le. Állatok és állati termékek. Vágómarha- és borjúárak. Az 1943 július 2-án megjelent 36.700/1943. K. M. sz. rendelet (1. „Köztelek" 1943. évi 28.sz.) szerint a vágómarha és vágóborjú legmagasabb termelői ára, etetés-itatás után 8%, 5 km-nél nagyobb távolságról hajtás és nem etetés után 4%, vásári eladásnál pedig 6% súlyengedmény levonása után élősúlykg­kint a következő: I. o. ökör és növendékmarha 2-20, II. o. ökör és növendék 2-6, III. o. ökör és növendék 1-80, csontozni való ökör és növendék 1-50, bika, I. o. 2-15, II. o. 1-95, III. o. 1-75, csontozni való 1-45, tehén, I. o. 2-10, II. o. 1-90, 111. o. 1-70, csontozni való 1-40; I. és 11. o. bivalyökör és növendék­bivaly 1-75, III. o. 1-65, csontozni való 1-40; I. és II. o. bivalybika 1-70, III. o. 1-60, csontozni való 1-35, 1. és II. o. bivalytehén 1-65, III. o. 1.55, csontozni való 1-30, vágó­•) A közellátásügyi minisztérium vonatkozó rendeletei értelmében a félhavonkint, métermázsánként felmerülő rak­tározási, kezelési, biztosítási és kamatköltségtérítés összege 1943 szeptember 1-től 25, illetve 15 fillér. borjú I. o. 2-40, II. o. 2-10 P. Az osztályozást a rendelet pontosan megszabja. Vágójuh- és bárányárak. Az 1943 július 2-án megjelent 36,700/1943. K.M. sz. rendelet (1. „Köztelek" 1943. évi 28. sz.) szerint a vágójuh és vágóbárány legmagasabb termelői ára (a vágómarháknál fentebb részletezett súlyengedmény levo­nása után) a következő: vágójuh 1-50, vágóbárány 1-60 , élősúlykg-kint. A 30 mm-nél magasabb gyapjútartós vágó­állatot kg-kint 10fillérrel nagyobb áron lehet forgalomba hozni. Sertésárak. Az 1943 július 2-án megjelent 39,200/1943. K. M. sz. rendelet (1. „Köztelek" 1943. évi 28. sz.) és az azt módosító, aug. 7-én megjelent 45,900/1943. K. M. sz. rendelet (1. „Köztelek" 1943. évi 33. sz.) szerint beállítani való fiatal egészséges, ivartalanított, orbánc ellen oltott, szimultánozott élősertésekért számitható legmagasabb termelői árak, helyi gazdaság, a következők: 20—25 kg-os 4-30, 25—30 kg-os 40, 30—35 kg-os 3-82, 35—40 kg-os 3-70, 40—45 kg-os 3-60, 45—50 kg-os 3-37, 50—55 kg-os 3-18, 55—60 kg-os 3-03, 60—65 kg-os 2-90, 65—70 kg-os 2-79, 70—75 kg-os 2-70, 75—80 kg-os 2-66, 80—85 kg-os 2-63, 85 kg-nál nehezebb 2-60 pengő kg-kint. A 20 kg-nál könnyebb soványsertés darabonkint 86— pengő alatt szabad megegyezés tárgya. A hízott sertésekért 12 órai koplalás után, helyi gazdaság a következő legmagasabb termelői árak számíthatók: 155 kg­nál nehezebb, la sertés ára 155 kg-ig bezárólag 2-90, a 155 kg feletti élősúly a 4— P, 150—155 kg-os la 2-90,145—150 kg-os la 2-85, 130—145 kg-os la 2-80, 115—130 kg-os la 2-76, 100—115 kg-os la 2-71, 100 kg-os és nehezebb, középminő­séget szedett 2-66, 80 kg-os és nehezebb sonkasüldő 2-71­­ kg-kint. A tenyésztésre és szérumtermelésre eladott és a fentiekben fel nem sorolt sertések árára vonatkozóan a rendelet külön intézkedik. Tenyészmarhák és járműsökrök. (A Magyar Mezőgazdák Állatértéke illő R.-T. vásári jelentése.) 1944 április 6. A jármos­ökörkínálat elenyésző, míg a kereslet élénk. Az eladások legnagyobbrészt csak lábon történnek. Jármosökör és tinó (tarka és fehér) súly, kor és minőség szerint páronkint 3000— 4000, üres tenyészüszők kor, súly és minőség szerint darabon­kint 1200—1600, vemhes tenyészüszők kor, minőség és vem­hességi fok szerint darabonkint 2000—3000, fiatal vemhes és frisstejős tehenek darabonkint 3000^­1000 P. Tej és tejtermékek. Az 1943 július 1-én megjelent 38.800/1943. K. M. sz. rendelet szerint (1. „Köztelek" 1943. évi 27. sz.) a legalább 3-5% zsírtartalmú teljes tej fogyasztói ára lite­renkint