Kurír - reggeli kiadás, 1997. május (8. évfolyam, 119-146. szám)

1997-05-25 / 140. szám

1997. május 25. Sok-sok Hitlert? Világszerte felborzolta a kedélyeket és heves vitákat váltott ki az angol klónozott birkalány, Dolly esete. A norvég Keresztényde­mokrata Párt állatokon és más, magasabb rendű organizmuso­kon végzett klónozást tiltó törvényjavaslatát rekordsebességgel fogadta el a kormányzat. Mint a párt egyik tagja, Hilde Frafjord Johnson érvelt, azért fontos e tiltás, „mert a technika további fejlődésével az állatok klónozása magában foglalná az ilyen kísérletek kiterjesztését”. Ez pedig lehetővé tenné a tudósoknak, hogy egyre nagyobb nyomást gyakoroljanak a kormányokra az emberi klónozás engedélyeztetése érdekében - amit pedig mindenáron meg kell akadályozni. A tudósok persze védve mundérjukat nem értenek egyet a tiltással, mondván: „a klónozási kísérletek igen fon­tosak ahhoz, hogy minél jobban megismerjük, hogyan lehet a sejteket átprogramozni és felbecsülhetet­len értékű segítség lenne a rákku­tatás­ban”.­­ J.K. Csodálatos érzékszervek Szólás-mondások tanúsítják, hogy régmúlt idők óta tud­juk: az állatok érzékelése­­ számos esetben felülmúlja az emberét. „Olyan a szeme, mint a sasé, szaglása, mint a vizsláé. ” De a miértre és a hogyanra csak az utóbbi évtizedekben kezd választ adni a tudomány. Az idegrend­szer és az agy működésének fej­lett módszerekkel és eszközökkel való tanulmányozása teszi lehetővé, hogy megértsük, ho­gyan fogják fel az akusztikus, az elektromágneses és egyéb jeleket. Ennek az érzékelésnek a sok­féleségét mutatja be Bolognában egy interaktív kiállításon a Tudo­mány és mágia csoport. A kiállí­tás érdekessége, hogy a látogatók interaktív diapozitívek segítségé­vel a különböző állatok érzékelő rendszerének szimulálásával ma­guk hívhatják elő azok sajátos megnyilvánulásait. Szimulálni le­het például az éjszakai kígyót,­­ amint egérre vadászik, meg lehet ismerkedni a szonárral, amely a denevéreket irányítja, vagy­ a kro­kodil szemével lehet nézni a mo­csarat. Mint ahogy a kiállítás jel­mondata hirdeti: „Kísérleteket le­het végezni a hozzánk nem hasonló érzékszervekkel. ” A halaknak két az emberével azonos érzékszervük van: a látás és a szaglás képessége. Van azon­ban egy teljesen sajátos is, az úgynevezett laterális vonal, az ol­dalukban elhelyezkedő sejtcso­port, amely érzékeli a közeledő élőlények izmainak mozgása által kialakult leggyengébb elektro­mosságot is, valamint a minimá­lis, a fok századrészét jelentő hőmérsékleti változásokat. Vagy­is, amikor a szemük már nem jö­het a segítségükre, egy másik lény közeledtét elektromos és termikus receptorokkal fogják fel. A cápák szaglása rendkívül éles. Megérzik az idegen anyagot a vízben, még ha az csak egymil­­liomod részben van is jelen ben­ne, így a vér szagát, amely egy parányi sebből származik. A csontos halak látása egészen kü­lönleges. Mivel apró kis állatkák­kal táplálkoznak, a víz felszíne fö­lött és alatt élnek, be tudják állí­tani szemüket egyszerre két tá­volságra. Mintha ők találták vol­na fel a bifokális szemüveget. A madárvilág is számtalan ér­dekes példával szolgál. A költöző madarak látásukon és szaglásu­kon kívül a csillagok állása alap­ján tájékozódnak. Planetárium­ban végzett kísérletek bizonyít­ják, hogy felismerik a konstellá­ciókat. A sólyom szemlencséjével úgy tud bánni, mint a fényképész a gépével. Előre és hátra tudja húzni, sőt még a görbületén is tud változtatni. Természetes vál­tozata ez annak, amit a szakem­berek