Levéltári Szemle, 73. (2023)

Levéltári Szemle, 73. (2023) 2. szám - Hírek - Beszámoló az MLVT 2023. május 18–20. között Lakitelken tartott vándorgyűléséről (Haraszti Viktor–Kovács Eleonóra)

HÍREK telki Rendszerváltó Archívum, Lezsák Sándor magángyűjteménye adta, amely szakmai és személyes kapcsolatok útján több irategyüttessel bővült. Az Archívum 2021. január 1-től átalakult formában működött, levéltári rangot 2022. április 26-tól nyert. A levéltár elhelyezése kettős, a mintegy 230 iratfolyómétert kitevő iratanyag túlnyomó része Laki­telken található, egy jól felszerelt, klimatizált iratraktárban, ahol kutatóterem is ren­delkezésre áll. A RETÖRKI munkatársainak nagyobb része a fővárosi központban dolgozik. Ezért is már a kezdetektől nagy hangsúlyt helyeztek a digitalizálásra, ami a távmunkában történő feldolgozást lehetővé teszi. Fő szabályként a kikért iratanyag el­sősorban elektronikusan kutatható. Az állományt alapvetően papíralapú iratok teszik ki, amelyet fotók, audiovizuális adathordozók egészítenek ki, valamint az ezekről készített digitális másolatok. A levéltár iratanyagának törzsét a Lakiteleki Rendszerváltó Archívum­­ Lezsák Sándor Gyűjteménye alkotja; fontosabb fondjait az egykori Kisgazda Levéltár iratai, a Magyar Írószövetség Házi Levéltára és Központi Irattára anyaga, Püski Sándor, Vigh Károly, Pozsgay Imre, Varga László iratai. Az iratokat plakátgyűjtemény és oral history­­gyűjtemény egészíti ki. A gyűjtemény alakulása óta alapvetően tudományos kutatások céljára nyitott, mind a RETÖRKI-s, belső kutatások, mind külsős kutatók részére. A RETÖRKI Levéltár mun­katársai sokoldalú tudományos tevékenységet végeznek. A Rendszerváltó Szemle­ folyó­iratban rendszeres publikációk jelennek meg és munkájukat számos megjelent kiadvány is alátámasztja. Külsős kutatók elsősorban a Magyar Írók Szövetsége dokumentumai, a Kis­gazda Levéltár iratai és a korai MDF-iratok iránt érdeklődnek. A levéltárrá alakulás óta forráskiadások terén az MDF elnökségi ülések és az írószövetség válogatott iratainak közzétételét tűzték ki célul. A levéltár előtt álló feladat az oral history-gyűjtemény kutat­hatóvá tételének megoldása, valamint a teljes gyűjtemény korszerű nyilvántartási rend­szerének megvalósítása, elképzeléseik szerint a Magyarországon már több levéltárban sikerrel hasznát ATOM szoftverrel. Tóth Krisztina (levéltárvezető, ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár) Gyűjtőterületi feladatok és kérdések az ELTE-n címmel tartott előadást. A kezdetektől fennmaradt egyetemi iratok áttekintésén túl (hol, mi maradt fenn, mit őriztek, milyen az iratanyag összetétele) az Egyetemi Levéltár megalakulása, majd az iratgyűjtés tartalma és módo­zatai volt az előadás tárgya (hagyatékok, tanszéki anyagok, ifjúsági szervezetek, tudo­mányos diákkörök, kollégiumok, a Magyar Fotótól az egyetem működésére, oktatóira vonatkozó fényképek, arany- és gyémántdiplomások, díszdoktorok emlékiratai, egye­temi rendezvények írásos és fényképes anyaga, felhívás lapokban, szakfolyóiratokban az egyetemi vonatkozású anyagok gyűjtésére). A közelmúlt és a jelen feladatairól is szólt az előadó, így a 2018 és 2020 közötti irattári projekt mellett a megválaszolandó kér­dések, ha úgy tetszik problémák, is szóba kerültek, köztük a szerv(ek) meghatározása (áttekintés 1971-2016), a gyűjtőkör (mit gyűjtsünk?), az elektronikus iratok és a muze­ális tárgyak témakörben jelentkező kérdések.­ ­ Előzménye a Rendszerváltó Archívum. 98 Levéltári Szemle 73.évf.

Next