Kurír - reggeli kiadás, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-22 / 228. szám

8 MAGAZIN Ha akarom, vemhes Anamnézis: a riporter harmincas évei elején járó nő. Egészségü­gyileg panaszmentes, fájdalmai nincsenek. Néhány gyermekbe­tegségen átesett, 1985-ben kivet­ték a vakbelét, 1991-ben normá­lis körülmények között világra hozta gyermekét, 1992-ben vese­kövét. Mandulája megvan, csont­ja nem törött. Alkoholt nem fog gyászt, de dohányzik. Étvágya (sajnos) kiváló, (ha hagyják), jól alszik. Foglalkozása édes kever­­cse az ülőmunkának és a stresszel teli rohanásnak. E riport kapcsán derűsen, mondhatni ruganyos léptekkel keresett föl orvost és természetgyógyászt, hogy össze­hasonlíthassa róla készített diag­nózisukat. Aztán lassan-lassan az arcára fagyott a mosoly... Első diagnózis A Herbárium Egészségügyi Szolgálat rendelőjében a vára­kozót teával kínálják és gyógy­növények között válogathat, amíg sorra kerül. Dr. Jakab Ti­bor belgyógyász szakorvos min­den betegre legalább egy órát szán, van idő beszélgetni, meg­tárgyalni a tüneteket, elemezni a régi leleteket és egyáltalán, az ember úgy érezheti, itt tényleg kíváncsiak rá, és végére akarnak járni a bajának. Jakab doktor pá­ciensei három rétegből kerülnek ki. Azokból,­ akik őt választották házi­orvosuknak, azokból, akik csak a magánrendelő kényelme miatt járnak hozzá és azokból, akik már megjárták az egészsé­gügy rögös útjait, és a homeo­pátiától várnak gyógyulást. A belgyógyászati vizsgálat ri­porter esetében a szokásos mó­don zajlik. Jakab doktor kopog­tat, hallgatózik, vérnyomást mér, nyelvet nyújtat, hasat nyomkod és közben természetesen kérdez; régi nyavalyákról, az életmódról, a család betegségeiről. Első me­netben megállapítja, hogy egye­netlen a szívhang, magas a vér­nyomás, zörejek hallhatók a jobb tüdőben, és emésztési problémák jeleit mutatja a kioltott nyelv. Ha kezelne, rendszeresen nézne EKG-t, és utánajárnánk az emésztési problémáknak... Második diagnózis Miközben Jakab doktor úr a vér­nyomását ellenőrzi, az INTERLAB Orvosi­, Kémiai és Diagnosztikai Laboratórium kor­szerű gépei már elemzik a riporter vérét. Panasz híján egy olyan vizs­­gálatsorozatot csinálnak végig, ami képet ad a szervezet általános állapotáról. Dr. Gombik Margit, a laboratórium főorvosa maga is meglepődik a leletek láttán. A pa­naszmentes fiatal riporter legtöbb adata a normális érték alján vagy tetején helyezkedik el. A fehérvér­sejtszám gyulladást jelez, de a ke­resztvizsgálatok alapján pajzsmi­­rigy-rendellenességre is gyana­kodhatna. Mindent összevetve, a vizsgálatok nem mutatnak kóros folyamatokat a vesében és az emésztőrendszerben. Harmadik diagnózis Riporter éppen harmadszor bán­ta meg, hogy ezt az egészet el­kezdte, amikor már harmadszor jajdult fel a talpreflexológus keze alatt. István és Ildikó együtt is, külön-külön is vizsgálják sajátos módszerükkel. Amit mondanak, Jakab doktor jegyzi, mert ripor­ter nemhogy írni, sokszor be­szélni sem tud a nyilalásokról. A természetgyógyász páros mód­szere egy „kézzel történő rönt­­genezés” és a hozzá tartozó, a bi­oenergiától lényegesen eltérő, transzcendens erővel való gyó­gyítás. A párhuzamos vizsgálat nyomán kiderül, hogy