Külgazdaság, 1998 (42. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 1. szám
Januári számunk elején az éves körkérdésünkre adott válaszok első részét közöljük. Gazdasági vezetők és kutatók sora ad választ arra, miben látja az Európai Unióhoz történő magyar csatlakozás legfőbb feladatait a gazdaság egészében és a maga szakterületén elfogadott makrogazdasági paraméterektől és a csatlakozási tárgyalásokra milyen stratégiát javasol. Az Európai Unióban a legkedvezőtlenebb eltérést hazánkban az infláció magas üteme mutatja. A következő években a gazdaságpolitika egyik legfontosabb és legnehezebb feladata az infláció éves mértékének egyszámjegyűre szorítása. Mint kiváló akadémikus szerzőnk rámutat: a feladat olyan megoldása igényel kényes figyelmet, pontosan kiszámított lépéseket, amelyben a gazdaság egyéb területei sem szenvednek sérelmet - legfőképpen, amelyben fennmarad a növekedés. A torz, fordított vállalati méretpiramis már a rendszerváltás előtt erodálódni kezdett, a kilencvenes évek elején pedig a piramis talpra állt, amikor kisvállalkozások szívták fel a nagyvállalatokból elbocsátott munkaerő - számítások szerint - mintegy 80 százalékát. Ezzel párhuzamosan azonban - mint cikkünk szerzője kifejti - a nagyvállalatok pozíciói erősödtek, a kisvállalkozások helyzete romlott mind a normatív újraelosztás, mint a támogatások terén- Élénk vita alakult ki folyóiratunkban a bankprivatizációról. A probléma egyebek között arról folyik időben történt-e a bankprivatizáció, jól vezényelték-e le a privatizátorok, elkerülhető lett volna-e és hogyan értékelhető a külföldi tőke meghatározó szerepe. E számunkban a magyar gazdaság legkülönbözőbb aspektusait jól ismerő, tapasztalt szerző fogalmazza meg véleményét. A szerkesztő , szerkesztőség