al­j. városokban 52, m. városokban 50, községekben 45, viszonteladói és piaci ára pedig 50, 48, illetve 43 fillérnél nagyobb nem lehet. Termelő fogyasztói árat csak akkor számithat, ha házhoz szállít, egyébként csak a viszonteladói árat. Budapesten és környékén a pasztőrözött vagy gümő­kórmentes tehenészet tejének fogyasztói ára kannában 70, viszonteladói ára pedig 67 fillér. A közvetlenül felszállított tej pedig 68, illetve 65 fillér literenként. A 16% zsírtartalmú tejföl fogyasztói ára ott, ahol a tej fogyasztói ára 46 fillér vagy alacsonyabb, literenként 1-90, ahol a tej 48, vagy ala­csonyabb, ott 2-9, ahol a tej 50, vagy alacsonyabb, ott 2-10, ahol a tej 52, vagy alacsonyabb, ott 2-20, végül 54 fillérnél magasabb tejár esetén 2*30 P-nél több nem lehet, Budapesten és környékén 2*80, viszonteladói ára pedig a fentieknél 20 fillérrel alacsonyabb. A vaj legmagasabb ára pasztőrözött teavaj tömbben vagy hordóban nagykereske­dőkkel szemben 9-30, kiskereskedőkkel szemben 9-40, fogyasz­tói ára pedig 1.10, pasztőrözellen, centrifugált 8-90, 9, illetve 9-70 P kg-kint. Az elsőrendű juhgomolya legmagasabb termelői ára 4-20 P kg-kint. A fentiektől eltérő árakat és az egyéb tejtermékek árát a rendelet részletesen szabályozza Baromfiárak. Az 1943 július 2-án megjelent 39.000/1943. K. M. sz. rendelet szerint (1. „Köztelek" 1943. évi 28. sz.) sí élőbaromfi legmagasabb termelői ára az ország egész terü­letén a következő: Liba 4-80, kacsa 4-70, csirke 4-70, tyúk 3-60, pulyka 4-20, gyöngyös 4-40 , kg­ kint. Tojás. Multévi július 1-én megjelent 38,100/1943. K. M. számú rendelet szerint a friss tyúktojás legmagasabb ter­melői ára az ország egész területén 4­20­0 kg­ kmnt. Országos állatvásárok. (1944 április 11-től 17-ig.) Nem egyszer megtörténik, hogy valamelyik vásárt különféle okok miatt nem tartják meg. Azért ajánlatos az illető község elöljáróságához fizetett válszos kérdést intézn­i, hogy tar­tanak-e vásárt, és állatfelhajtás lesz-e? Április 11-én: Balatonlelle, Csurgó, Decs, Érendréd, Felsővisó, Fer­tősze­ntmiklós, Füzesabony (pótvásár), Gáva (havi állatvásár), Gesztely, Hidervár, Moson, Jánoshalma, Kékes (juhvásár), Kéty, Köveskál, Kraszna, Krasz­nabéltek, Lenti, Losonc, Mozsgó, Nagyberki, Nagy­dobrony, Nagyecsed, Nagykároly, Nemeshetés, Nemes­ócsa, Pély, Pelsőc, Rétság, Sárközújlak, Székelyudvarhely (juhvásár), Tab, Tata, Técső, Tiszacsege, Zalaegerszeg (havi), Zseliz. Április 12-én: Alsónémedi, Alsóverecke, Balaton­füred, Borgóprund, Ipolynyék, Kassa, Mórágy, Nagyharsány, Nagykónyi, Rácalmás, Rimaszombat (havi), Sarmaság, Székesfehérvár, Szentgyörgyvölgy, Szentlőrin­c, Szinérváralja, Szobránc. Április 13-án: Csokonyavisonta, Dég, Devecser (havi), Diósgyőr, Edelény, Kaposszekcső, Keszthely, Király­daróc, Királyhelmec, Mezőkövesd (havi), Pápateszér, Sarkad, Tiszafüred. Április 14-én: Kistelek (baromfi, sertés- és juh­vásár), Mindszent, Nagysajó, Nagyszalonta, Páka, Sarkad, Szarvas, Székelyhodos, Szépvíz, Tiszafüred, Vác, Vásáros­béc. Április 15-én: Dévaványa, Kistelek, Szarvas (tó), Tápiószecső, Tornalja (havi). Április 16-án: Cegléd. Április 17-én: Aknasuhatag, Avaslekence, Bántornya, Cegléd, Duna­pataj, Heves, Kecel, Kiskomárom, Lovászpatona, Lőrinci, Mágocs, Magyarkeszi,­Mohács, Nagykapornak, Nagysomkút, Nova, Nyíregyháza, Ráckeve, Romhány, Solt, Szabéd, Törökszent­miklós. KÖZTELEK, 1944 ÁPRILIS 16 - 16. SZÁM 54-IK ÉVFOLYAM. Gazdaérdekeket szolgál, ha biztosítása* a Gazdik Biztosító Szövetkezeténél adja fel Gazdák alapk­­olták, gazdák vezetik­­ Kartelen kívül. (Tiz-, jég., állat., élet. stb. biztosítás.)

Next