Kutas Népe, 1978. december (4. évfolyam, 1-12. szám)

1978-01-01 / 1. szám

Szén­kutas jövő évi költ­égvetési a községi ta­nács el­őt A növekvő igények fokozottabb takarékosságra intenek A költségvetésnél fontos­sági sorrendben határozták meg a kiadások összegét: 80 ezer forinttal kellett például emelni a közvilágítás energia költségeit, tekintve, hogy korszerűsítették a közvilágí­tási hálózatot, több a vil­lanylámpa, nagyobb az áram­­fogyasztás. Legjelentősebb szintnövekedést a kulturális ágazatnál tervezett be a ta­nács, az iskolai és óvodai el­látás javítására. Bővült az óvoda. Az iskolai körzetesí­tés befejeződött, nagyobb súlyt kell helyezni az okta­tási eszközök fokozottabb alkalmazására. A napközi jól működik, de ezen belül töre­kedni kell a gyermekétkez­tetés végleges megoldására. Nagyobb összeget fordítanak könyvek beszerzésére. A közművelődés fejlesztése ér­dekében a művelődési ház támogatása 26 ezer forinttal magasabb az 1977. évinél. Az ifjúsági és sportmozga­lom növelése érdekében a sportkör támogatásét 10 ezer forinttal emelték. Az MHSZ részére 5 ezer, ifjúsági moz­galom segítésére 4 ezer fo­rintot terveztek. A tűzoltóság fenntartásának összege 5 ezer forinttal magasabb az előző évinél. A költségvetési béralapnál figyelembe vették az évi 5 százalékos bérszint­­növekedést. A fejlesztési feladatok ter­vezése és végrehajtása te­kintetében új szabályzó lé­pett életbe. Községünk beru­házási szintjét 4 millió fo­rintban határozta meg a me­gyei tanács. Ez az összeg az új iskola építésére van be­ütemezve. A beruházási sza­bályzó egyébként azt jelenti,, hogy a község bevételeitől függetlenül csak a meghatá­rozott kereten belül történ­het a tényleges felhasználás. Szükség lenne még több, mint fél millió forintra jár­dák, ivóvíz- és szennyvízve­zetékek építésére, kisajátítási költségekre, s az egészség­ház megtervezésére. Ezekre viszont már csak a követke­ző években számíthatunk. Kétségtelen, hogy az 1978- as év hoz fejlődést községünk életében, de fel kell készül­nünk arra, hogy a lakosság részéről érkező — egyébként jogos — igények és javasla­tok megvalósítása szűkös ke­retek között történhet. A tanácsülés határozatában fel­hívja a szakigazgatási szer­vek és a tanácsi intézmények vezetőinek figyelmét a gaz­dálkodás hatékonyságának a növelésére, a belső erőtarta­lékok, társadalmi munka, helyi anyagok feltárása, a gazdálkodó és társadalmi szervekkel való szorosabb együttműködés, a folyamatos belső ellenőrzés kiaknázásá­ra, alkalmazására. Foglalkozott ezután a ta­nácsülés a vb 1977. évi irá­nyító, szervező és ellenőrző munkájával. A vb az elvárá­soknak megfelelően segítette elő a tanács és szerveinek folyamatos működését, a te­rületi munka színvonalának emelését. Eredményesen fej­lődött a község lakosságának bér- és kommunális ellátott­sága. Jól érvényesül az álla­mi munka területén a párt irányító, ellenőrző szerepe, amely kifejezésre jut a ta­nácsnál dolgozó kommunis­ták tevékenységében is. Végül a községi tanács és a végrehajtó bizottság 1918. évi munkatervét vitatták meg és hagyták jóvá. A végrehajtó bizottság ülésrendjéből kiemelkedik a népfrontbizottsággal közö­sen rendezett együttes ta­nácskozás, a közérdekű be­jelentések és javaslatok in­tézéséről. Külön vb-ülés ér­tékeli az Új Élet Tsz gazda­sági eredményeit, a tsz, va­lamint a háztáji gazdaságok kapcsolatát. Sorra kerül a vb-ülések munkaprogramjá­ban az ifjúsági