Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 3. kötet. Canopus - Delphi (Pest, 1832)

C - Champagnei borok - Champ d' Asyle

106 CHAMPAGNEI BOROK CHAMP D’ASYL.­ ki egyik legszebb képére adott alkalmat. Erejefogyottan hosszú beteg­­ség után, halálhoz közel, feladva orvosaitól, ül és imádkozik a’ le­ányt ’s visszanyeri egészségét. A’ leány alakja, kivált feje, bámulatos szépségű. Ezen képet ’s 6 jeles, mivet a­ párisi museum bírja; ezek közt az Úrvacsora ’s egy Mater dolorosa. Számos egyéb mivei Parisban ’s más franczia városokban találkoznak. Rajza nagyrészént helyes; de alakjaiban nincs elegendő elevenség ’s elegendő meleg színezetében, no­ha szabad és könnyű ecsete. Meztelen alakot soha nem festett, mlly így engéd vala lelkesmerete. Meghalt 1674. I. Champagnei borok, szerelem, vidám szeszély, társasági lel­kesülés borai, a’ legnemesb borok közé tartoznak. Van a’ Champagneban —9 fajnál több fejér és veres; amazokból tajtékzók (moussirozók) és nén­ tajtékzók. A’ fejér Champagneit leginkább kedvelik, de vannak igen finom és gyengéd szü­petes fajok is. Az első rendű nem-tajtékzókat többre becsülik a’ horesmezók­ai tajtékzóknál. A’ tajtékzó Champagnei az által támad, hogy nem hagyják csöbrökben forrni, hanem azonnal jól beak­­názott hordókba töltik ’s igy a­ kifejlendő levegő a’ borral egybekötve marad. Legjobb Champagneikat szálitanak Rheims­ és Epernayból ; kö­zönségesen 3 osztályra szakadnak, mellyeknek ára mindjárt helyben 6—3 b­or. változik. A’ fejérek közt az ayi , mareuili és hautvilliersi legfino­mabbak, a’ veresek közt a’ verziei , verzenayi-, bouzyi- és veil-de-per­­­frixiek. Champagnenak csaknem minden szőlőhegyei krétaszikla- alapon fekszenek. Azért a’ szőlőtő későn kezd teremni, de ha egyszer begyö­­kérzett, igen jól tenyészik és sokáig tart. A’ halmok közepe legbecsű­lt­tebb rész ’s legnemesb bort ad. A’ jó fekvésű szőlőhegyek, egész Fran­­cziaországban a’ legjövedelm­esbekhez tartoznak ’s termékeny éveken, levonván a’ munkabért, 9—10 procentet hajtanak tulajdonosaiknak. Mind­­­azáltal 10 észt. alatt csak 2 jó szüretre tarthat számot a’ birtokos, ’s ha ezek igen bővek, a’ bor felette megolcsul, ’s a’ szegényebb borgazda ’sokat veszt, a’ dusabb ellenben elteheti borait ’s nyeresége tetemes. Legcsekélyebb a’chalonsi bor.—A’ szólótő közönségesen Jun. 25 virág­­y­ik el, ’s a’ szüret Sept. 25 kezdődik. A’ szőlőt igen vigyázva szedik. A’­­bor szine a’ szólólév színétől egészen független. A’ veres és kék szőlő ■leve fejér. A’ bor szinanyagja a’ veres, kék és barna bogyók héjában­­vagyon. A’ forrás oldozza fel ’s vonja ki a’ színanyagot. Ha már igy ■December végéig annak rendje szerént kidolgozódott a’ bor, tisztulni •kezd. Azután derült fagyidőben lehúzzák 's vizahólyaggal tisztulják egy fél unciának 250 quartnyi hordóhoz való iránylatjában. A’ bor ismét kön- Jiyüded forrásnak ered. Egy hónap vagy hat hét múlva újra lehúzzák ’s ■másodszor tisztulják az elébb használt vizahólyag felényijével. Illy álla­potban marad a’ bor Martiusig, a’ mikor palaczkokba hozzák le. 15—18 hónap alatt, úgy látszik, egész hatását megtette a’ forrás, akkor Alt—­­töltögetik a’ bort ’s elveszik a’ palaczkban támadt üledékét. Champ d’ Asvr­­e, franczia katonákból álló gyarmat Texas tar­tományában, melly már kezdetében elfojtatott az egyesült statusok gyű­lésétől , mivel Spanyolország nem akarta azt Mexico szélén megszen­vedni. A’ spanyol seregek ugyan is­met. 1818 széllel szorták a’ megtele­­pedteket, kiket a’ Francziaországból számkivetett Lallemand vezér, a’ ki Új-Orleansban tartózkodott, öszvegyüjtött, ’s nagyobb részeket a’ franczia kivándorlottaknak a’ Tombig-Beenél az alabamai szövetsé­ges statusban (a’ Mobilenél, nyugoti Florida határaiban) alkotott gyar­matokba vezette, a’ hol részszerént pénzért vett, részszerént magok közt felosztott kerületek Marengónak ’s általok építtetett fővárosok Aiglevil­­lenek neveztetik. Itt fekszik Mobile is, egy már 200 észt. előtt alkotta­tott franczia gyarmat. Aigleville építtetését kiválképen Gauze­ és Lefe­­bre-Desnouettes vezérek igazgatták. — Texas 1819 a’ szövetséges sta­tusoktól Spanyolországgal Floridára nézve kötött egyezéseknél fogva egészen Uj-Spanyolorsz­ágnak engedtetett. Ugyan azon időben alkottatott

Next