riporter­nek egyetlen ép szerve van, a (korábban aritmiásnak tapasztalt) szíve. A többi, a vese és a hólyag csökkent működésű, miként a pajzsmirigy is. A mandulákkal valami nincs rendben. A jobb vállízület kopott, a mellekben gödöcskék, a felmenő vastagbél rozoga, a szervezet egész nyirok­rendszere gyanús, a méhszájon kis elváltozás, a bal sem hamar fárad, a méh baloldala elvéko­nyodott, az isiászidegek érzéke­nyek, enyhe, kezdeti aranyér ta­pasztalható riporter talpán ke­resztül... A talpnyomkodós vizsgálat egyébként meggyőző. Riporter tényleg érzékeli két oldala kö­zött a különbségeket, van, ami fáj, és van, ami nem. A nyom­kodás közben végig folyik a be­szélgetés, röpködnek a levegő­ben a hívószavak: a veséje mi­lyen? Gyomra rendben van? Dereka nem szokott fájni? Ri­portert kifelé menet megint megszállja a kétség. Lehet, hogy nyomkodás nélkül is kide­rült volna, milyen állapotban vannak szervei? Riporter elhes­segeti a kételyeket, nem akar elfogultnak látszani, tényeket, bizonyítékokat keres, és sajgó talpán a Szabadság-hegy felé veszi az irányt. Negyedik diagnózis Az Eurosana Homeopátiás Gyógyászati Központot a Sun­light Hotel alagsorában ren­dezték be. Egyszerre több or­vos gyógyít itt, külföldi, ma­gyar egyaránt. Bejelentkezés alapján fogadják a betegeket, ha csúszás van, a váróteremben teával kínálják, sőt a központ létrehozója „főállásban” be­szélget a sorban ülőkkel, mert úgy tartja, ez is segít a gyógyu­lásban. Szalay doktor évek óta foglalkozik a természetgyógyá­szat különféle módszereivel. Csontkovácsként kezdte, lévén ideggyógyász szakorvos, majd íriszdiagnosztikával foglalko­zott, ma már egyetlen mód­szert fogad csak el, a homeopá­tiát. A riporter kérésére a gép mögé ül, hogy kiolvassa sze­méből, milyen folyamatok hagytak nyomot rajta. Az első pillanat meghökkentő, mert Szalay doktor látja a vakbél hi­ányát. Persze lehet, hogy blöf­föl, de miért tenne ilyet? Diag­nózisa egybevág a belgyógyá­széval, ő is látja az emésztési­rendellenességek nyomait, de szerinte nem a jobb tüdőben, hanem a balban van a hörgő­gyulladás. Gyermekkori mér­gezések jeleit látja, valamint az epehólyag krónikus gyulladását és egy régi fülprobléma helyét. Véleménye több ponton talál­kozik a talpdiagnosztáéval, ami nem csoda, hiszen, mint em­lékszünk, István csak egyetlen ép szervet talált. Ötödik diagnózis Szalay doktor a csontkovácsok módszerével is megvizsgálja a riportert, amit az többszörösen megbán. Miközben majdnem kettészakad, arra gondol, talán egyszerűbb lett volna csupán végighallgatni a gyógyítók be­számolóit és megírni azt. De már nincs visszaút, a doktor a nyakát csavarja, karját tépi és elégedett. Megtalálta azokat az izomgörcsöket, ún. blokkokat, amelyek a támasztó- és mozga­tórendszerben a belső szervek működési zavarai nyomán ki­alakultak, illetve azokat, ame­lyeket éppen a blokkok okoz­tak. Ilyeténképpen ha nem is túl kellemesen, de igazolta sa­ját, korábbi diagnózisát. Ahogy a riporter hazaért és be­lekezdett beszámolójába, csa­ládja lankadó érdeklődésével ta­lálta szemben magát. Még csak az epehólyagnál tartott, amikor türelmetlenül félbeszakították: akkor most mi is van? Mi len­ne? - kérdezett vissza sértet­ten a