Kurír - reggeli kiadás, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)

1991-06-20 / 167. szám

1991. június 20. VAKÁCIÓ AZ UTCÁN (Folytatás az 1. oldalról.) - Nehéz megmondani, most hol szün­­időznek a gyerekek. A szolgálat elsősor­ban információval segíti őket. Informáci­ót gyűjtünk a szünidei lehetőségekről, amit adományként fogadunk és akként is adjuk tovább. Május közepén például egy teljes rádiós napot szerveztek a gyerekek­nek, akkor kértük a munkaadókat, küldjék be nyári munkaajánlataikat. Kiadványt akartunk belőle szerkeszteni. Mit mond­jak... egyáltalán nem jött ajánlat! - Idénymunka sincs? - A gazdaság mai állása szerint nincs. A tizenhat éven felülieknek valamivel jobb a helyzetük, ők maguk segítettek magukon, a saját szervezésű MELÓ­DIÁK nevű alkalmimunka-közvetítéssel. őket meg a hasonló szervezeteket tudjuk ajánlani. Keservesen megy az információ­­gyűjtés - mi csak egy láncszeme vagyunk a nem működő együttműködésnek... Az a blöff, amit a nem túl életszagú Szomszé­dokban láttunk, hogy Juli az Oktogonon fog „nyári dolgozni”, nem igaz. Nincs munka. - Akkor mit gyűjtenek a nyilvántartásukban? - Rengeteg alapítvány, humán szervezet adatait. Körülbelül háromszáz van közülük a gyerekekért. Szerencsére a bajban nagy a civil szerveződési kedv. Alapítványunk az önkormányzati, önszerveződési kezdemé­nyezéseket támogatja, amennyire futja. Most a krízisinformációkat gyűjtöttük össze. Itt van egy teljes és pontos lista az át­meneti szállásokról, ingyenkonyhákról. - Gyerekek, fiatalok is keresik ezeket?­ - Nem egy szállás kifejezetten az övék. A konyhák többségébe bárki mehet. - Mit tudnak a nekik épült nyári táborokról? - Hogy állami pénz nincs a működésük­re. Hogy ezen a nyáron átmeneti helyzet­ben vannak, valószínűleg az önkormányza­tok tulajdonába kerülnek majd.­­ Többségük, a volt KISZ-, Demisz- és út­törőtáborok többmilliárdos ingatlanvagyona, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítvány tulaj­dona lett. - A nyári táborozások most még esetle­gesek, a táborok egy része kinyitott. Itt van egy kiadványunk az önköltséges szállásaján­latainkról az ország huszonnyolc pontján működő táborokban. Érdemes lenne néhá­nyat meglátogatni. Tavaly 15-20 százalékos volt a kihasználtságuk. - Miközben nincs hol nyaralni a gyerekeknek... - Ez egy-két éven belül rendeződni fog. Újabb táborozási szokás is van elterjedőben: a vándortáboroké. Ezekre egyéni jelentke­zéseket is vár a szervező, egy másik alapít­vány, a Gyermekek táborozásáért nevű. - Van még a kínálatukban néhány szerve­zet ajánlata. Ők maguk ajánlották fel az infor­mációt? - Mi gyűjtögettük össze. Kiadványokból, újságokból, saját kapcsolatkezdeményezése­ink során... Azt szoktam mondani: ez a ka­raván sem lehet gyorsabb, mint a leglassúbb teve... RÉVI JUDIT Bereczki Vilmos köszöni, jól van (Folytatás az 1. oldalról.) Ma már tudom, hogy a legszigorúbb utasításokat adták ki ez ügyben: szövetség, egyéb fórum lehetséges, de párt nem. Az utolsó négy nap hárman tudtuk, hogy mikor történik ez meg.” Ezt már csak azért is állíthatta Bereczki úr ilyen magabiztossággal, mivel saját bevallása szerint ő, valamint másik három társa újra megalakították a Kisgazdapártot. Furcsa. Mármint, hogy csakis ők négyen tudták annak a pontos időpontját, amikor újjáéledt az akkor egyetlen kommunista párton kívüli párt. Ugyanis a Bereczki Vilmos által létrehozott szentendrei szervezet megalakulása előtt egy hónappal (’89. október 17-én) a Belgrád rakparton már volt egy előzetes összejövetel. Ezen vett részt többek között Antall József, Göncz Árpád, vagy harminc egykori kisgazda képviselő - összesen úgy százan. Nos, ide