Kutas Népe, 1984. december (10. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
A műhely nem pihen Minden eszközt, gépet sorra vesznek a gondos javítók. Héjjá László a répaszedő kombájnt vette pártfogásba. Az alkatrészek részben felújítottak, nemcsak takarékossági okokból. S ebben (néha új alkatrészek gyártásában is) jelentős az esztergályosok szerepe. Biztonság, minőség, magas színvonal. Javítás után fékpadon mérik a motorok teljesítményét. Kézbe kerülnek a lucerna betakarítók is. Verók István meg Fejes József szintén arra törekszik, hogy hiba ne maradjon. Nem tudom, van-e kényesebb munkaterület a földművelésben mint a növényvédőké. Ami a veszélyt illeti, aligha. De egyébként is különös ez a terület, hiszen szinte egy-két ember jobbíthatja vagy elpuskázhatja az egész évi munkájának hasznát. Persze nerre az a cél most, hogy bárkiket is égbe magasztaljunk, hanem csupán érzékeltetni szeretné a krónikás, hogy miről akar beszélni. Mielőtt útnak eredt volna, a tsz központban feljegyezte Lencse Imre párttitkár szavait: — A növényvédő csapatmunkás, aki tudja, mit jelent az, hogy vegyszer, terméshozam, költség. Mikor, mit, hogyan a lehető legjobb eredményért? Felelőssége, tudása gondossága millió forintokban mérhető. Arra az emberre is felhívták a figyelmet, aki többet is vállal, mert másképpen nem megy. Ha egyszer vállaltuk Azt mondja Héjjá István növényvédő agronómus, hogy a döntés mindig egyszerűen megy. — Együtt a kollegákkal. Mindent egyeztetünk az ágazatvezetőkkel és a főagronómussal. És az így született döntés végrehajtásáért én vagyok a felelős. — Dehát minden növény sorsáért felelt ez nem idegesítő? — Kérdezek rá, hiszen láttam már sok helyen védőszerrel elpusztított vetést. Vagy gyomtengert, ahol pedig kiszórták a drága gyomtalanítót, betegségtől, állati károsítóktól pusztított termést, ahol pedig szintén elvégezte munkáját a növényvédelmi szolgálat. Az bizonyos, hogy a kockázat itt igen nagy és ez hat az idegekre. Nemcsak az enyémre, hiszen a csoportban többen vagyunk, idényben legalább hat mindketten dolgozunk a növényvédelemben. Van egy üzemmérnök kolléganőm, a helyettesem, és a brigád összefogása — ez az alap. Évtizedes az együttműködés. Azt hiszem, mind azt mondja, amit én: bármilyen nehéz ez, tesszük, amit kell és lehetőleg úgy, ahogy a legjobb. Ha egyszer elvállaltuk. Beszél a határ Ilyen „könnyű"? A növényvédelem főnöke azt mondja a riporternek, hogy mielőtt bármit tennének, meghallgatják, mit mond a határ. — Igen, a határ beszél csak meg kell érteni, hogy mit mond. Mindig tanul az ember. Lám, a határ beszél. Miről? Hát arról, hogy érzi magát, milyennek ítéli az elvégzett munkát benne persze a növényvédőkét is. A használt szerekről is beszél a határ. — Mindenről: időjárásról, talajminőségről, talajmunkáról, a technológiáról, a vetőmagról is. S a növényvédő érti a beszédet. Értenie kell, vagy ... baj lehet. A határt érheti baj. Tudjuk, hogy nálunk évek óta rendben mennek a dolgok általában. Az aszályról a növényvédelem sem tehet. — De azért sok a lehetőségünk. Mit mondjak, például a kukorica gyomirtását illetően vagy tizenöt féle variációból, választhatunk. A legfontosabb, hogy a döntést igazolja aztán a határ, az eredmény. Hogy a legolcsóbb és egyben a leghatékonyabb