zoomnak neveznek. A hüllők éjszakai vadászatra olyan, az orrnyílások és a szemük között elhelyezkedő receptorral mennek, amelyek reagálnak az infravörös sugarakra. Szegény mezei egér nem tudja, hogy 38 fokos testhőmérséklete miatt úgy jelenik meg a kígyó előtt, mint egy meggyújtott lámpa. Igaz, a kísérleti kígyó is meglepődött, amikor a finom falat helyett egy infravörös lámpába harapott bele. (GÖBÖLYÖS) Dolly nem érti a felhajtást Nekünk az ilyen érzékelésekhez gépekre van szükségünk ­ I­I . KURÍR-ARANY ÁSZOK ULTI KUPA AII. Kurír-Arany Ászok Ulti Kupa országos bajnokság ütemezése: Részletes játék- és versenyszabályzat megjelenése: 1997. június 1. Nevezések beérkezésének határideje: 1997. június 6. PZATNXI oelejtezok időpontja: 1997. június 14., 15., 21., 22., 28., 29. Döntő: 1997. július 6. A selejtezők helyszíne: Budapest Egy-egy városból érkező nagyobb számú nevezés esetén helyi selejtezőket is tartunk. Nyeremények: I. díj Arizona bőr ülőgarnitúra (háromrészes, fekhellyé alakítható kanapé és két fotel) tölgyfa asztallal 670 000 Ft II. díj Olaszországi utazás 275 000 Ft III. díj Hifi sztereó műholdvevő berendezés 235 000 Ft MÉKB IV. díj Robogó 156 000 Ft V. díj Felöltöztetjük 50 000 Ft Csaknem egy év is eltelt azóta, hogy Majoros Mik­lós úr az I. Kurír-Arany Ászok Ulti Kupa országos bajnokságot megnyerte. Reméljük, az idei bajnok­ságon méltó versenytársakra és lelkes követőkre talál olvasóink között. Talán mindazok elindulnak majd, akik tavaly szerénységből nem mérették meg magukat. Az elmúlt év tapasztalatai alapján néhány dologban változtattunk a szabályokon és a játék lebonyolítá­sán, így például most az egyes fordulókban 40 leosz­tást játszanak nevezőink, helyenként a pontozás is igazodott a legáltalánosabban használt licitrendszer­hez, a nevezési díjat is elegendő lesz a selejtező helyszínén befizetni. Természetesen azért nevezni előzetesen kell. Az egyes selejtezőket - korábbi játékosaink kéré­sére - elsősorban Budapesten rendezzük, itt kerül sor júliusban a döntőre is. Egy-egy városból érkező nagyobb számú jelentkező esetén készséggel rende­zünk helyi selejtezőket is. A holnapi nappal megkezdődik a nevezések ideje. A részletes játék- és versenyszabályzatot a jövő va­sárnapi Kurírban közöljük. Addig is holnap 14 és 16 óra között várjuk az érdeklődők kérdéseit. A találkozásig is jó lapjárást kíván a szervezőbizottság KÜLHON 7 SPANYOL RENGÉSEK A Richter-skálán mért 5,1 erősségű csütörtöki földren­gések után két nappal újabb földmozgás keltett riadalmat Észak-Spanyolországban. A mostani legnagyobb földlö­kések elérték a 4,5-es erős­séget, a földmozgást Galícia és Asztúria nagy részén érez­ni lehetett. A madridi rádió beszámolója szerint sokan a szabad ég alatt éjszakáztak, sérültekről és anyagi károkról azonban nem érkezett jelen­tés. A csütörtöki földrengés­ben egy férfi szívinfarktusban meghalt, két embert pedig az épületek leomló homlokzata sebesített meg. HANGTOMPÍTÓ A dél-franciaországi Verde­­lais településen egy asszony lelőtte a szomszédjában lakó házaspárt, mert az idős em­berek kutyája rendszeresen ugatott. Az asszony a gyilkos­ság előtti estén panaszkodott szomszédainak kutyájuk uga­tása miatt, majd alaposan összevesztek. A feldühödött nőt nem hagyta nyugodni a dolog, és másnap reggel vett egy vadászpuskát. A felfegy­verkezett asszony ezután les­ben állva várta szomszédait, és több lövéssel kivégezte a házaspárt. Az asszony végül elment a rendőrségre, ahol teljesen nyugodtan beszámolt a történtekről.

Next