látogatott el Bereczki Dragon Pállal és a többiekkel, vagyis nagyon jól tudták, valami készül. Ott, a Belgrád rakparton döntöttek a résztvevők arról, hogy korai még a pártalakítás, s helyeztek kilátásba egy Pilvax-beli találkozót. Többen állították: Bereczki Vilmosnak korábban soha nem volt kapcsolata a Független Kisgazdapárttal, tehát nagyon is tudatosan időzítette „az újraélesztést” a Pilvax­beli találkozó előtt néhány nappal korábbra. De, hogy minden kellemesen kusza legyen, Bereczki kijelentette: a Pilvaxban Antall Józsefen és több mai vezetőn kívül jelen volt például Ribánszky Róbert is, erről magnófelvétel van a birtokában. - Sok mindent el tudok képzelni ebben az életben - mondja Pártay Tivadar, a Kisgazdapárt egyetlen élő alapító tagja -, de ez az, ami tökéletesen kizárt. Én bizonyosan tudnék róla. Illetve egy esetben fordulhatott elő, amit Bereczki állít: ha Ribánszky titokban elbújt valamelyik rejtett zugban. Legalább kilencvenen voltunk, talán elvegyült a többiek között. De semmiképpen sem úgy volt jelen, mint meghívott. Egyébként kíváncsi lennék, hogy Bereczki ezt honnan tudja ilyen pontosan. Ha pedig felvétele is van róla, akkor az csakis hamisítvány lehet. - Bereczki úr azt is felemlegette, hogy övé az egyes számú kisgazdapárt-tagsági igazolvány. És épp ezért elképzelhetetlen, hogy ügynök lett volna. - Az első párttagságit 1930-ban állították ki. És nem Bereczki úr kapta. Egyébként ez a párt­újjáalakítás is furcsa. A Független Kisgazdapárt sosem szűnt meg. Még 1960-ban is hivatalos irodánk volt a Rómer Flóris úton. Legfeljebb egy ideig nem működtünk aktívan. Fel­vált hajú fajtalankodó Laci kedves, barátságos. Könnyen beszélgető, értel­mes, tízéves kölyök. De ren­geteg baj volt vele már az óvodában is. Időnként egy­szerűen meglépett. Az óvónő­ket az idegbaj környékezte. Az iskolából is lelép néha még most is. Nem csavarog, nem lófrál sehol, ha megunja a ta­nulást, kapja magát, haza­megy. Nem is erőssége a ta­nulás. A hétvégéket általában a nagymamájánál tölti, mert édesanyja a vendéglátóipar­ban dolgozik és egyedül neve­li őt, idősebb testvérével együtt. Május 25-én a Szikra mo­ziba mentek délután a nagyi­val. Végre megnézték az Oké Nérót. Nagyokat nevettek. Amikor fél nyolckor kijöttek a moziból, Laci könyörgött a nagyinak, menjenek el a ját­szótérre. A nagymama azon­ban nemet mondott, mert már késeinek találta az időt. A Nyugatihoz mentek hát a vil­lamosmegállóba. Sokan száll­tak föl a villamosra, és Lacika - a nagy „meglepés” - ügye­sen megvárta, amíg a nagy­mama mögött becsukódik az ajtó, mintha ő már nem fért volna föl. Sebtiben fölült a másik, ellenkező irányba hala­dó hatosra. A Jászai Mari tér­nél lepattant, irány a játszótér. Nagy élvezettel hintázott. A nagymama kétségbeeset­ten távolodott a villamossal alant integető unokájától. Az Oktogonnál leszállt, és a má­sik kocsival visszament a Nyugatihoz, de sehol nem ta­lálta Lacit, majd ment még egy megállót a Jászai Mari té­rig. De az ebadta ott sem volt. Mit tehetett mást, gyalog visszasétált a Nyugatihoz, majd hazament. Előfordult már egy párszor, hogy Laci egyedül jött hozzá, majd csak hazajön. Várta, várta a gyere­ket. Közben fölhívta az anyát és elmesélte, hogy mi történt. A gyerek este kilencre ért haza. Pocsékul nézett ki, és a szeme ki volt sírva. Mindent elmesélt azonnal, mint min­dig. Ült a hintán a játszóté­ren, mikor odament hozzá egy férfi. Hívta, hogy men­jen vele arrébb, valamit mondani akar neki. Lacika még a hintáról megkérdezte, hogy miért nem mondja el itt. De a férfi sokat sejtetően ingatta a fejét, így hát a kö­lyök arrébb ment vele, a bokrok irányába. „Amit most fogok veled