mozgalom helyzete, a művelődési ház és könyvtár tevékenysége, az iskolai oktatás, a közrend és közbiztonság, a tanyán élő lakosok helyzete, a ke­reskedelmi, egészségügyi és szociális ellátás megtárgya­lása is. Külön fejezet az évi mun­katervben a nem tanácsi szervekkel való együttműkö­dés, a társadalmi munka szervezésére és a gazdaság­­politikai célkitűzések meg­valósítására. Lesznek szű­­kebb körű megbeszélések, munkaértekezletek és tarta­nak falugyűlést is. Elkészült Székkutas 1978. évi kö­tségvetési és fej­lesztési terve, amelyet a december 20-i ülésen tárgyalt és hagyott jóvá a községi tanács. A költségvetés v ösz­­szeállításánál figyelembe kellett venni az intézményi el­látásban bekövetkezett változásokat, s a fejlődés egyéb követelményeit is. Az ötéves tervidőszakra a tanácsi költségvetés 1978. évi ütemezése 4 millió 609 ezer fo­rint volt. Ezzel szemben a meghatározott szabályzók és bevételi források lehetővé tették a magasabb szin­tű előirányzatot, amely végeredményben 5 millió 281 ezer forintot jelent községünk számára. Az 1978. évi fejlesztési alap 5 millió 688 ezer forint. Megalakult a községi TIT-szervezet Székkutas életének je­lentős eseménye, hogy de­cember 5-én megalakult a községi TIT-szervezet. Az alakuló ülésen jelen volt dr. Jenei Jenő, a TIT főtitkár­helyettese, dr. Tamasi Mi­hály, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Szabó G. László, a megyei tanács el­nökhelyettese, a megyei TIT- szervezet alelnöke, Molnár Zoltán, a megyei szervezet titkára, Szabó Zoltán, a szen­tesi járási pártbizottság osz­tályvezetője, dr. Remzsó Jó­zsef, a szentesi járási hiva­tal elnöke, dr. Kiss-Tóth Ti­hamér, a járási TIT elnöke, Gombos József, a járási mű­velődésügyi osztály vezetője Ezenkívül a község politikai, társadalmi és állami vezetői, s a községi munkahelyek képviselői. Az alakuló ülést Mucsi András, a községi pártbizott­ság titkára nyitotta meg. Méltatta a TIT közművelő­dés fejlesztésében betöltött szerepét, majd hangsúlyozta, hogy a megnövekedett kö­vetelmények Székkutason is szükségessé tették a helyi, önálló TIT-szervezet létre­hozását. A megnyitó SS.’SS velődési ház igazgatója, a TIT helyi csoport vezetője tartott beszámolót a székku­­tasi ismeretterjesztő munka eredményeiről, feladatairól Elmondotta, hogy mind az Új Élet TSZ, korszerűsödött nagyüzemi gazdálkodása mind pedig a községben mű­ködő üzemek magas szinten szervezett termelő munkája megköveteli, hogy az embe­rek lépést tartsanak a szo­cialista kultúra fejlődésével, növekedjék a szakmai és ál­talános műveltségük. Ezután ismertette az eddig műkö­dött 31 fős TIT-csoport te­vékenységét, amely —, mint mondotta — erősen kötődött a művelődési ház munkájá­hoz. A helyi értelmiség pél­dásan kapcsolódott ehhez a tevékenységhez és támogat­ták ezt a munkahelyi veze­tők is. Rohamosan növeke­dett az ismeretterjesztő elő­adások száma. Ehhez kap­csolódott a felnőttoktatás és a különböző tanfolyamok szervezése. A beszámoló elhangzása után többen felszólaltak, köztük Vígh Sándor gyár­egységvezető, Őze Sándor is­kolaigazgató, Bereczki János tsz-elnök, Szabó G. László, a megyei tanács elnökhe­lyettese, Molnár Mihály vb­­titkár, dr. Jenei Jenő, a TIT főtitkárhelyettese és dr. Kiss-Tóth Tihamér, a járási TIT-szervezet elnöke. A TIT főtitkárhelyettese hozzászólásában hangsúlyoz­ta, hogy lemérhető az a fej­lődés, amely a község életé­ben bekövetkezett. Köszö­netet mondott a