Hadtudományi Lexikon, A-L (Budapest, 1995)
G
G Gábor Áron (*1814. nov. 24. Berecki 1849. júl. 2. Uzon): székely tüzér őrgy., az önálló székely tüzérség megteremtője. Székely határőrcsaládból származott. Iskolái elvégzése után katonai szolgálatra vonult be a 2. székely határőrezredbe. 1840-től a pesti 5. tüzérezredben teljesített szolgálatot. A Bombardier Corpsnál (bombázóhadtest) való további szolgálatára vonatkozó kérelmét elutasították, ezért elhagyta a hadsereget, de 1842-ben öccse helyett újra jelentkezett szolgálattételre a tüzérseregnél. Továbbképzésére vonatkozó elképzeléseit most sem tudta érvényesíteni, így 1845-ben végleg leszerelt, és visszament falujába, Bereckre. A sepsiszentgyörgyi székely gyűlés 1848 nevében megbízta a fegyvergyártás 384 és hadfelszerelés megszervezésével, szinte minden anyagi alap nélkül több fegyvergyártó üzemet szervezett meg Székelyföldön. A hídvégi csatában két hatfontos bronzágyúja jelentősen hozzájárult a győzelemhez. Néhány hónap alatt további 70 ágyút öntetett, és megszervezte a lőszergyártást is. Kossuth Lajos őrgyágyá léptette elő, és kinevezte az önálló székely tüzérség főparancsnokává. Kinevezése után rövid idő múlva az uzoni csatában, ágyúgolyótól találva hősi halált halt. Személyéhez számos legenda fűződik. Gábor Dénes (*1900. jún. 5. Bp.-f 1979. febr. 9. London): mérnök, a holográfia feltalálója. Első munkahelye Németo.-ban egy nagyfeszültségű távvezetékek tervezésével foglalkozó kutatóintézet volt. Pályája kezdetén a nagy teljesítményű és nagyfeszültségű villamos távvezetékekben létrejövő tranziens jelenségekkel, majd az ún. vándorhullámok megfigyelésére katódsugár-oszcillográfokkal foglalkozott. Ez vezette őt a katódsugár-oszcillográfok működésének alapjául szolgáló elektronoptika tanulmányozásához. 1932-től a plazmajelenségek elméletével kezdett foglalkozni. A plazmák, vagyis az erősen ionizált, villamos szempontból csaknem semleges gázok elméletének tanulmányozásat a feltárt hatások gyakorlati hasznosítására, a plazmalámpa megalkotására ösztönözte. A plazmalámpát 1934-35-ben, a Tungsram vezetőségével megállapodva, annak kutatólaboratóriumában próbálta megvalósítani. A sikeres laboratóriumi munkák ellenére a lámpák magyaros gyártására nem került sor. 1937-ben Angliába települt, ott az elektronoptikai leképezés tudományos vizsgálata vezette a holográfia feltalálásához. A holográfia szélesebb körű elterjedéséhez koherens fényforrás kidolgozására volt szükség. Ez a fordulat 1962-ben a lézer felfedezésével következett be, majd a lézertechnika és a holográfia egyesítése tette lehetővé a lézerhologramok készítését. 1971-ben Nobel-díjat kapott. Bár messze került hazájától, az MTA meghívására kétévenként hazalátogatott Bp.-re. Gallipoli-akció (1915. ápr.-1916. jan.): Töröko. 1914. nov.-ben a központi hatalmak oldalán belépett az I. vh.-ba, egyidejűleg lezárta a Boszporuszt és a Dardanellákat. 1915. márc. 18-án az angolok flottatámadást hajtottak végre a tengerszorosok bejáratát védő erősségek ellen, ám azok tüze három hajót elsüllyesztett, hármat megrongált, így a többi sorhajó visszavonult. A török parti erődök leküzdésére 1915. ápr. 25-én négy angol, ausztrál és két francia ho. - hetvenötezer fő - szállt partra a Gallipoli-félsziget (Gelibolu-félsziget, Töröko.) több pontján. A fő célja volt a tengeri összeköttetést megteremteni Oroszok-gal, ill. Olaszo antant mellé állását elősegíteni. A hídfőállásokból előrejutást a szövetségesekkel szemben álló, a német Otto Liman von Sanders (*1855-f 1929) tbk. vezette, nyolcvanezer főt Gábor Áron emlékmű Budapesten