csinálni, arról ne beszélj sen­kinek!” A férfi megfenyegette, hogy megveri, ha kiáltani mer. S akkor egy mozdulattal lerántotta róla a nadrágot. Lacinak négykézlábra kellett ereszkednie, eközben a férfi puszilgatta a gyerek arcát. Majd a férfi felhúzta nadrágja cipzárját, megsimogatta Laci fejét, és még egyszer a lelkére kötötte, ne merjen szólni sen­kinek, mert megtalálja. Szerencsére a kisfiút sem idegileg, sem testileg nem vi­selte meg az eset. Legalábbis egyelőre nyugodtan végig­alussza az éjszakákat. A férfi­ról jó személyleírást adott. 30-35 éves lehet, 160-170 cm magas, kreol bőrű, a haja vilá­gosbarna. Arca kissé szeplős, orra hegyes, egyenes. A haja a fü­lénél felborotvált, a fejtetőn és hátul hosszú, a tarkóján gu­mival összefogva. Különleges ismertetőjele is van a fajtalan­kodó férfinak, az álla alatt borsószem nagyságú szemölcs van, és a jobb kézfején a mu­tatóujj irányában egy hosszú forradás látható. A játszótéren egyébként ebben az időpontban este nyolckor még sokan voltak, felnőttek, gyerekek egyaránt. Senki nem vett észre sem­mit... T. A. Nyilvántartások pedig vannak A parlament nemzetbiz­tonsági bizottsága tegnap meghallgatta Antall József miniszterelnököt a kisgaz­da vezetőknek kiadott po­litikai feddhetetlenségi igazolások dolgában. Szo­­kolay Zoltán, a bizottság alelnöke a tévéhíradónak a következőket mondta erről:­­ Megtudtuk, hogy az átvilágításokat a rendelke­zésre álló dokumentumok alapján a belügyminiszter utasítására végezték el. Megtudtuk, hogy a sokat emlegetett hatos kartono­kon kívül rendelkezésre állnak még pénzügyi bi­zonylatok, dokumentáci­ók, hiszen köztudomású­lag Magyarországon eb­ben a tekintetben volt a legnagyobb a fegyelem, és megtudtuk azt is, hogy az úgynevezett társadalmi segítők köréről is van nyil­vántartás a Belügyminisz­térium személyzeti osztá­lyán. Társadalmi segítő­kön - mint az most már számunkra is világos - azokat értjük, akik nem voltak hálózati személyek, de lehetett rájuk számíta­ni, és esetenként ezért va­lami jutalmat vagy anyagi juttatást kaptak. - Elfogadható volt-e a válasz, amit a miniszterel­nök és a belügyminiszter adott, elfogadta-e a bi­zottság? - Nemcsak hogy elfo­gadható volt, hanem rész­letes, hiteles. Megnyugtat­tak bennünket afelől is, ha további kérdéseink van­nak, azokat írásban eljut­tathatjuk a belügyminisz­ter úrnak, és válaszolni fog rá, bármilyen részletet, eljárásmódot, technikai részletet illetően. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai Érvényben: 1991. június 20-án Devizanem Vételi, Eladási Változás* árfolyam 100 egységre, forintban % * Az előző napi árfolyamhoz képest Az IBUSZ Service tájékoztatása alapján Angol font Ausztrál dollár 12517,86 12542,92 5919,51 5931,37 208,41 1111,67 1807,42 1261,35 3805,75 208,83 1113,89 1811,04 1263,87 3813,37 Dán korona Finn márka Francia frank Holland forint fr font 11458,84 11481,78 Japán jen (1000) 551,02 552,12 Kanadai dollár 6788,90 6802,50 Kuvaiti dinár az árfolyamjegyzés további értesítésig szünetel Német márka 4284,57 4293,15 Norvég korona 1095,81 1098,01 Olasz líra (1000) 57,58 57,70 Osztrák schilling 609,24 610,46 Portugál escudo 48,72 48,82 Spanyol peseta 68,13 68,27 Svájci frank 4982,39 4992,37 Svéd korona 1186,49 1188,87 Trés cl. rubel 2747,25 2752,75 USA-dollár 7761,07 7776,61 8822,01 ECU (Közös Piac) 8804,39 100,20 100,14 100,12 100,13 100,01 100,03 100,06 100,05 100,20 99,77 100,07 100,15 100,03 100,10 100,39 99,68 100,22 100,11 100,00 99,92 100,06 T­épelődés a tagadás természetrajzáról A fene egye meg, valami baj van velem. Másként gondolko­dom. Tudom, ez egy élettel korábban volt csak bűn. Ma erény. De legalábbis