Kutas Népe, 1976. december (2. évfolyam, 2-12. szám)
1976-02-01 / 2. szám
Számvetés a sportban Elsőként Tóth Lajos sportköri elnöke ismertette az eltelt négy év munkájának eredményeit, gondjait, sikereit A négy évvel ezelőtt megválasztott vezetőségnek elsőrendű feladata volt az eddigi munka megszilárdítása és a sportmozgalom továbbfejlesztése. A hatékonyabb munka elősegítésére a vezetőség minden kedden megbeszélte a feladatait. Azonban a munkamegosztás nem volt tökéletes. Csupán három négy ember dolgozott. Tehát ezen a téren van még mit javítani. Anyagilag is többen támogatnák a sportkört, csak meg kellene őket keresni. A legutóbbi vezetőségi ülés állást foglalt abban, hogy a pártoló tagok létszámát agitálással fel kell emelni. Ezt követően a szakosztályok eredményeit értékelte az elnök. LABDARÚGÓK. Az első csapat a megyei III. osztályú bajnokságban szerepel. Az 1971—72. évben a tabella hatodik helyét foglalták el. 1973-ban már felzárkóztak az élvonalba, s 1974—75-ben az első helyért folytattak harcot, de a magasabb osztályba jutás az idén sincs kilátásba. Ennek oka nagyon összetett. Általános megállapítás azonban, ha mindig úgy játszanánk a bajnoki mérkőzéseken is mint az edzőmérkőzések zömén, akkor nem volna baj. Az ifi csapat fejlődését nem a tabellán elért helyezés alapján kell vizsgálni, hanem úgy, hogy hány fiatalt neveltek fel olyan szintre, hogy az első csapat gerincét alkothassák. S így máris megállapíthatjuk, hogy annak ellenére, hogy a bajnokság második helyét foglalják el, a négy évvel ezelőtt játszó ifisek adják az első csapat magját. KÉZILABDA. Az elmúlt évek legeredményesebb szakosztályának mondhatjuk. 1970-ben a járási bajnokságban szerepeltek. 1971-ben el-A községi sportkör január 24-én vezetőségválasztó közgyűlést tartott az étteremben. Ezen a társadalmi és gazdasági vezetőkön — MUCSI András, községi párttitkár, MOLNÁR Mihály, vb-titkár, BERECZKI János, az Új Élet Tsz elnöke — valamint a helyi sportbarátokon kívül részt vett KÁDÁR József, a járási sportfelügyelőség vezetője is. jutottak az úttörő olimpiára, 1972-ben megnyerték a járási bajnokságot. 1973-tól a ■negyei első osztályban küzdenek. S ott az első hat hely egyikét foglalják el. Azonban gond van náluk az utánpótlás neveléssel. Hatékonyságának növeléséért aövőben szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni az általános iskolával, s ebben nagyobb áldozatot kell hozni a szülőknek is, nevezetesen abban, hogy engedjék fiatal lánygyermeküket aktívan pártolni. Bízunk benne, hogy ez a szemlélet hamarosan nem fog változni, hiszen már most is azoknak a szülőknek gyermekei kerülnek abba a torba, hogy sportoljanak, akik fiatal korukban is akív részesei voltak annak. TEKE. 1971-ben nevezett be a megyei első osztályba, tabellán általában seregtajtók voltak. Azonban tudni kell, hogy a résztvevő sapatok legtöbbje az NB I-be szereplő tartalékai. Azdei évben mintha gyengében ment volna a játék, bár az ütött fák átlaga nem sokként, de véleményünk szerint az edzés módszerein avítani kellene. TÖMEGSPORT. Községünkben igen szép hagyománya van. 1960-ban úttörőként nálunk rendezték a falusi dolgozók spartakiádját. Aegjobb község címért kiírt lupának egyesületünk végleges őrzője lett. Utána sajnos pár év szünet követke®tt. Majd 1969-ben újra megélénkült és már 250 fő kapcsolódott be rendszeresen. 