székkutasi TIT-csoport eddigi munká­jáért. — A mostani szerve­zet jelentős háttérrel indul — mondotta. — Több ez, mint egy helyi szervezet megalakulása. Egy felelős, nagy feladatok megoldására alkalmas közösség jött létre, komoly részt vállalva a szo­cialista tudat formálásában. A Az alakuló ülés ez­után ha­­tározatilag kimondta a szék­kutasi TIT-csoport önálló TIT-szervezetté alakulását. Ezután megválasztották a vezetőséget. A TIT-szerve­zet munkáját az öt tagú el­nökség fogja irányítani: Csay Róbert elnök, Nagy La­jos titkár, valamint dr. Ur­­bán János, Gombos Ferenc és Laki István elnökségi tagok, akiket egyhangú sza­vazattal választott meg az alakuló ülés. Az elnökség nevében Giay Róbert kö­szönte meg a választók bi­zalmát és kérte, hogy segít­­sék őket további munkájuk­ban. Móricz Ferenc kis „történelme” Sokan és jól ismerik a községben Móricz Fe­rencet, az Új Élet Tsz gépcsoportvemetőjét. Mit is mondhatna róla, aki először találkozik vele, akik naponta látják? Belem­agyarázás elhang­zott szavait nyújtom át írásban. — Termelőszövetkeze­ti tag 1959 óta vagyok. A szövetkezetben nem egyszer nekem volt a legtöbb munkaegysé­gem. Éjszaka is dolgoz­tam, ha kellett, tartósan tizennyolcóráztam. Ra­kodómunkás ma is van, de biztos nem létezne már, ha úgy kellene küszködnie, mint akkor nekünk. Farönköt, ku­koricás, gabonás zsáko­kat mozgattunk kézzel, hordoztunk vállon, va­gonokat ürítettünk ki és töltöttünk meg. Az­óta majdnem minden nehéz munkát gépesítet­tek. Tehát brigád­vezető terem 1960-ban, egy évre rá pedig üzemegy­­ségvezető. 1933-ban, a tsz-egyesítés után gép­­csoportvezető. Egyszerű volt-e vállalni a megbí­zatásokat? Hát, nem na­gyon hajlottam rá. Más idők jártak. Veszekedni kellett egy mázsa mű­t­­rágyáért is. Szakem­­ber alig volt. Ma­ fel­készült vezetőgárda irá­nyítja a tsz sorsát. Mű­trágya éppen annyi van, amennyi kell. Nekem nem volt ta­nult szakmám. Mégsem ez okozott gondot. Es­ténként könyveket for­gattam, minden télen tanfolyamon vettem részt. Még most is jól fog a fejem. Ha elol­vasok egy szöveget két­szer, biztos, hogy meg­jegyzem. Nehezebb volt az emberekkel bánni. Azt mondják, erélyes vagyok és szigorú. Vi­tatkozom, harcolok az igazamért. Nem mon­dom, hogy nincsenek vitáim néha az ágazat­vezetőkkel, de alapvető­en jó viszonyban va­gyok velük. A politikai ismereteket úgyszólván a szakmai tudással együtt szívtam fel. So­kat segítenek egy föld­munkásból lett vezető­nek a politikai tanfo­lyamok. Feletteseimtől is megkaptam minden támogatást a fejlődé­semhez. Persze a munkáról lehet a legtöbbet be­szélni. Harminc kilo­méter átmérőjű terület, amit naponta be kell járnom. Erőgépeink 10 —12 csoportban dolgoz­nak a földeken. Ezért naponta 150—160 kilo­métert motorozok. Az a feladatom, hogy szer­vezzem a munkát, s mire elkészült, újabb helyet találjak a gépek­nek. Ez csak úgy kép­zelhető el, ha tudom, hol tartanak, mit végez­tek. Most, december kö­zepén tettem le a mo­torkerékpárt. De érzem már a csortjaimban a szelet. Időszerű lenne egy gyógykúra. De egy­szerűen nincs időm el­menni Gyopárosra. A tsz-nek 56 erőgépe van. Egy John Deere körülbelül másfél millió forintot ér. Nem tudom pénzben kifejezni, mek­kora a gondjaimra bí­zott érték. Az első ta­vaszitól az utolsó őszi munkáig mindenütt ott vannak a traktorok. Két műszakban szolgálnak. Karbantartásuk persze már nem az én felada­tom. Mindössze egy mű­­helygépkocsival tartom