Ballagi Mór (szerk.): A magyar nyelv teljes szótára 1., A, a - K. Kar (Budapest, 1867)
B
Bar 72 Bar töke, szebb a barna, mint a szőke. Innen: Barnán, Barnaság, fn. Barna-kőszén, fn. (ásványt.) másod képződésü kőszén, -mész, fn. barna színű mész. -path. fn.ásványt.) barna színű path. v. ö. Path.-pej, sötétpej, barnapej ló, piros, mn. piros és barnából vegyített színű,réz, fn. szobrokra használt réz- és ónvegyülék (Bronce). -réz, fn. barnás-vörös szín. Barnás, mn. tt.-at. kevéssé barna. Innen.Barnásán, id. Barna-sárga, fn. barna és sárga sszínvegyülék. Barnásit, cs. barnássá tesz. Barnásodik, k. barnássá lesz. Barnaszén, 1. Barnakőszén. Barnaszint, 1. Barna. Barna-vasla, fn. (ásványt.) barna színű vasla; rostos barnavasla; tömör barnavasla. V. ö. Vasla,veres. 1. Barnarét. Barnít, cs. barnává tesz. Innen: Barnitás, fn. Bámul, k. barnává lesz. Báró, fn. 1) a gróf után álló főrangú nemes; 2) 1. Zászlósúr. Innen: Bárói, mn. Báróilág, id. báró módjára. Barom, m. tt. barmot; tb. barmok; 1) igavonó emlős állat, ló, ökör, stb.; (km.) szőrmentiben simogasd a barmot; 2) á. é. minden szellemiségből kivetkezett durva ember; 3) s otromba nagy; abból mindjárt nagy baromágyukat öntete (Helt.). Barom-adó, fn. birtokában levő barmoktól adókép fizetett pénzösszeg, -állás, fn. 1) hely, hol a barmok delelni szoktak; 2) a vásári eladásra szánt barmok helye a vásártéren, -bérlés, fn. barmoknak haszonbérbe vevése. -bogár, l.Pócsik. Barom-csorda, fn. egy csapatban járó-kelő barmok öszlete. * -élő, 1. legelő. Barom-ember, fn. 1) nagy erejű ember; 2) minden szellemiségből kivetkőzött ember, -erejű, mn. roppant, nagy erejű, -erkölcs, fn. durva, nyers természet, -erő, fn. nagy, óriási erő, -táj, fn. barom nevezet alatt ismert állatok osztálya, -fertőzés, fn. barommal elkövetett undok ,fajtalanság. Baromfi, fn. házi szárnyas állat, apró marha, baromfiakat nevelni, -gazdaság, -tartás, fn. baromfiak tenyésztése. Barom-hajtó, fn. a barmokat vásárra hajtó személy, hajtsár. Baromi, mn. barom-természetű, erkölcsű. Innen : Baromisag, id. Baromiság, fn. Barom-itató, fn. 1) kút, melynél a barmot itatják ; 2) hely a folyókban, hol a barmok inni szoktak.-járás, fn. 1)út, melyen a csorda legelőre jár; 2) a barmok által járás közben felhasított barázdaféle mélyedés; 3) a vásárra hajtott barmok útja. -kodás, m. tt.-t. 1) állati ösztöneinek baromi kielégítése; 2) igavonó marháéhoz hasonló fáradságos munkálkodás, -kodlik, k. 1) baromilag fajtalan életet él; 2) igavonó marháéhoz hasonló fáradságos munkát végez, -légy, 1. Bögöly. Barom-módon , Barommódra , id. oktalan állat módjára, állati ösztöneit követve, -munka, fn. 1) igavonó marhák által végzett munka , 2) á. é. túl-terhes, nagyon nehéz munka, -nyáj, 1. Baromcsorda. Baromorvos, fn. különösen a házi állatok gyógyításával foglalkozó orvos, -iskola, fn. tanintézet, melyben a barmok gyógyítását tanítják. -tás, fn. 1) a barmok gyógyítása; 2) (m. tárgy.) a barmok gyógyítását tárgyaló tudományo -ság, fn. a barmok orvoslására használtatni szokott gyógyszer. Barom-őrző, -pásztor, fn. a legelő barmokra felügyelő személy, -piac, fn. hely a piacon, vásártéren, hol a házi állatok, apró marhák eladatnak. -pöcsik, fn. (állatt.) a barmokat csipkedő, azokon élődő falánkos légy. Baromság, fn. á. é. 1) durva kegyetlenség; 2) ostobaság, butaság. Barom-tartás. Barom-tenyésztés, fn. a barmok tenyésztésével, nevelésével foglalkozó gazdászat. -ul, id. barom gyanánt; baromul tekinti szolgáját, -úsztató, fn. vizet tartalmazó mély hely, hol a barmokat, különösen a juhokat úsztatni szokták, -vásár, fn. 1) vásár, melyben mindenféle házi állatokat adnak el; 2) á. é. 1. Barompiac. Báróné, fn. nőszemély, kinek férje báró. Bárónő, fn. bárói vérből, nemzetségből származott nő. Bárós, mn. báróknál szokásos, bárói módon élő. , Báróság, fn. tt.-t; tb.-ok; bárói rang, állapot. Barsóka, fn. (állatt.) Balatonban tenyésző kis fehér hal. Bársony, fn. tt.-ot; egymás fölé szőtt kettős fonalból álló, egyik oldalán finom tapintatú selyemv. gyapjú-szövet; (szőr.) puha mint a bársony; á. é. bársonyban születni, a. m. magas rangú szülőktől származni. —. mn. 1) bársonyból való; bársony ruha, szalag; bársony virág, rózsa; (km.) illik, mint juhászbundára a bársonyfolt, mint szamárra a bársony-nyereg; 2) á. é. bársonyéhoz hasonló puhaságú, finomságú, bársony kezecskék. Bársony-amaránt, fn. (nt.) veres virágú növény az amarantok osztályából, -barna, mn. a barna bársonyhoz hasonló színű, -bíga, fn. (állatt.) gömbölyű ajkú, hosszú orrú kis csiga, -borsó, fn. 1. Bársony-kerep. Bársonycsiga, 1. Bársonybiga. Bársony-fonal, fn. hímzésre használt fonal bársonyból, (Chenille), -galand , fn. keskeny bársony szalag, -ka, 1. Bársonyamarant. Bársony-kefe, fn. bársony-szövetek tisztítására használt finom szőrű kefe. -kerep, fn. (nt.) sötét bársonyszinű virágú növény a kerepek osztályából. (Lotus tetragonolobus). Bársonyos, mn. bársonynyal díszített, kivarrott. Bársony-puha, Bársonypuhaságú, mn. bársonyéhoz hasonló puhaságú. -rózsa, fn.) (nt.) sötét meggyszin, v. violaszin szirmú rózsa; 2) csinált rózsa bársonyszövetből. -szín, fn. és mn. világos, rikító veres szin, biborszin. Innen: Bársonyszinű, mn.szováta, fn. szövőszék, melyen bársonyszövetet készítenek, -tapintású, mn. bársonyéhoz hasonló finom tapintású, -tarajfürt, fn. (nt.) piros virágú növény a tarajfürtök osztályából, (Celosia coccinea.) -üröm, fn. növény a nézsitek osztályából, (Santolina chamae cyparissus), -virág, 1. Amarant. Barta, Bartók, ,fn. finév, Bertalan. ? Bártan, fn. 1. Állattan. ? Barvész, 1. Baromdöglés. Barzing, fn. (nt.) fehér, bolyhos, fürészfogú levelekkel biró növény a menták osztályából.