1975-ben pedig 700-an vettek részt a versenyeken. Az összetett pontversenyben kétszer lett megyei első helyezett településünk csapata. Az elmúlt évben indultak először a lövészek. Nekik előbb rendbe kellett hozniuk a pályájukat, megfelelő körülményeket teremtve a versenyzésre. A társadalmi munkában különösen kitűntek: Abonyi István, Fodor József, a Zsótér család, Rostás Éva, Hegyi István, de sorolhatnánk tovább a neveket. A felsőbb irányító szervek második alkalommal jutalmazták a sportkört a tömegversenyek rendezéséért. 1973-ban a MEDOSZ-tól, most pedig a járási hivataltól kaptunk anyagi támogatást A tömegsportban is vannak még kiaknázatlan lehetőségeink. Szélesíteni kell az üzemek közötti versenyeket, gondolunk itt az Új Élet Tsz —HÖDGÉP vállalat közötti téli nyári sporttalálkozókra. Ebben nagyobb szerepet kell vállalni a helyi KISZ-szervezeteknek. Sporttelepünk is olyan sajátos helyen van, hogy nagyon sok község, de még város is megirigyeli ezt. A telepet szinte minimális beruházással, de természetesen sok társadalmi munkával sportligetté lehetne alakítani. 1946. február 24-én alakult meg Székkutason a sportkör. S ezt méltóképpen illik megünnepelni. Ezért a július augusztus hónapot szeretnénk kijelölni a jubileumi sportrendezvényekre. FELADATOK: 1. Testületi munka javítás, pártoló tagok szervezése. 2. Szoros együttműködés az általános iskolával. 3. A tömegsportot a KISZ-szervezetekkel együtt rendezni. 4. A sporttelep bővítése. 5. Az atlétikai sportág fellendítése s később szakosztály megalakítása. Az elhangzottakhoz sorrendben a következők szóltak hozzá: Lukács János, Kádár József, Varga Katalin, Molnár Mihály és Bereczki János. Végezetül a sportkör elnökségének megválasztására került sor. Ennek alapján a kilenc tagú elnökség: Tóth Lajos elnök, Szenti István, Dani Imre, Papp Lukács János, Sárkány István, Sajti Mihály, Gyürki Bertalan, Székely Sándor, Balogh István. A három tagú számvizsgáló bizottság: Molnár János elnök, Kruzslicz Zsuzsanna és Hegyi János. A kultúrház hírei... Ismét felkerestük a kultúrházat, hogy megtudjuk, milyen rendezvények, események lesznek februárban. A szocialista brigádok részére előadássorozat kezdődik. Az elsőt — Mit eszünk holnap? címmel — dr. Urbán János körzeti orvos tartja, február 5-én. Vigh Sándor külpolitikai tájékoztatójára 9-én, belpolitikai tájékoztatójára 13-án kerül sor. A holnap energiaforrásairól 16-án Őze Sándor ad ismertetőt. Hamar László 19-én Az ember és környezete, 26- án Élet a földön címmel tart előadást. Február 18-án, este fél 8 órakor a KISZ Központi Művészegyüttese Ki Mit Tud előadást tart. Közreműködik: Citerakettős (a népművészet ifjú mesterei), Feldmayer István (egyensúlyozó), Kaszás—Kovács (folk-beat), Losonczi István (versmondó), Mini-Mum (pantomim), Puska László (paródia), RA—II. együttes (beat-zenekar), Wéber Mária (bűvész) és Szidiropulu Fanula (táncdalénekes). FEBRUÁRI MOZIMŰSOR: 1— 2 Tűzgömbök 5— L A szórakozott S— 9 A nyomorultak 1—II. 12-13 Kutyahűség 15-16 Királyi álom 19-20 Piknik a sasok hegyén 22-23 A látogatók 26—27 Jutalomutazás 29— Utánam gazfickók 1976. február hónapban, a Mezőgazdasági Könyvhónap alkalmából február 11-én, este 6 órai kezdettel a szakcsoportba tömörült kisállattenyésztők részére dr. Tóbiás Péter főiskolai docens