a kapcsolatot. A családomról? Két lányom van, mindketten férjnél. Egyikük tanár­nő, a férje pedig a szá­rítóüzem vezetője. Má­sikuk adminisztrátor, a férje egy K 700-ason dolgozik a tsz-ben. Most épült fel a lakásuk. Van kát unokám, az egyik még „tyatyának” szólít, a másiknak már jobban megy a beszéd. A munkatársaim bi­zalommal fordulnak hozzám, a vezetők szint­úgy. Amit rám bíztak, arra­­mindig jobban vi­gyáztam, mint a saját tulajdonomra. Korán kelő ember vagyok, egyedül Böjti Gábor az a faluban, aki nálam is korábban fenn van, így aztán­­ kora hajnaltól es­tig őrzöm a tsz vagyo­nát. Soha nem gondol­tam rá, hogy" elmegyek az Új Élet Tsz-ből. Pe­dig volt idő, hogy hív­tak. De hát itt szoktam meg. Móricz Ferenc szavai megerősítik, hogy az ember múltjára Vissza­nézni: felfedező út egy darabka a történelemben. Az egyén és a község múltja azonban közös. Ha valamennyi helybeli lakos egyéni életútját összegeznénk, valójában Székkutas fejlődésének krónikáját irnánk meg. Hiszen ahogyan saját sorsukat kormányozták az itt élő emberek, úgy változtatták meg mun­kájukkal a község arcu­latét is­­. szereth gyula Gazdasági munkánk jó eredménnyel járt 1977-ben Folytatás az 1. oldalról.ö­vetkezeti demokrácia korábban kialakított fórumait a mi nagy kollektívánk kinőtte. A most vitára bocsátott alapszabály tervezetbe foglalt nagy munkahelyi közösségek olyan erők és a szövetkezeti demokráciának olyan fórumai lesznek, amelyek alkalma­sak és hivatottak arra, hogy a helyi vonatkozású problé­mákat érdemben megvizsgálják, elemezzék, következtetése­ket vonjanak le és nagy részét meg is oldják. Ezek a nagy munkahelyi közösségek képesek lesznek a közgyűlés elé olyan javaslatokat vinni, amelyek a termelőszövetkezet egészét tekintve, hosszabb távon is iránymutatók, célmeg­határozók lehetnek. A termelőszövetkezeti törvény és az alapszabálytervezet is előírják, hogy ezek a munkahelyi nagy közösségek minden közgyűlés és küldöttgyűlés előtt összeüljenek és a közgyűlés illetve küldöttgyűlések elé ke­rülő témákat vitassák meg, írásban tegyék meg észrevéte­leiket Ennél fogva a szövetkezeti demokrácia gyakorlása most már nemcsak joga, hanem kötelessége is lesz terme­lőszövetkezetünk minden tagjának, segítve ezzel a vezető szervek munkáját, másrészt bíráló szemmel ellenőrizve is döntési szándékaikat. Ilyen formán tehát , miközben je­lentősen megnövekszik a termelőszövetkezet vezetőségének erkölcsi súlya, egyben a vezetés felelőssége is növekszik. Termelőszövetkezetünk alapszabálya korábban nem szabályozta a felmondást. A tsz-törvény most meghatároz­za, hogy a tsz-tag felmondási ideje 30—180 nap lehet Az alapszabályban azonban konkrétan meg kell határozni, hogy a munkabeosztástól függően hány nap legyen a fel­mondási idő. A küldöttgyűlés egyetértett azzal a javaslat­tal, hogy a nem vezető beosztású tsz-tagok felmondási ide­je 30 nap legyen, a vezetőké és tisztségviselőké 60—180 nap között. Aki az alapszabályban meghatározott felmondási időt nem tartja be, a tervezet közgyűlésen történő jóváha­gyása után úgy kell tekinteni, mintha a tsz-ből kizárták volna, és viselnie kell a kizárással együtt járó, hátrányos következményeket. A kilépést egyébként mindig írásban kell a kezdeményezőnek bejelentenie. Változtatást javasol a tervezet még számos kérdésben, például a közös munkában való részvétel, a fizetett sza­badságra való jogosultság, a háztáji gazdaság és a háztáji