Levéltári Szemle, 73. (2023)
Levéltári Szemle, 73. (2023) 2. szám - Hírek - Beszámoló az MLVT 2023. május 18–20. között Lakitelken tartott vándorgyűléséről (Haraszti Viktor–Kovács Eleonóra)
HÍREK telki Rendszerváltó Archívum, Lezsák Sándor magángyűjteménye adta, amely szakmai és személyes kapcsolatok útján több irategyüttessel bővült. Az Archívum 2021. január 1-től átalakult formában működött, levéltári rangot 2022. április 26-tól nyert. A levéltár elhelyezése kettős, a mintegy 230 iratfolyómétert kitevő iratanyag túlnyomó része Lakitelken található, egy jól felszerelt, klimatizált iratraktárban, ahol kutatóterem is rendelkezésre áll. A RETÖRKI munkatársainak nagyobb része a fővárosi központban dolgozik. Ezért is már a kezdetektől nagy hangsúlyt helyeztek a digitalizálásra, ami a távmunkában történő feldolgozást lehetővé teszi. Fő szabályként a kikért iratanyag elsősorban elektronikusan kutatható. Az állományt alapvetően papíralapú iratok teszik ki, amelyet fotók, audiovizuális adathordozók egészítenek ki, valamint az ezekről készített digitális másolatok. A levéltár iratanyagának törzsét a Lakiteleki Rendszerváltó Archívum Lezsák Sándor Gyűjteménye alkotja; fontosabb fondjait az egykori Kisgazda Levéltár iratai, a Magyar Írószövetség Házi Levéltára és Központi Irattára anyaga, Püski Sándor, Vigh Károly, Pozsgay Imre, Varga László iratai. Az iratokat plakátgyűjtemény és oral historygyűjtemény egészíti ki. A gyűjtemény alakulása óta alapvetően tudományos kutatások céljára nyitott, mind a RETÖRKI-s, belső kutatások, mind külsős kutatók részére. A RETÖRKI Levéltár munkatársai sokoldalú tudományos tevékenységet végeznek. A Rendszerváltó Szemle folyóiratban rendszeres publikációk jelennek meg és munkájukat számos megjelent kiadvány is alátámasztja. Külsős kutatók elsősorban a Magyar Írók Szövetsége dokumentumai, a Kisgazda Levéltár iratai és a korai MDF-iratok iránt érdeklődnek. A levéltárrá alakulás óta forráskiadások terén az MDF elnökségi ülések és az írószövetség válogatott iratainak közzétételét tűzték ki célul. A levéltár előtt álló feladat az oral history-gyűjtemény kutathatóvá tételének megoldása, valamint a teljes gyűjtemény korszerű nyilvántartási rendszerének megvalósítása, elképzeléseik szerint a Magyarországon már több levéltárban sikerrel hasznát ATOM szoftverrel. Tóth Krisztina (levéltárvezető, ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár) Gyűjtőterületi feladatok és kérdések az ELTE-n címmel tartott előadást. A kezdetektől fennmaradt egyetemi iratok áttekintésén túl (hol, mi maradt fenn, mit őriztek, milyen az iratanyag összetétele) az Egyetemi Levéltár megalakulása, majd az iratgyűjtés tartalma és módozatai volt az előadás tárgya (hagyatékok, tanszéki anyagok, ifjúsági szervezetek, tudományos diákkörök, kollégiumok, a Magyar Fotótól az egyetem működésére, oktatóira vonatkozó fényképek, arany- és gyémántdiplomások, díszdoktorok emlékiratai, egyetemi rendezvények írásos és fényképes anyaga, felhívás lapokban, szakfolyóiratokban az egyetemi vonatkozású anyagok gyűjtésére). A közelmúlt és a jelen feladatairól is szólt az előadó, így a 2018 és 2020 közötti irattári projekt mellett a megválaszolandó kérdések, ha úgy tetszik problémák, is szóba kerültek, köztük a szerv(ek) meghatározása (áttekintés 1971-2016), a gyűjtőkör (mit gyűjtsünk?), az elektronikus iratok és a muzeális tárgyak témakörben jelentkező kérdések. Előzménye a Rendszerváltó Archívum. 98 Levéltári Szemle 73.évf.