tart előadást a művelődési házban. Dr. Gonda Irén főszerkesztő a baromfitenyésztők részére tart előadást a művelődési házban. Ennek időpontjáról plakátokon keresztül értesítjük az érdeklődőket. KUTAS NÉPE A székkutasi Új Élet Tsa üzemi lapja. Megjelentk: havonta. Szerkeszti: Kaczár István Kiadja a Csonsrítós megyei Lapkiadó Vállalat, Felelős kiadó: Kovács László. Kiadóhivatal site szeged Sajtóház Szegedi Nyomda A közelmúltban lezajlott egyesülés újabb lehetőséget adott, hogy a történeti áttekintést nyújtó Visszapillantó című rovatunkban bővebben és részletesebben mutathatjuk be a Béke és Kossuth Termelőszövetkezeteket a megalakulásuktól napjainkig. Az előzőekben már nagy vonalakban vázoltuk történetüket. Most Juhász Józseffel, a Kossuth Termelőszövetkezet volt elnökével és G. Molnár Imre alapító taggal elevenítjük fel a régmúltat. G. Molnár Imre kezdi: — 1959. március 29-én alakítottuk meg a Kossuth Termelőszövetkezetet. Mint az újságban is említették, az ötvenes években már működött, de ötvenhat szele első (iTiuzapirantá ) Erős gépparkkal rendelkeztünk pörte a gyenge, széthúzó, kezdetleges közösséget. Az alakuló gyűlésünkre közel harmincan mentünk el: Fejes Imre, Bodrogi János, Makó Lajos, Vigh Imre, Kiss Pál András, Molnár János, Juhász Károly, Rostás István, Nagy János, Móricz János, Héjja Ferenc, Rostás Ferenc, Banga István, Horváth István, Horváth Lajos, Rostás Sándor, Murik János, id. Papp József, Pető Imre. A termelőszövetkezet megalakulását a Csicsa téri olvasókörben mondtuk ki. Itt választottuk meg a tisztségviselőket, így az elnök Fejes Imre, a főkönyvelő Molnár János, a brigádos meg ot lettem. A tagok döntő többsége kis- és középparaszt volt, így közel 1300 hold földön kezdhettük aközös és a saját vagyonunk gyarapítását. A tagokra visszatérve mi a Csicsa tér és környékének lakóit a községtől északra elterülő tanyavilágot fogtuk egységbe. S hogy hogyan, minek, vagy kinek az ösztönzésére alakult meg a Kossuth, ezt konkrétan nem tudnám megmondani. Ebben az időszakban volt a községek átszervezése, ekkor rendezték soraikat a már meglepőek és ekkor alakult meg a többi tsz is. A központunk a Páka tanyában volt. Az első emlékezetes közös tevékenységünk egy sertéstelep megépítése. Tulajdonképpen minden ember kezemunkája benne volt, így természetesen a vezetőké is, hiszen még az elnök is , teljes aktivitással részt vett a mezőgazdasági munkában. Hogy miért épp ezt építettük először? Azért, mert az állatállományunk nagyon gyenge volt: 30 ló, 2 tehén, néhány sertés. Első feladatunknak annak fellendítését jelöltük meg. Hogyan sikerült az első esztendő? — Dicsekvésről szó sem lehet, de az egy munkaegység 17 forintos értéke nem mondható rossznak. A talajmunkát a gépállomás végezte, valljuk be nem valami lelkiismeretesen. Ezért második feladatként elhatároztuk, hogy a gépesítésre külön gondot fordítunk. 1961-ben meg is vásároltuk az első traktort, amit annyira jól karbantartottunk, hogy még mindig működik. Azt követte egy Hofherr, aztán egy R-es, majd MTZ. Ezzel egyidőben jó szakemberekből álló gépjavító brigádot, kovácsoltunk össze. A növénytermesztésben is ugyanilyen haladást értünk el. Nagy segítségünkre volt, hogy hozzánk került, ha csak kihelyezve is Gombkötő József agronómus. 