riporter, vagy megmara­dok, vagy sem. Csakhogy két nappal később tünetei kezdtek lenni. Itt fájt, ott szúrt, no nem nagyon, csak enyhén, tompán. Riporter agyában (tényleg, er­ről senki nem mondott sem­mit!) felmerült, mi van, ha tényleg beteg?. De mennyire? Annyira, amennyire a belgyó­gyász látta, vagy annyira, amennyire a talpgyógyász? Kü­lönben is? Lehet az embernek délelőtt a jobb, délután a bal tüdejében hörgőgyulladása? Mit kezdjen amúgy egészséges szíve ritmuszavaraival? Ki kell vizsgáltatni! - adta ki a jelszót az anyja, amitől riporter kezéből kihullottak a leletek. KOMORNIK VERA Koncentrált energiával gerincferdülést gyógyít a Mester Konklúzió 1993. augusztus 22. Szép világom: Gödöllő Dr. Gémesi György, Gödöllő polgár­­mestere nyolcgyerekes családból szár­mazik. Két lány és öt fiútestvére van. Mindannyian tanult emberek.­­ Testvérei mind „tisztességes" foglal­kozást űznek. Ön az egyetlen, aki letért a polgári pályáról. Hogy kerü­l orvos poli­tikai pályára? - Nem politikus vagyok, hanem polgármester. Ezt jó tisztázni. Nem szűk pártpolitikát képviselek, hanem a választóim érdekeit. A tudatomban először, másodszor és harmadszor is Gödöllő következik. Valójában ma is orvos vagyok, akkor is, ha most pol­gármesteri székben ülök. Azért lettem orvos, mert az garantáltan politika­mentes, és ott nagyon jól éreztem magam. - Nem is politizált orvosként? - Nem. Csak a gyógyítás érdekelt. - Akkor most mi ez a 180 fokos for­dulat? - Ez is izgalmas kihívás, mint egy komplikált műtét. Izgatott a változás, az új rendszerben rejlő lehetőség. - Véletlenül lett sportszakorvos? - Nem véletlen, hogy a sportorvo­si szakvizsgát tettem le először. Öt évet dolgoztam a sportkórházban. Évekig vívtam. Legnagyobb sikerem: a Bajnokcsapatok Európa Kupáján győztünk. Ma is szoros a kapcsolatom a vívással. Olykor elindulok az öregfi­úk versenyén, de a vívószövetség alel­­nöke is vagyok. - Nem hiányzik a szike? - Hiányzik. Az első két évben még megpróbáltam tréningezni, és bejár­tam a kórházba éjszakai munkára. De ez nem ment, ebbe csak tönkremenni lehet. Nappal polgármester, éjjel se­bész, ez még nekem is sok volt! - Ha most döntenie kellene, hogy a polgármesteri mandátuma lejártával új­ra indul a választáson, vagy sebész lesz...? - Hadd ne döntsek erről most! Imádom az orvosi munkát, de vár rám feladat polgármesterként is, amivel még adós vagyok. Idő kellene ehhez is, nem szeretem a félmunkát... Gö­döllő változik. Szeretnék mindent úgy átadni a következő csapatnak, hogy azt mondhassam: ezt megcsináltuk. - Gödöllőn kevesen tudják, hogy ön MDF-ként lett polgárm­­ester. - Pedig igaz. Az MDF-nek régóta tagja vagyok. Nem a széllel próbáltam feljutni a hivatalba. A Fórumnak az alakulásakor meghirdetett szellemével azonosulni tudok. Konzervatív gon­dolkodású vagyok. Fontosnak tartom a tradíciókat, a múlt értékeit, azt, hogy még a rosszból is lehet okulni. Ezért nem üvöltözöm, hogy mindent ki kell dobni, ami a régi rendszerben jó volt és működött. Az embernek le­gyen mértéke. Az elmúlt 40 év alatt is születtek értékek, keményen dolgoz­tak emberek, és ezt becsülni kell. Nem titkolom, nem is dicsekszem, keresztény vagyok és magyar. Ma­gyarnak fogadok el