megoldást választottuk-e. A mozgalomban is már említette a csapatmunkát, a kollektív felelősséget. Erre is gondol, amikor említi, hogy beszél a határ. Az emberre gondol mindenekelőtt. S tudván, hogy a haladás magán az emberen múlik, azon, hogyan haladunk együtt és személyesen, ezért külön feladatokat is vállalt: pártcsoport vezető az I-es pártalapszervezetben és még propagandista is. — Sok szempontból emberi alapállás, szemlélet dolga ez az egész, amit teszünk, amerre igyekszünk közösen, így hát azt hiszem, hogy a szakember, a vezető akkor cselekszik helyesen, ha igyekszik hatással lenni az emberek szemléletére is. Tizennégyen kommunisták a pártcsoportban. Tizennégyen a többiek közt, velük együtt. A nagyobb felelősségért.A gondos munkáért. Milyen hétköznapi „apróságokból'' tevődik össze itt az a bizonyos helytállás? Úgy helytállni ahogy kell! A munkás úgy hajtsa végre, amit reá bíztak, mintha egyedül személyesen ő lenne a felelős az egészért. Említi az üzemmérnök, hogy kollegája, Vincze Istvánné felelős a növényvédelmi előrejelzésért. — Ez például azt jelenti, hogy szüntelenül járni a határt. Bármi fellépne, azonnal jelenteni. Az eredmény beszél róluk: a kutasi határban különösebb kártételek, növényvédelmi szempontból évek óta nincsenek. Talán azt is elmondhatjuk itt, hogy megyei értékelés szerint jó az Új Élet Tsz-ben a növényvédelem. Mennyi ebben a kommunista mozgalmi munka, a pártcsoport szerepe? Leginkább maguk tudják, akik ebben részesek. Milyen a közösségi szellem, milyen a kritikai légkör, a nyíltság? Azt tudom, hogy a pártcsoport tagjai, vagy szélesebben is, a növényvédők nem csak maguk között mondják meg, ami a szívet nyomja, hanem egyre inkább gyűlésen is, így, az emberi mentalitásban sem tűrik a ... „gyomot". Héjjá István erre azt mondja: a közösség érdeme, a kollégák, a szocialista brigádok érdeme, hogy az emberek egyre tisztábban látnak és tudják, így lehet ma élni és ezért érdemes tovább igyekezni, akkor lehet majd jobb, könnyebb. — Nagyon jó irányban haladnak a székkutasiak. — Ez a meggyőződése hátmét ered? — Innét. Itt, a mai 28- as táblán születtem, ismerem az embereket, apám is itt élt, itt dolgozott. Mindannyian látjuk, hogy ennek, amit teszünk, van értelme. — riporter Valamivel többet tenni Mérlegen a MEDOSZ sportélete A hagyománynak megfelelően decemberben értékelték a MEDOSZ megyebizottságának sportéletét. A meghívottak Ásotthalmon tették mérlegre, hogy mit is végeztek 1983-ban. Vőneki Mihály előadó többek között leszögezte, hogy ,.a testnevelés és sporttevékenység az elmúlt időszakban tovább fejlődött. Növekedett a tömegsportban bekapcsolódók száma, sok új pályát építettek társadalmi munkában, emelkedett a munkahelyeken megrendezett sportesemények száma, minősége, s népszerűsége.” Az előadó kiemelte még, hogy több üzemben sikerült nemcsak beindítani, hanem állandósítani is a tervszerű tömegsport-tevékenységet. Tavaly is külön versenyeket rendeztek a mezőgazdasági jellegű iskolák tanulóinak, a termelőszövetkezetek dolgozóinak s mindkét területen az eddiginél még nagyobb számban indultak. A megyei területi versenyeket megelőzően a jelentősebb üzemeknél, intézményeknél háziversenyeket, munkahelyi olimpiai napokat tartottak. A tervszerűséget biztosította az