1963- ban Juhász József személyében már kinevezett mezőgazdasági szakemberünk lett, így át is adom neki a szót, hiszen erről az időszakról már többet tud mondani. — A termelőszövetkezetbe kerülésemkor 160 tag dolgozott — mondta Juhász József. — A földterület égése az egyesülésig nem változott. A tehenészetbe 70—00 szarvasmarhát gondoztak, a sertéstelep is működött, így a távlati célunk ezek fejlesztése lett. A fejlődést példázza, hogy előbb egy 96 férőhelyes sertéstelepet építettünk a szükséges kiszolgáló egységekkel, daráló, magtár stb. Majd a gépparkot erősítettük, elsősorban a gépállomástól vásároltunk. Segítettük a tanyák villamosítását és a faluba való beköltözést. Míg az elején a tanyák száma negyven volt, addig napjainkban már csak tíz van. A munkaegység értéke évenként 12 százalékot emelkedett, vele együtt a közös vagyon és a tartalék is nőtt. Büszkék is voltunk, hogy a terveket mindig jelentősen túlszárnyaltuk, mérleghiányunk soha nem volt. Munkánk elismeréséért többször kaptunk oklevelet, pénzjutalmat. A 140 tag végig megmaradt, csak hát több mint a fele már nyugdíjas. Nem tudtunk lépést tartani a nagy gazdaságokkal sem, így vált törvényszerűvé a közelmúltban lezajlott egyesülés. Hogy néhány szót mondjak a közelmúltról is, fejezte be Juhász József. Vigalom a Nagypusztán Lapunk elmúlt évi 11-es számában idéztünk Székkutas történelmi emlékeiből. Keresztrejtvényünk témáját ismét a múltból merítettük. A monográfiából a nép mulatságairól, munkálkodásairól szóló írásból idézünk a rejtvény megfejtésre váró soraiban. Beküldendő: vízsz. 1., függ. 11., valamint függ. 17. és vízsz. 40. Megfejtéseket az mgtsz irodájába kérjük eljuttatni február 20-ig. Múlt havi keresztrejtvényünk megfejtése: Tisztázatlan forgalmi helyzet. A vezetőknek meg kell egyezniük az áthaladás sorrendjében. Sorsolás útján a következők nyertek könyvjutalmat: Balogh Mózes, Nagymágocs, Mágocsoldal 31., Fehér Imréné, Székkutas, Kossuth u. 39., Fejős József, Székkutas, Kossuth u. 29. Vízszintes: 1. A megfejtés első része. 11. Divat, szokás. 12. Rag. 13. Tojás németül. 14. Érát. 15. Becézett női név. 16. Irodalmi folyóirat. 19. Szeszes ital. 20. Liter kétötöde! 21. Növény. 22. Át. 23. Központban van! 25. Az asszonynév végén van. 26. Emelő. 27. A fa része. 29. Fordított dísze. 31. Lengyel légiközlekedés.. 33. Hangtalanul odébbáll. 35. Kovács, fogó is van ilyen. 37. Kibédi Ervin színművész közismert komikus figurája. 39. Majdnem elhasznált, silány! 40. A „Pusztai Vadvízszabályozó Társulat” egyik feladata az volt, hogy felvilágosító munkával ránevelje a szikkel küzdő gazdákat ennek helyes használatára. 41. Keret. 43. Vissza: a budapesti Lánchíd tervezőjének neve fonetikusan. 44. Eszes. 46. Majdnem egyenlő. 48. Az egyik szülő bizalmas megszólítása. 50. Lazává tesz. 51. Nyomó. 53. Sok ideje van. 55. Gallium vegyjele. 57. Ellenkezés. 58. Konzervben található! 60. Fogkrémmárka egynemű betűi. 61. Hamis. 62. Nem mögé. 64. Vízzel telt mederbe. 67. Győri labdarúgócsapat. 68. Valamely osztály az országos bajnokságban. 70. Kettőzve szerencsejáték. 71. Háziállat. 72. Zenekar színpad előtti helye. Függőleges: 1. Becézett női név. 2. Ne ide. 3. Sír. 4. Alkotó művész. 5. Nem engedi. 6. Valóságos. 7. Osztrák és iráni kocsik jelzése. 8. Igevégződés. 9. Lódíj. 10. Férfinév. 11. Megfejtés folytatása. 16. Fúvós hangszer. 17. Nyáridőben, rendszerint szombaton sütötték. 