Kurír - reggeli kiadás, 1998. január (9. évfolyam, 2-30. szám)

1998-01-06 / 5. szám

A KURÍR TÁRSASÁGI MELLÉKLETE MÁSODIK ÉVFOLYAM I. SZÁM JANUÁR 6. Az InterOperett ezúttal hetedízben rendez­te meg újévi gálakoncertjét a Pesti Vigadó­ban, látványos keretek között. Mihály Béla csodálatos virágkompozíciói díszítették a színpadot és a díszpáholyt, és ráadásul a rendezőség közhírré tette: az előadás után a vendégek hazavihetnek egy-egy csokorra valót belőlük. Sokan éltek is ezzel a gaval­­léros ajánlattal. Ami már magát a műsort illeti: a törzs­vendégek elfogulatlan véleménye szerint ez a mostani gálakoncert - színvonalban, vál­tozatosságban, művészi teljesítmény tekin­tetében valamennyi előzőn túltett. Kovács József, az InterOperett vezetője, a gálakon­cert szerkesztője és rendezője a világ zene­­irodalmának gyöngyszemei közül váloga­tott. Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka Jenő nagyoperettjeinek örökzöld számai mellett Donizetti, Mascagni, Theodorakisz, de Curtis, Lacalle és mások szerzeményei varázsolták el a Vigadó báltermét zsúfolá­sig megtöltő közönséget. A szereplők névsora is tekintélyt kö­vetelt. Fellépett többek között Gregor József, Gárday Gábor, Dániel Gábor és Berkes János, valamint Várkonyi Szil­via, Csutka István és Auksz Éva. Dörgő taps jutalmazta Miklósa Erika áriáját, Mikó Istvánnak, a soproni Petőfi Szín­ház igazgatójának tangóegyvelegét, de kijutott az ünneplésből a népszerű tánc­­dalénekes házaspárnak, Balázs Klárinak és Korda Györgynek. Különleges él­ményt jelentett a görög származású Papadimitriu Athina énekesi-táncosi be­mutatkozása. Mi mást adhatott volna elő, mint egy részletet a Zorba, a görög című filmből. Ezúttal sem akarta leen­gedni a színpadról a nézősereg a kínai Yang Minishenget és a két orosz operett­primadonnát: Irina Cibinát és Helena Hollt, no meg lapunk munkatársát, Bé­kés Attilát, aki ezúttal mandolinművész­ként jeleskedett. A budapesti Lehár Zenekart felváltva hárman is vezé­nyelték: Bolba Lajos, Deák András és Faith Ti­bor. Kö­zel száz táncos VIGADÓ OPERETT alkotta a színes, látványos hátteret a pro­dukciókhoz, így többek között a Botafogó, az Oktogon Tánccentrum, a Magyar Swing Tánc Szövetség és az InterOperett táncegyüttese, nem­különben a Görög Tánccsoport. Ötletes, változatos koreográfi­áikat Pethő László, Szabó Ferenc, Bóbis László és Dalotti Tibor tervezte és tanította be. Nagy sikert arattak az ezúttal első ízben bemutatkozó Romhányi Nóra szín­pompás jelmezei is. Az illendőség kedvéért utoljára hagytuk a vendéglátó házigaz­da, Kovács József nevének említését, aki - nem véletle­nül - azzal a dallal köszöntötte az új évet, amellyel an­nak idején egyik napról a másikra betört a legnép­szerűbb táncdal­­énekesek sorába. Bizonyára kita­lálták, hogy me­lyikkel: a Jöjj vissza hozzám... cíművel. Azok, akiknek nem jutott hely a Pesti Vigadóban, a műsorral egy időben lehettek szem- és fültanúi a gálakoncertnek a televízió képernyője előtt. De semmiről Gregor József és Fazekas Csaba „kézművesek” rendezőjének, Csenterics Ágnesnek. A ki­robbanó sikerű koncert után a szereplők és a meghívott díszvendégek jó hangulatú fogadáson vettek részt, és kívántak egy­másnak boldog új évet, hozzátéve: ez az év igazán jól kezdődött mindnyájunk szá­mára. GARAI TAMÁS szönhetően a tévéadás sem maradtak le, de- Xavier Rivadeneira szólójához kollégánk m­andolinozott Ambrus Mercédesz exszépségkirálynő­ és Pethő­ László táncmester. Igényes koreográfia Balázs Klári és Peter E. Kleiner, az MSat elnöke „Egy csók és más semmi...” (Kovács József és Korda György) FOTÓ: KERTÉSZ GÁBOR VIUUÁLUÁS AZ Operábali Fácán és tucatnyi léggömb potyogott az ég­ből Budapest legreprezentatívabb szilvesz­teri bálján, ahol huszonhét országból jött ezer vendég szórakozott együtt kivilágos­­kivirradtig. A hetedszer megrendezett, im­már hagyományosnak számító táncos mu­latság Johann Strauss-koncerttel kezdődött. A jól ismert Strauss-dallamok közé ezúttal becsempésztek egy kis ma­gyaros ízt is, Erkel Ferenc Hunyadi László című operájából a palotást, és Brahmstól az V-VI. magyar táncot. A koncertet az olasz Pier Giorgio Morandi vendég­­karmester vezényelte. Nagy derültséget keltett néhány szellemes, meglepő ötlet, amivel a zene játékosságát hangsúlyozták. Morandi karnagy esernyőt nyitott a Mennydörgés és villámlás vezényléséhez, a Kovácspol­kához a színpadon borozó kovácsmester pengette a va­sat, végül egy fácánt is elejtet­tek a Vadászat alatt, amit mo­zsárágyúval „lőttek” le. A koncert végén a maestro pezsgős pohárkö­szöntővel kívánt boldog új évet a közön­ségnek. Az utolsó polka, az Éljen a magyar! a zenekar hangos éljenzésével és újévi jókí­vánságaival ért véget. Ezek után vidám hangulatban kezdődött a szilveszteri vacso­ra, amelyet a színpadon, a páholyokban, a Székely Bertalan Teremben és az aulában tálaltak fel. Az ételek közül nem hiányoz­­­hatott a hagyományos bőrös újévi malac­sült és a lencseleves sem. A babona úgy tartja, hogy akik lencsét esznek ezen az éj­szakán, azoknak sok pénze lesz az új esz­tendőben. Az estélyt a szilveszteri dísztorta és a Szamos-marcipán bonbonjai édesítet­ték meg. Az éjféli pezsgős újévköszöntőre a vacsora után ismét egybegyűlt a vendégse­reg a színházteremben. A Himnusz elhang­zása után léggömbeső hullott az erké­lyekről, amit petárdák helyett durrog­­tattak el. A bált szalontáncosok nyi­tották meg, majd a vendégek „de­bütálhattak” az Operaház szín­padán. Akinek még ez sem volt elég, folytathatta az aulában vagy a harmadik emeleti disz­kóban. A táncosok felfrissíté­séről sem feledkeztek meg a vendéglátók, a nagybüfében „csapra verték a hordókat”. Ezen a bálon nem lehetett pa­nasz a vedéglátásra. A házigaz­dák, Keveházi Gábor és Bán Te­odóra egy teljes évig készültek e jeles alkalomra, hogy rangot vívja­nak ki ennek a rendezvénynek, és kul­túrtörténeti hagyományt teremtsenek az operaházi szilveszteri mulatságokból. M (M. HEGEDŰS) Bécsi keringő alulnézetből Családja* szervezés. (Bán Teodóra férjével Keveházi Gáborral)

Next