hétköznapi tett. Ebben az egész Herzog­­merénylet ügyben számomra már régen nem az a fontos, for­gatta-e fejében valamely elmeháborodott, hogy éppen Ma­gyarországon, éppen Budapesten, éppen a legfrekventáltabb időpontban, amikor az izraeli elnök gyalog sétál át egy fél ke­rületen, a Duna-partról a Dohány utcába, s feltehetőleg nyü­zsögnek körülötte az izraeli és magyar zsaruk, merényletet kí­sérel meg ellene. El tudom képzelni. Ennél különösebb dol­gok is megtörténtek már. S az emberi fantázia, mint tudjuk, határtalan. Az is nyilvánvaló számomra, ha bármilyen formá­ban ez az értesülés egy lap birtokába jut, azt közölni fogja. Kutya kötelessége. Az is kézenfekvő, ha más források viszont cáfolják, a többi újság ezt megírja. Mindez idáig abszolút rendben van. Ami nincs. Miért cáfolja a nemzetbiztonság, hogy meghiúsított egy merényletet? Miért cáfolja a hírt, ha igaz? Nem értem. Ez nem fegyvereladási ügy. Ez nem párt­szakadás veszélye. Ez nem minisztercsere-gyanús mesterke­dés. Ez, ha nem igaz, ki kellene találni. Erre fel kellene vágni. Kikürtölni ország-világnak. Ide figyeljetek! Mi ilyen klassz fickók vagyunk! Ez nem akármilyen országnak akármilyen biztonsági szolgálata! Mi képesek voltunk minden feltűnés nélkül, csak úgy balkéz felől megvédeni Hájim Herzogot. És még csak nagy ügyet sem csináltunk belőle. Nem ez történt. Helyette (és főként a tisztességes informá­lás helyett) a sajtó ismét belekeveredik valamibe. Hírbe hoz­zák. Úgy jár, mint a gyerek, akinek a bal kezét veri el az anyja, mert azzal piszkálta az orrát. Most úgy tűnhet az olvasónak, hogy egy napilap (a szenzá­ciót elsőként közlő Mai Nap) áll szemben a többivel. Holott - meggyőződésem - nem erről van szó. Sokkal inkább a ré­gi, motorikus reflexek, beidegződések változnak lassabban, mint a társadalmi rendszer. Van egy közkeletű kifejezés: No comment. Ez egyszerű fordításban annyit tesz: nincs­ hozzáfűznivalóm. Ha szorul a hurok, államférfiak, közéleti emberek használják. Mert magas rangú tisztviselőnek valótlant állítani nagyobb bűn, mint egy újságnak kacsát felröppenteni. MÜLLER TIBOR Fickándozó halacska Stosek Mátyás, a HTV 30 ügyvezető igazgatója azon kevesek egyike, akik meg vannak elégedve az MTV mai vezetőségével. No nem a műsorszervezést, a színvona­lat, vagy akár a tévén belül uralkodó viszonyokat illető­en, hanem csak azért, mert most először fordul elő a he­lyi és területi tévék történe­tében, hogy a királyi televízió partnerként kezeli őket. Többek között erről is szó esett a helyi televíziók tegna­pi sajtótájékoztatóján. Meg arról is, hogy az országban működő helyi tévék közül harminc kft-vé verbuváló­dott. Terveik szerint az or­szág harminc különböző pontján, kezdetben heti egy alkalommal külföldi és ma­gyar játékfilmeket sugároz­nak főműsoridőben, és ugya­nazon a héten, egy délelőtti időpontban megismétlik majd azokat. A filmek meg­vásárlásához és sugárzásához szükséges pénzt reklámok bevételéből kívánják előte­remteni. A vállalkozás kurió­zumát az adja, hogy a reklá­mokkal megspékelik majd a filmeket. 3-3,5 milliós néző­táborra számítanak, hirdetni akaró cég is ajánlkozott már elég, de vannak konkurensek - túl sokan is. A reklámtá­borból mások is ki akarnák vágni a maguk szeletét, nem is mindig a legsportszerűbb módon. A nagy nevekkel fel­fegyverkezett műsorkészítők rátelepedni akarnak a helyi tévékre, nem pedig együtt­működni velük. A HTV-sek ennek ellenére reményked­nek abban, hogy sikerül majd megtalálniuk a közös hullám­hosszt. Féltemi a HTV 30-at, hogy olyan kis hal lesz majd, amelyiket felfalnak a cápák. L. B. D­OLOGIDŐBEN - Szegény uram már pirkadattól a szótárakat bújja..!

Next