Asszonyok, 1966 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1966-04-01 / 4. szám
RNI k különböző asszonyokról szeretnék szólni. IF Mégis úgy tűnnek számomra, mintha valamennyien jó tündérek lennének, oly sokat tesznek az emberekért. EGYIKÜK: SZÁSZ ENDRÉNÉ. Otthon két gyermek anyja, kitűnő háziasszony. Munkahelyén: a Gyógyszeripari Tröszt vezérigazgatóhelyettese. Szobája falán, szemben az Íróasztallal fénykép függ. A debreceni Penicillingyárat ábrázolja. — Ha fáradt vagyok, vagy valami bánt, erre a képre nézek . .. És máris könnyebb — mondja. És ez nem frázis: Szász Endréné részese volt a magyar gyógyszeripar újjáteremtésének. Szegeden született, szerény anyagi körülmények között élő család gyermekeként. Tizennégy éves korában már tanított, hogy tanulhasson. Kitüntetéses érettségi után a budapesti Tudományegyetemre került, ahol vegytanból, fizikából és ásványtanból szerzett diplomát. Szürke, hétköznapi álmai voltak. S ha nem jön a felszabadulás, talán sohasem tudta volna meg, hogy élni nemcsak szürkén lehet. 1949-ben került az akkori Iparügyi Minisztériumba, a vegyipari főosztályra, főelőadóként. Hogy milyen szerep várt a munka során Szásznéra? Nagy tapasztalatú, neves tudósok, a hazai gyógyszergyártás jó hagyományainak letéteményesei, kutatók, tervezők fogtak kezet a jó ügy érdekében, s velük együtt ez a fiatal asszony, hogy fellendítsék a gyógyszeripart. Új üzemeket építsenek, vagy a régieket fejlesszék naggyá ? — A józan látásmód győzött — mondja Szászné. — Ki kell használni a régiekben rejlő lehetőségeket, ne legyen törés. A piacról egy pillanatra se hiányozzon a magyar gyógyszeripar, különben elmarad. És sor került az első nagy alkotás, a debreceni Penicillingyár felépítésére is. Szász Endréné részt vett politikai vitákban, nagy horderejű egészségügyi döntésekben. Például milyen legyen a magyar gyógyszeripar helyzete a KGST-ben? Szászné azok véleményét képviselte, akik a testvéri országokra, elsősorban a Szovjetunióra alapozták gyógyszeriparunk jövőjét. A gyógyszergyártás ugyanis olyan iparág, melyben egy kis ország is méltó partnere lehet a legfejlettebb iparral rendelkező nagyhatalmaknak is. A gyógyszeriparban nem a mennyiség a döntő, hanem a minőség, a rugalmasság és a választék. Arról nem is szólva, hogy a Szovjetunió jó barát, mindig lehet rá számítani, a szov- jÓ TÜNDÉREK a és Az utóbbi években a magyar gyógyszeripar termékeit átvevő 70 ország között a legnagyobb fogyasztónak a Szovjetunió bizonyult. Tudósítónk Natalija Tambajevához, a moszkvai gyógyszertári központ igazgatóhelyetteséhez fordult néhány kérdéssel. — A magyar gyógyszerek mekkora hányadát teszik ki a Szovjetunió teljes gyógyszerimportjának? — Több mint 40 %-át. A szovjet orvosok gyakran javasolják betegeiknek a magyar készítményeket. — Milyen új elemet visznek a magyar gyógyszerek a gyógyászati gyakorlatba? — Egyetlen példát mondok. A magyarok a világon az elsők között gyártották a cukorbetegség elleni tablettát. A neve: Bucarban. Ez a gyógyszer lehetővé tette, hogy lemondjunk a fájdalmas inzulininjekciókról. A Bucarban rendkívül nagy keresletnek örvend. Sajnos, nem mindig van elegendő, ami talán azzal függ össze, hogy a szállítás néha késlekedik . .. Ezért K. Uszpenszkij, V. Szofronov moszkvai lakosok és még sokan mások azzal a kéréssel fordultak hozzánk, hogy segítsünk nekik Bucarbant szerezni. Persze sokkal gyakrabban kapunk olyan leveleket, amelyeknek írói hálájukat fejezik ki a magyar gyógyszerészeknek. Örömmel közöljük ezt magyar kollégáinkkal e folyóirat hasábjain. A moszkvaiak bíznak a magyar orvosságok gyógyító hatásában, és igen gyakran kérik ezeket a gyógy Csíkvölgyi Józsefné reméli, hogy mind több inzulint fognak készíteni Szász Endréné vezérigazgatóhelyettes még beszélgetés közben is talál valami feljegyeznivalót ** z ■ ¡ Jü fljj (0 ) jé O _ D O “ Z (S Dr. Udvardi Nagy Istvánnénak jó a kedve: „Úgy látszik, sikerül!" BOJÁR SÁNDOR felvételei