Egyetemes Magyar Encyclopaedia 10. Joakáz-Lysias (Pest, 1872)
J - Johnson Benjamin - Joinville János - Jojakim - Jókai Mór
17 JOHANNITA-LOVAGREND. — JÓKAI MÓR. 18 pedig veres felső öltönyt fehér kereszttel viseljenek. Revai Hugó főnökük volt az első ki, a nagymesteri (magnus magister) czimet fölvette 1268- ban. A rend kitűnő bizonyítékát adta vitézsége és rettenthetlen bátorságának és föntartotta hírnevét a keresztény királyság egész tartama alatt. Midőn Saladin 1187-ben Jeruzsálemet elfoglalta, a rend székhelyét Phöniciába Margat várába, néhány évre reá Akre-be, 1291-ben az egyptomi sultán Akret bevette, midőn Cyprusba tették, hol 1309-ben elfoglalták Rhodust (innen rhodusi vitézeknek neveztetnek). 1311-ben a feloszlatott templomosok rendje a johanniták rendjével egyesíttetett a pápa által. Rhodusban egész 1522- ig fentartották magukat; ez évben Ilik Soliman, daczára a johanniták hősiességének, árulás következtében Rhodus birtokába jutott. A rend nagymestere Villiers Fülöp előbb Kandiába, innen Siciliába, végre Rómába ment; csak 1530-ban nyerték Károly császártól hitbérségül Malta, Gozzo, Comius szigeteket Tripolissal, azon feltétel mellett, hogy a törökök és tengeri rablók ellen folytonos háborút viselnek; ez időtől kezdve a johanniták máltai lovagoknak neveztetnek. A reformátió is jelentékeny kárt okozott a rendnek. 1537-ben VII. Henrik angol király a rend javait lefoglalta; hasonló történt Európa más országaiban is; Francziaországban a forradalom következtében, és 1796 után északi Olaszországban is lefoglaltattak a rend javai. 1798-ban június 10-én néhány lovag árulása következtében elfoglalta Bonaparte Málta szigetét, I. Pál orosz császár tiltakozott ellene, azonban miután Hompesch Ferdinand nagymester méltóságáról lemondott, a pápa ellenmondása daczára nagymesterré neveztetett; a bajor választó fejedelem, hogy Oroszországgal az összeütközést kikerülje, 1799-ben a rendet államában beszüntette és javait elfoglalta, hasonlóképen jártak el ellene mindenütt, hol a rend javakat birt, így Poroszországban is 1810—11-ben. 1800-ban Málta az angolok birtokába jutott és maradt, ámbár az amiensi béke pontjai értelmében a rendnek visszaadatai határoztatok. I. Pál halála után a pápa Ruspolit, utána Tomaosit nevezte ki nagymesterül, ez utolsó nagymester helyetteséül pedig Carraccioli Bailli-t, az orosz császár a rend protectori czímét viselte, a rend székhelye Siciliában Cataniában, 1826-tól Ferrarában volt, jelenleg Rómában van. A rend mindazon kísérletei, melyek visszaállítását czélozták, mai napig sikertelenek maradtak. Csak Ausztriában bir még rendházak és birtokokkal. S. F. Johnson Benjamin, közönségesen Ben Johnson, híres angol drámairó, született Westminsterben 1574. június 11-én, meghalt 1637. augustus 16-án. Mostoha atyja mesterségére, a kőmüvességre kényszeríttette, mibe beleunván katonává lett. Húsz éves korában visszatért Angliába s a cambridgei egyetem hallgatójává lett. Szegénysége miatt az egyetemet oda kellett hagynia s szinészszékén, egy párbaj pedig, mely Magyar Encyclopaedia. X. - ben ellenfelét megölte, a börtönbe vezette. Megszabadulása után a drámairásra adta magát; mint drámairó azonban műveivel nagyon távol marad Shakespeare mögött. Annál több sikert aratott vígjátékaival. (A.n.) Joinville János a francziák első jelentékeny történetírója 1723-ban régi előkelő családból származott. A navarrai király szolgálataiba lépvén, itt előkelő állomásra emelkedett. 1245-ben 700 emberrel IX. Lajos franczia királyhoz csatlakozott, hogy keresztes hadjáratában részt vegyen. És csak 1254-ben tért vissza a király kíséretében. Midőn 1270-ben ennek haláláról értesült, megírta életrajzát (Historre de St. Louis), mely a középkori történeti iratok között az előadás és nyelv szépsége által kitűnik. E mű számos kiadásban lett közrebocsátva. Szerzője 1318 körül múlt ki. Jojakim, Josias Juda királyának fia, előbb Eliakimnak neveztetett, nevét akkor változtatta meg, midőn őt Nebo egyptomi király a nép által választott Joachas helyett Juda királyi székébe emelte. Uralkodása 4-ik évében a chaldausok adófizetőjévé lett, de három év múlva megtagadta Nabukadnezártól az adót, minek következménye lön, hogy egy caldai sereg vonult Jeruzsálem ellen, mely Jojakim halála után néhány napra kénytelen volt feladni magát. J. egyike volt Juda legroszabb királyainak, a népre terhes adókat rótt, Istennel és törvényével keveset törődött, a bálványozásnak kedvezett, a prófétákat üldözte. (Jer. 76, 20, 23.). S. F. Jókai Mór, első rendű regény- és novellairó, költő és humorista. Született 1825. Komáromban, hol atyja ügyvéd volt. Alig 20 éves korában, »Istenítélet« czimű novellája feltűnést okozott. Első regénye: »Hétköznapok« 1846. jelent meg. 1847. átvette az »Életképek« szerkesztését. 1848-ban házasságra lépett Laborfalvi Benke Róza, hires színésznővel. 1849. a képviselőházzal Debreczenbe ment s itt az »Esti lapokat« szerkesztette. 1851. Pestre jött, hol állandóan lakik mint a »Hon« és »Üstökös« szerkesztője, s 1861 óta a képviselőház tagja. A regék írásában kétségkívül első magyar író; Decameron-ja szebb mint Bocaccio-é. A regényekben Jósika és Eötvössel ossztozik az elsőségben. Minden művét gazdag képzelődés, ragyogó leírás, élénk festés, gyönyörű nyelv jellemzi. Kedveli a meseszerű ábrándot, de kedves előadásával úgy lebilincsel, hogy nincs időnk megütközni a valószínűtlenségek megfigyelésekor. Úgy látszik, mint humorista is első magyar író, ilyetén termékeit Tallérosy Zebulon, Kakas Márton nevek alatt szokta közleni. Európa legtermékenyebb írói közé tartozik, mert munkái körülbelül 150 kötetet tesznek. Nevezetesbeli regényei: Magyar Nabob, Kárpáthy Zoltán, Erdély aranykora, Törökvilág Magyarországon, A régi jó táblabirák, Kőszívű ember fiai, Fekete gyémántok, Az új földesúr, Szomorú napok, A szerelem bolondjai, Politikai divatok, Eppur simuo ve stb,melyek nagyobb-