mindenkit, aki itt él, tesz a hazáért és magyarnak vallja magát. - Eléggé eltér a nézeteitől a pártja. - Egy eszme megvalósítása jelen­tős részben attól függ, hogy kik kép­viselik. Az elmúlt három évben sokan szinte törzsi formában képviselték a konzervativizmus eszméjét. Akik csak tették a dolgukat, demokraták voltak és azok is akartak maradni, azoknak halkabb volt a hangjuk. Sokan való­ban eltértek az alapeszmétől, de úgy érzem, jó irányba tisztul a kép. - Milyen politikai erők működnek a gödöllői polgármesteri hivatalban? - Kétharmad rész MDF-es a dele­gált testületben. Rajtuk kívül három MSZP-s képviselő dolgozik, a többi kereszténydemokrata és független. De nem azt nézzük, hogy ki milyen pártból került a képviselő-testületbe. A csatorna csatorna marad, az iskola iskola. A feladat pártsemleges!­­ Anyagilag megérte a váltás, plety­kálják, megszedte magát? - Na ne! A biztos egzisztenciámat cseréltem fel a közhivatalra. - Milyen kocsija volt polgármesteri állása előtt? - Egy öreg Wartburg. Most ugyanaz van, csak három évvel öregebb. - Lakást csak kapott? - Egy budaörsi kétszobás lakótele­pi öröklakásom árából, plusz egy cso­mó kölcsön felvételével, Gödöllőn építkeztem szüleim telkén... Hagyjuk ezt, Gödöllő a fontos. A városnak az a szerencséje, ami a gondja: az, hogy közel van Budapesthez! Van, aki azt mondja, minek fejleszteni a főváros­hoz ilyen közel? Más meg azt mondja, hogy Párizs mintájára Gödöllő lehet­ne Budapest Versailles-a. Ez a tizen­kétezer emberre kalibrált város ma több mint harmincezer lakosú. Elma­radt az infrastruktúra. De nem sirán­kozunk, vannak elképzeléseink, és ezek nem is rosszak. A város elhelyez­kedése csodálatos! Közel az autópá­lya, van kis repülőterünk. HÉV köt össze minket Budapesttel, és óriási az érdeklődés a város iránt. Ha elkészül a Grassalkovich-kastély és környéke, akkor megsokszorozódik a várható idegenforgalom. - Mit kínál majd az újjáépült Gras­salkovich-kastély? - Szálloda kerül a parkba, nemzet­közi színvonalú rezidenciák épülnek a kastélyba, ahol akár államfőt is fogad­hatunk. Megnyílik a kastélymúzeum, tervezzük a spanyol lovasiskolát, és re­méljük, hogy szinte egyedülálló euró­pai barokk színházat tudunk teremte­ni. De a tervekben szerepel tenisz­centrum, golfpálya, lovaspólóklub, már vállalkozók is jelentkeztek. - Van egy allergikus pontjuk, ahol „hullámzik” az állóvíz... - Sajnos igen, 1930-ban a Rákos­patak felduzzasztásából 9 tavat hoztak létre Gödöllő körül. Miszerintünk ez Gödöllő város tulajdona. Sajnos egy korábbi bírósági döntés alapján az egyik tavat évi 3000 Ft bérleti díjért kizárólagosan néhány ember használ­hatja. Például Grósz Károly. Senkit nem akarunk elüldözni innen, csak a közösségnek akarjuk visszaadni a hor­gásztavakat. - Van-e ellentét a budapesti és a gö­döllői önkormányzat között? Hiszen az érdekeik ütköznek? - Szerintem ellentét nincs, csak ri­valizálás, de ez természetes, a verseny csak ösztönöz. Gödöllő, ha nem is lesz expováros, de Budapest mellett fontos helyszíne lehet a magyarorszá­gi világkiállítás rendezvényeinek. Mi már készítjük a programokat, nyitot­tak vagyunk. REGŐS ISTVÁN A nagymarosi bölcsőde a gödöllői Grassalkovich-kastély kapujával

Next