év elején lefektetett eseménynaptár. Mindinkább gyakorlattá vált, hogy a társgazdaságok, helyi mezőgazdasági üzemek, vízgazdálkodási társulatok közös rendezésben szervezték sportversenyeiket. Rendszeressé vált, hogy a családok együtt vesznek részt a sporteseményen. Különösen közkedveltekké váltak a gyermekek részére tartott tréfás versenyek. Ezek nagymértékben hozzájárultak, hogy az eddigieknél több nő résztvevője volt a sportrendezvényeknek. A fentiek bizonyításaként néhány számadatot úgy gondoljuk érdemes közhírré tenni. Üzemi rendezvényeket 28 alapszervezetnél tartottak. Ezeken 2 ezer 469 dolgozó vett részt, valamint 6 termelőszövetkezet. 245 dolgozója öltött sportmezt. A különböző területi versenyeken 31 alapszervezet, 1357 dolgozója vetélkedett, összességében 33 alapszervezettől vettek részt sportversenyeken. A fejlődést mutatja, hogy 590 dolgozóval több indult, mint 1982- ben. 1981-hez viszonyítva pedig mintegy ezerrel lettek többen. A pozitív változás egyik eredménye, hogy 1983-ban már 16. alkalommal hirdette meg a MEDOSZ a KISZ-szel, az MHSZ-szel, a TESZÖV-vel, a Székkutasi SE-vel, a Szegedi Vízügyi SE-vel közösen a megyei mezőgazdasági olimpiai napokat. A záróversenyt megelőzően a legjobb üzemi csapatok és egyéni sportolók 9 alkalommal 9 sportágban, s húsz versenyszámban mérhették össze erőiket. A teke két, a nagypályás labdarúgás négy hónapig nyújtott rendszeres versenyzési lehetőséget. Ezeken a rendezvényeken 43 mezőgazdasági üzem, intézmény, 693 dolgozója indult. A megyei versenyek koronáját pedig a székkutasi rendezvény adta, ahol 23 üzem 437 sportolója vetélkedett. A versenyek sportszerű légkörben zajlottak, több kiegészítő programjuk biztosította a látogatottságot, a népes nézőközönség szórakozását. Végül az előadó a következőkben foglalta össze 1983. sportját. A megyei bizottság kezdeményezésére szervezett központi és üzemi versenyek biztosították a folyamatos sportolási lehetőséget. Növekedett a munkahelyeken tartott rendezvények népszerűsége, örvendetesen több nő öltött sportmezt. 1983-ban is legnépszerűbb sportág a kispályás labdarúgás, a lövészet és az asztalitenisz voltak, de fokozódott az érdeklődés a tenisz és a tollaslabda iránt is. A versenyek rendezéséhez az alapvető objektív, s a legtöbb helyen a szubjektív feltételek is adottak. A lehetőségek azonban még nem minden esetben vannak kihasználva. A szervezésben is voltak hiányosságok, sokszor egy-két személy vállalta magára a munka dandárját. Az 1983- es sportversenyek is bizonyították, hogy szükségesek a különböző versenyek, tornák s az olimpiai sportnapok szervezése. De felhívták arra is a figyelmet, hogy még gondosabban kell az előkészítő munkára összpontosítani. Az üzemekben szervezett versenyeket tervszerűbben, aktívabb propagandával, nagyobb társadalmi összefogással kell szervezni. Tovább kell erősíteni az együttműködést, a különböző helyi területi,s társadalmi szervekkel. A tanácskozás záróeseményeként Vőneki Mihály, a MEDOSZ sportfelelőse is imert tette az 1984. évi elképzeléseket. Kiemelte, hogy mivel az olimpiai játékok évébe érkeztünk, ezért az idén törekedni kell arra, hogy mind több, az olimpián is szereplő sportág kapjon helyet a rendezvényeken. Az eddigieknél még nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjanak az olcsó, kevés eszközigényű sportágak, mint az úszás, a kerékpározás, a kocogás, a természetjárás és a munkahelyi testnevelés. Érvényesíteni kell a gyakorlatban, hogy a szakszervezeti tömegsport-tevékenységnek legfontosabb területe a munkahely legyen. Az Erőgép őrzi Talán a legnagyobb érdeklődésre számot tartó, esemény a tsz tömegsport életében a teremfoci bajnokság. Az idén két csoportban küzdött a benevezett hat csapat. Mint ismeretes, a tavaly alapított kupát egy évig az Irodai Szállítók közös együttese őrizte. Egyébként a megjelent csapatokat Péter Zoltán KISZ-titkár és Tóth Lajos a sportkör, elnöke üdvözölte és ismertette a verseny legfontosabb szabályait. Az első csoportban így alakult a helyzet: Munkagép, Kombinát—Építők 1-4, Munkagép, Kombinát—Iroda 2-3, Iroda—Építők 2-4. A második csoportban: Erőgép—Állattenyésztők 2-2, (hétméteres rúgásokkal 4-2 lett az Erőgép javára az eredményt), Erőgép— Kooperáció 3-1, Kooperáció—Állattenyésztők 2-1. Ezt követően a helyosztó mérkőzések zajlottak le, amelyeken nagy küzdelemben a rendes játékidő nem hozott döntést. Mind a harmadik, mind pedig az első helyet eldöntő találkozón hétméteres rúgásokra került sor. A harmadik helyért: Iroda—Kooperáció 2-2 (hétméteres rúgásokkal 3-1-re a Kooperáció nyert.) Az első helyért: Építők—Erőgép 1-1, (hétméteres rúgások után 3-4-re az Erőgépesek bizonyultak jobbnak.) A tornán különdíjak átadására is sor került, de a legjobb góllövő címet is csak büntető rúgásokkal tudták eldönteni, ugyanis Máté, Daraki és Szántai között holtverseny alakult ki. Mindhárman Novák Mihály kapuját próbálták bevenni, végül Szántai bizonyult a legkíméletlenebb „büntető-végrehajtónak". A torna sikerét még az is bizonyítja, hogy a rendezők január 23-án 7.30 órakor ismét vetélkedőre hívják a kispályás labdarúgó csapatokat, a kupát * Röv A kézilabda szakosztály népes tábora megtartotta évzáró összejövetelét, amely egyben évnyitó értekezlet is volt. Szabó János testnevelő tanár edző köszöntötte a megjelenteket, szólt az elmúlt év gondjairól, eredményeiről, kitért az idei feladatokra is. Mindkét nem hozzálátott a felkészüléshez, a férfi együttes a Szeged Kupán vesz részt, míg a női gárda több összecsapáson is érdekelt. Közülük is számukra a legjelentősebb az idén is sorra kerülő Kutas Kupa lesz. idén Héjjá László és Tóth Tibor irányításával rendszeresen készül a tornacsarnokunkban a karate csapat. Egyelőre egyetlen gondjuk van: — amellett, hogy nagyon nehéz számukra szabad időpontot biztosítani, — hogy váltakozó létszámmal vesznek részt a fiatalok. Községünkben is meghódította a nőket az aerobic. Pásztorné és Szabó János testnevelő tanárok vezetésével igen népes tábor vesz részt a foglalkozásokon. A nagy népszerűséget bizonyítja még az is, hogy az óvodáskorúaktól az idősebbekig minden korosztály képviselője megtalálható. KUTAS NÉPE A székkutasi O Élet Tsa pár vezetőségének üzemi lapja. Megjelenik havonta Szerkeszti: Kaczúr István Kiadja a Csongrád megyei Lapkiadó vállalat: Szeged. Tanácsköztársaság útja 10. sz. 6740 Felelős kiadó: Kovács László Igazgató Szerkesztőség: Szeged. Sajtóház 6740 Szegedi Nyomda, Szeged, Bajcsy-Zsilinszky u. 28. 6720 1984. I. 6. — 154 — Felelős vezető: Dobó József Igazgató