Kurír - esti kiadás, 1993. február (4. évfolyam, 21-26. szám)
1993-02-01 / 21. szám
1993. február 1. Bírál a vállalkozói kamara . Idén, hasonlóan az elmúlt évekhez, jogszabályok egész sorát alkotja meg a magyar parlament. Ezek közül igen nagy várakozás előzi meg a kamarai törvényt. A legnagyobb vita jelenleg akörül folyik, hogy a jogszabály előírja-e a kötelező kamarai tagságot, vagy sem. Napokkal ezelőtt a Magyar Vállalkozói Kamara is megvitatta ezt a kérdést. Az MVK állásfoglalása a tervezettel, illetve annak jó néhány pontjával kapcsolatban természetesen más, mint a jogalkotóké. A vállalkozói kamarától származó információink szerint a testület a gazdasági életben két kamara létrehozását szorgalmazza. Vagyis legyen ipari és kereskedelmi, valamint agrárkamara. Ezek működését az állami és helyi igazgatástól független jogi személyiségű, önigazgatáson alapuló köztestületként képzelik el. Az MVK kötelező tagságot javasol. A kamarai törvénnyel összefüggésben kritizálták az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium iparpolitikai koncepcióját. Mint megtudtuk, elsősorban azért, mert nem tartalmazza azokat az elképzeléseket, amelyek a kamarai törvény alapján a kamarák részére kerülnek átadásra, hatósági jogosítványként. Ezenkívül kifogásolják, hogy a koncepció nem tartalmazza a kereskedelemfejlesztéssel kapcsolatos elképzeléseket, sem az üzleti szolgáltatásokra, sem pedig a nagy-, illetve kiskereskedelemre. Értesüléseink szerint az ÁEVK legutóbbi tanácskozásán nyílt harcot hirdetett az utcai zugkereskedelem elterjedése ellen. Véleményük szerint az utóbbi években, de különösen tavaly, az utcai kereskedelem olyan mértékben megszaporodott, hogy a legális adót fizető kereskedőnek működése és megélhetése került veszélybe. Az érdekképviseleti testület úgy ítéli meg, hogy az önkormányzatok az ideiglenes utcai helyfoglalási engedélyek kiadásával - a rövid távú érdekeik előtérbe helyezésével - legalizálják az engedély nélküli, és ennek következtében az adókötelezettség nélküli jövedelemszerzést. (SZILÁGYI) A Ellenbrumm Ördöngős részletek ■ Merthogy február elsejétől, ez a dr. Juhász Józseffel, a Matáv marketingosztályának vezetőjével készített telefoninterjúnk is többet kóstál majd. Emelkednek a telefondíjak. Az áremelés várható következményeiről kérdeztük Juhász urat. - A drágulással valószínűleg egyre többen nem tudják majd kifizetni a telefonszámlát s kénytelenek lemondani a telefonról. Hogyan gazdálkodik a Matáv a felszabadult vonalakkal? - Az áremelés az előfizetési díjak esetében 100 forintot jelent. Eddig 250, most 350 forintba kerül majd. Ez az összeg és a díjszabás emelkedésének mértéke szerintünk nem indít el tömeges vonallemondásokat. Ha mégis lennének felszabaduló vonalak, azokkal a Matáv csak az érvényes jogszabálynak megfelelően rendelkezhet. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően kapják meg őket a telefont igénylők az igénylés beadási sorrendjének megfelelően. - Egy részletes, beszélgetésekre lebontott telefonszámla megkönnyítené a pontosabb díjbefizetést. Ez a számlázási rendszer külföldön már általános gyakorlat, a Matávnál miért nem az? - Ez komoly technikai probléma. Részletes számlát csak azoknak a telefontulajdonosoknak tudunk küldeni, akiknek készüléke a fejlettebb, digitális rendszerű központokba van bekapcsolva. De mivel ezek a központok is elég terheltek, részletes számlát csak külön kérésre készítünk. Azoknak az előfizetőinknek, akik a régebbi típusú központokhoz tartoznak, még akkor sem tudunk részletes számlát produkálni, ha igénylik azt. F. P. 13 ■ A dolog ősoka is egy zsurnaliszta. Híres tollnoka e hazának, Jókai Móric, aki mielőtt nagy mesemondóvá fejlődött volna, saját kezűleg írta, rajzolta, tördelte és terjesztette az újságját. Mint medve, még emlékszem nevezett szerző „Az új földesúr” című regényére. Az utolsó fejezet engem említ: „A medve nagy filozoph”. És innen következik az állítólagos február másodiki medve kibe sétálás leírása. Szép kis kitaláció, prózaírónk szíve joga, nem is tehetség nélküli lelemény. A többi már történelem. A százkötetes ,Jókai-összes” sorozatot lefordították német nyelvre (akkor még Monarchia voltunk), majd a kiadók nagyobb örömére ponyvaváltozatot adtak ki ugyanebből, később ezt a változatot visszafordították magyar nyelvre. A századforduló táján már a nép saját nyelvén olvashatta, mi az ő állítólagos hagyománya. A medvék eddig nem tiltakoztak. KNL HATÁRON INNEN 3