föld kérdésében. A tervezet a korábbinál kedvezőbb gon­doskodást biztosí­t a jlsz-tagoknak szülés, betegség, segélye­zés és más esetekben. Az összevont párttag- illetve küldöttgyűlés az alapsza­bálytervezet szövegét vita után jóváhagyta azzal, hogy a vezetőség juttassa el a munkahelyekre, a brigádkollektívák vitassák meg, tegyék meg észrevételeiket, a vezetőség azo­­kat elemezze, és a tervezetet ezek után terjessze a januári termelőszövetkezeti közgyűlés elé. mmmmmmmmmmmmmmmammmmmmmmmmmmmmmmmm m­m A Gyümölcsöző együttműködés községi tanács az utóbbi években különösen nagy figyelmet fordít a tanács alá nem rendelt szervek­kel kiépített szoros kapcsolatra. Ez nemcsak politi­kai, de gazdasági vonatkozásban is igen gyümölcsöző, se­gíti a községfejlesztést, a társadalmi és kulturális élet erő­teljesebb kibontakozását. Lehetőséget biztosít a helyi erő­források koncentrálására, hatékony felhasználására. A népfront községi bizottságával és a gazdálkodó szer­vekkel együttműködve még nagyobb teret biztosítanak a társadalmi munkának, ezen belül a szocialista brigádmoiz­galomnak. Több együttműködési megállapodást felülvizs­gálnak és azokat a konkrét helyzetnek megfelelően módo­­sítják. A vb-ülés többek között hangsúlyozta, hogy az Új Élet Tsz-szel kötött együttműködési megállapodásuk elsősorban az OTP-társasházak kivitelezésére, a családi házak építé­sére,­­ általában a tanács előtt álló fejlesztési feladatokra terjed ki. Ennek eredményeként, ez évben 11 család részére biztosítottak OTP-társasházat. Saját erőforrásból mintegy 800 folyóméter útépítést, az iskolai zsibongó befejezését, az óvodai közlekedési park létrehozását, és mintegy 4­5 csa­ládi házat építettek.­­ A vásárhelyi főiskolai tangazdaság helyi kerületével, az ÁFÉSZ-szel, a Fajtakísérleti Állomással, valamint a Herbária üzemmel való együttműködés elsősorban gyer­mekintézmények támogatására terjedt ki, amely kifejezés­­re jut pénzbeni támogatásban, továbbá nagyértékű társa­dalmi munkában, amit a szocialista brigádjaik végeznek az iskolai és óvodai oktatás tárgyi feltételeinek a megterem­tésére. Nagy jelentőségű a helyi lakosság, a szocialista bri­gádok, az ifjúsági szervezetek által végzett társadalmi munka, ami ez évben megközelíti a 2 millió forint értéket. Az együttműködés egyik konkrét formája a háztáji és kisegítő gazdaságok termeltetésének segítése. Az Új Élet Tsz-ben a háztáji bizottság jól működik. Megalakult az ÁFÉSZ keretein belül a zöldségtermelő szakcsoport. Kü­lönböző kedvezményeket, földterületet kie*-esít részére az ÁFÉSZ és a tsz. Megalakult a sertéstenyésztő szakcsoport. Tagjai ez év­ben 800 sertés értékesítésére kötött szerződést, amely év végéig eléri az 1200-at. Eredményesen dolgozik a kisállatterjesztő szakcsoport is. Ez évben ki tudta elégíte­ni a jelent-ező igényeket. Mintegy 75 ezer napos baromfi került kihelyezésre. A kistermelők részére 1977-ben négy szakmai előadást szerveztek a TIT karatén belül. Szervezetlen tör­tént a kisgazdaságokban te'ne't áru­­om­ása-’ ‘-«r -s átvétele E-n ek eredményeként helyi fogyasztásra -r az el­ső nyolc hónapot figyelembe véve — 290 nrt’si zöldség-töl'séget, míg az integrátor részére 3 vagon zöld­­ség-amlmölcsöt vásároltak fel. A háztáji tej telvé­s-láxa szintén szervezetten történt. Az összes mennyiség 80—55 százaléka került a t­özségben felvásárlásra, míg a külön­bözetet a termelők Orosházára és Sámsonra szállították.

Next