Létünk, 1985 (15. évfolyam, 1-5. szám)
1985-03-01 / 2. szám
Sebők Zoltán ÚJ MONOGRÁFIA MARCHEL DUCHAMP-RÓL Marcel Duchamp-ról viszonylag sokan írtak ki, de ha figyelembe veszszük, hogy ő a háború utáni friss művészeti törekvések legjelentősebb előfutára, leszögezhetjük, hogy mégsem elegen. Ez mindenekelőtt azzal magyarázható, hogy munkássága annyira szerteágazó, hogy komplett feldolgozása az egyik legnehezebb huszadik századi művészettörténeti feladat. Aki átfogóan akarja értelmezni, annak a modern festészeten kívül értenie kell a klasszikus perspektíva összetett problematikájához, jártasnak kell lennie az okkult tudományokban, az archaikus mitológiában, igen magas szinten kell ismernie a század eleji tudományos eredményeket, jó, ha tud sakkozni, és ajánlatos, hogy könnyedén mozogjon a modern fotó- és filmelméleti kérdésekben. Mindez nagyon ritkán egyesül egyetlen művészettörténészben, ezért noha Duchamp tevékenységének egyes részterületeiről számos remek tanulmány született, az életmű komplex értelmezését eddig egyetlen művészettörténész, a milánói Arturo Schwarz végezte el. Óriási Duchamp-monográfiája olyan magas szintű szellemi teljesítmény, hogy messze a többi értelmezési kísérlet fölött áll, és mindenképpen a modern művészettörténet-írás egyik csúcsteljesítményének számít. A főleg fotó-szakértőként ismert Herbert Molderings friss Duchampmonográfiája a szerző szándékánál és a kötet terjedelménél fogva is csak Schwarz művének árnyékában kaphat helyet. Molderings már a bevezetőben tudtunkra adja, hogy meg sem próbálja Duchamp komplett életművét értelmezni, s mint az később kiderült, a pszichoanalitikus módszert és a titkos tudományok szempontját is mellőzi. Ezzel megfosztja könyvét mindattól, ami Schwarz monográfiájának kiemelkedő érdeme. Duchamp művészete szinte teljesen függetlenedik életétől és a súlyos, rendkívül izgató igazságokat tartalmazó archaikus és ezoterikus hagyományoktól. Ezek helyett két egyenrangú háttér vezérli Molderings * * Herbert Molderings: Marcel Duchamp. Qumran Verlag, Frankfurt am Main—Párizs, 1983.