Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 1. kötet. A - Baco (Pest, 1831)
A - Adam - Adam, mívészfamilia - Adamalma - Adamberger
ADAMBERGER ADAM 37 Adam, (zsid. földből szül.) az emberi nem atyja, Moses szerint a’ teremtős hatodik napján földből formáltatott. Az Isten az embernek formálása által, kit saját képere teremtett, ’s az oktalan állatok urává tett, végezte be a’ teremtés munkáját. Társul Évát ( Heve zsid. az élők anyja, a’ kit oldalcsontjából formált, adta neki , hogy közösülvén egymással , boldog maradékkal népesítsék a’ földet. Lakhelyekül a’ gyümölccsel bővelkedő Eden vala rendelve, melly mindent, a’ mi szükségeikre vagy gyönyörökre szolgálhata, nyujtott nekiek. A’ kertnek közepén állott a’jó, és gonosz megesmerésének fája; ennek gyümölcséből enniek nem volt szabad , azt a’ teremtő tiltotta meg. De a’ kigyó elcsábitá Évát, a ki leszakaszta egy almát a’ tiltott fáról ’s férjével megosztá. Ezen vétek szertedulta boldog sorsokat. A’ dolgok képe hirtelen megváltozék szemeik előtt, szégyenlék meztelenségeket, ’s falevelekkel takargaták. Híjában rejtezék A. az Isten elől, Injában igyekezék a’ vétek okát Évára hárítani ; átok érte őket ’s az egész természetet. Kilépvén az ártatlanság állapotából, mellyben teremtettek vala, A. arcza verítékében kénytelenitteték értelmét keresni, ’s az élet minden bajai és a’ halál félelme reájok háramlanak. A. nak három fija volt: Kain, Abel és Seth; meghalt 930 észt. korában, mellyekből 130-at a’ paradicsomban élt. — A. története csaknem minden óvilági nemzetnél több kevesb változásokkal megvan, ’s ugyan azon egy kútfőből látszik eredni. A nam, mivészfamilia Nancyban. 1) Jakab Sigisbert, szobrász volt, ’s nyert egy kicsi hirt lakása környékén ; de fijai felülmúlták a’mivészségben. A’legidősbik 2) Lambert Sigisbert szül. 1700, a’ szobrászságot atyjánál kezdte tanulni, 18 észt. korában Metzbe, innen Parisba, azután királyi segédpénzzel Romába ment, a’ hol 10 évig mulatott. Cardinalis Polignac a’ Marius palotájában talált, Licomedes famíliája név alatt esmeretes 12 márvány szobor helyrehozását reá bizta. A’ trevii szökő kút nevű emlék készítésekor 16 szobrász rajzolatja közül az Adamét választotta XII. Kelemen ; de az olasz mivészek mindég halasztgaták a’munkát, ’s midőn hozzá kelle fogni, A. visszatért Francziaországba. 1737 az academia tagja ’s későbbem professura lett. Remekül egy Neptunust faragott, midőn a’hullámokat nyugtatta, ’s egy Triton lábainál. Versailles számára Neptunust és Amphitritét készítette. Berlinben egyéb munkáji közül két érez képcsoport, a’ vadászat és halászat, vagyon. A. jól tudott bánni a’ márvánnyal ,a’ meztelent bizonyos eorrectség, a’ szőnyegzetet tulajdon csinosság bélyegzi. De időszakának romlott ízlése őt is bal útra vezette, ’s mind a’ mivészség hanyatlására emlékeztetnek mivei. Mh. 1759. Öccse 3) Miklós Sebestyén 1705, 4) Ferencz Gáspár 1710 szül. Ezek is elébb atyjuknál,azután Parisban ’s Romában tanultak, meg visszatértek Parisba. Miklós 1778, Ferencz 1759 hm.lleájuk is illik, a’ mit Lambertról mondottunk. F. I. A n a M a t. M a , a’ narancsnak egy forradásos héjú neme, de a’ közönséges narancsnál valamivel nagyobb és setétebb, így nevezik a’ lélekző gége első porezogóját is, melly sokaknál a’torokban láthatókép kiül. A. B. F. Adamberoki szül. Jaquet (Maria Anna), egyike a’ legjelesb német szinjátszónéknak, szül. 1752 Bécsben ’s ugyan ott meg is holt 1804, minekutána feledhetetlen művészi előadásaival hazáját közel fél századig gyönyörködtette. Udvari színjátszó Jaquetnak lévén leánya, Katalin nevű testvérével, ki kora halálával legszebb reményeket vitt a’ sirba, már gyermekkorában lépett a’ játékszínre. A’ tragicumban tett néhány próba után egészen a’ naiv szerepekre adta magát, ’s ezeket csuda természetességgel , különbféleséggel és tökéletességgel játszotta. 1781 udvari énekes Adambergerhez ment férjhez; ettől lett hasonlóan nagyelméjű leánya Antonia . jegyese volt Körner Theodornak , és ezen szerelmes szövetkezésnek köszönheti a’ feledhetetlen költő némelly kellemes énekeit. 1817 házasságra lépvén, elhagyta a’ játékszint,, hol maga iránt már szeretetet ’s csodálkozást gerjesztett. B. L.