18., Felhívja a figyelmet. 21. A nótában kidőlt mandulástól. 24. Egyik szedték. 28. Régen lábbeli volt. 30. Építőanyag régiesen. 31. Fiaminisztériumunk. 26. Földesurak tál népdalénekesnő keresztneve (Faragó). 32. Ugyanezt fordítva. 34. Kötőszó. 31. Vonatkozó nézre más fordítva. 37. Honvédségnél ez a rövidítés leltárhiányt jelent. 38. Klikk. 39. Hang nélkül bokázó. 42. Szegény embert ez is húzta. 43. Állatszállás. 47. Fordítva ötven százaléka. 49. Csomagolóeszköz. 52. Fény 54. Létezik. 56. Éppen hogy. 58. Plumbum. 59. Vám, ismert idegen kifejezéssel. 61. Indulatos rossz kívánság. 63. A zivatar ilyen háború. 65. Össze-vissza élt. 66. Óriáskígyó, vagy női ruhadarab. 67. Ua. mint vízszintes 15. 69. A sor elején! 72. Keresztül. GARAI JÁNOS A KISZ IX. kongresszusára készülnek A KISZ alapszervezetek munkájuk csúcsidőszakához érkeztek: közeleg a mozgalmiév kezdete, amelynek különös jelentőséget ad a KISZ 1976 májusában összeülő IX. kogresszusa. Az év elején az alapszervezetek feladatai már szoros tartalmi egységet alkotva illeszkednek a kongreszszusi felkészülés rendjébe. Termelőszövetkezetünk ifjúkommunistái is megtartották január 20-án azt a taggyűlésüket, amelynek napirendjén az 1975—76-os mozgalmi év akcióprogramja teljesítésének és a KISZ tagok munkájának értékelése, valamint az alapszervezeti vezetőség és a felsőbb KISZ értekezleten résztvevő küldöttek megválasztása szerepelt. . A megjelenteket — közöttük dr. Szulcsán Sándort, a Szentes járási pártbizottság első titkárát, Barna Irént, a KISZ Szentes járási bizottságának munkatársát, valamint Lencse Imrét, a termelőszövetkezetünk párttitkárát — Péter Zoltán, köszöntötte. Az első mozgalmi év feladatairól Pál János titkár számolt be. Valamennyi közösen végzett munkáról szólt. A beszámolóból kitűnt, amit valamennyi ifjúkommunista tud: — nem elég csak sportolni, más területen is akad tennivaló. Őszinte, kritikus hangú hozzászólásokkal egészítették ki a fiatalok a hallottakat. Nemcsak az elmúlt év hiányosságait tették szóvá, hanem javaslatokat is mondtak ezek megszüntetésére, eredményesebb munkavégzésre. A vitában szót kért és Szucsán Sándor is. Felhívta a fitalok figyelmét a következő akció év feladataira, majd hangsúlyozta, hogy az új V. ötéves tervidőszakban a KISZ vállalások gerincét a termelésben végzett jobb és hatékonyabb munka adja. Kérte a fiatalokat, hogy minél többen kapcsolódjanak be a szocialista brigád- és a DH-mozgalomba. Ezt követően Lencse Imre párttitkár ismertette a pártszervezet minősítését az elmúlt évi KISZ munkáról, illeve a vezetőség tevékenységéről. Az értékelésből kitűnt, hogy nincsenek megelégedve az eddigi munkával, a gyenge eredményekkel. Ilyen véleményt hallhattak a fiatalok Barna Iréntől is, aki a KISZ járási bizottságának állásfoglalását tolmácsolta. A titkos szavazás során titkárnak Péter Zoltánt, vezetőségi tagoknak Juhász Andrásnét, Lázár Magdolnát, Hegyi Istvánt, és Héjjá Lászlót választották, meg. KISZ járási küldöttnek kooptálták Juhász Andrásnál és Lázár Magdolnát. Péter Zoltán az új vezetőség nevében megköszönte a fiatalok bizalmát és ígéretet tett, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy a termelőszövetkezetünk, területén dolgozó fiatalokat összekovácsolják, újabb és újabb feladatokat végezzenek el maradék nélkül.